-
Nagy-Magyarország ismeretlen történelmi okmánya
04 000 FtNemzetünk honfoglalás előtti múltjára, rokonaira meg őshazájára való visszaemlékezés a keresztény hitre áttérés óta számított két évszázad után egészen feledésbe merült. Pogány rokonainkat IV. Béla királyunk trónra lépte előtt kezdették kutatni. A kezdeményezés dicsősége a pogányok hittérítésével különösen foglalkozott domonkos szerzeteseinket illeti meg. Magát a latin Ungaria-Magna azaz Nagy-Magyarország kifejezést a fölfedező Julián magyar domonkos szerzetes hozta forgalomba a perutini püspökhöz Kr. u. 1237. írt levelében,1) utána pedig rendtársa, Rikárd, a Nagy-Magyarország dolgáról2) czímű útleírásban, még pedig a Volga folyam melléki őshazánk elnevezésére. Mindkét okmány diplomatikai hitelessége dr. Fraknói és Fejérpataky szakértőink kinyilatkoztatott meggyőződése) után befejezett dolog; azonfelül Nagy-Magyarországnak magyar domonkosok által történt fölfedeztetéséről a XIII. évszázadban kelt hét latin kútfő tanúskodik, úgymint: 1. Egy magyar püspök) Kr. u. 1241 esztendőben azt írta a párisi érsekhöz, hogy a domonkos és minorita szerzeteseket, a kiket IV. Béla, Ungaria királya, keletre küldött, alkalmasint a Mordvánok ölték meg, a miatt nem lehet hallani semmi új hírt a Tatárokról.
-
Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839-1916
010 000 FtHárom évtizede is elmúlt, hogy főleg építészettörténeti kutatásaim során, a kolozsvári egyetemi könyvtár gyűjteményében „rábukkantam” Veress Ferenc 1859-ben a szamosparti város főbb nevezetességeit megörökítő kétkötetes fényképalbumára. A ritkaságszámba menő felvételek láttán, Kántor Lajos író és lapszerkesztő arra biztatott, hogy a Korunk folyóirat szerkesztőségében általa szervezett kiállítások keretébe mutassam be ezeket a felvételeket. A kiállításra 1983. februárban került sor, ahol Veress 1859-ből való fényképéit Vas Géza neves kolozsvári fényképész által azonos (vagy megközelítő) szögből felvett újkori városképeivel társítva mutattuk be. Annak ellenére, hogy már korábban is gyűjtöttem az erdélyi fotótörténetre vonatkozó adatokat, a kiállítás összeállításakor szembesültem először azzal a hiányossággal, amely az erdélyi fényképezés története terén mutatkozott. Mint kiderült. Erdélyi Lajos próbálkozását, illetve Fóris Pál egy kitűnő (rész)tanulmányát és az általa összeállított sepsiszentgyörgyi múzeum gyűjteménykatalógusát leszámítva, egyetlen átfogóbb jellegű írás sem állt akkor az érdeklődők rendelkezésére. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elkövetkező években, az újabb adatok gyűjtése mellett, sor került az 1978 óta egyre szaporodó fotótörténeti adatok rendszerezéséhez. A gyűjtés még távolról sincs befejezve. Bár Temesvárt és Nagyváradot leszámítva, a nagyobb magyar városok periodikáinak fotótörténeti adatait sikerült kigyűjteni, több olyan kisebb település van, (Pl. Nagybánya, részben Sepsiszentgyörgy, Lúgos, Gyulafehérvár), ahol ennek a munkának elvégzése, még várat magára.
-
Vázlat Európa három történeti régiójáról
08 500 FtA nagyszabású történelmi esszé több évszázad fejlődését tekinti át Európa fogalmának megszületéséről e földrész végletes részekre szakadásáig. Melyek a „nyugatias” társadalomszerveződés legfontosabb elemei? Hogyan alakult Kelet-Európa szerkezeti fejlődésének menete? S hogyan jött létre a kettő között egy sajátos alkatú képlet: Közép-Kelet-Európa? E térség – s benne Magyarország – kialakulásának mélyreható strukturális elemzését végzi el a neves középkorkutató.
-
Három játék
06 000 FtA nagy erdélyi magyar író három színjátéka, melyekkel új hangot hozott a mai magyar színpadra, s új utat vágott a zsákutcába jutott modern magyar drámaírásnak. A székely népi élet színes talajából nőnek ki e színjátékok mondanivalói és emelkednek a mindenki számára üzenetet hozó nemes emberi gondolatig.
E kiadás csak az Erdélyi Szépmíves Céh pártoló tagjai és előfizetői számára készül. Könyvárusi forgalomba nem kerül. -
Velence multja és művészete
01 500 FtAquileiától Ravennáig az Adria északnyugati szöglete jórészt mélyen fekvő posványos, mocsaras terület, melyet az Adriába ömlő folyók hordalékai egyenetlenül töltöttek föl. Néhol homoktorlaszok húzódnak a tengerparttal szemben, az úgynevezett „lidók”, melyeket a folyók torkolatai meg-megszakítanak. Ezek mögött sekélyes vagy mélyebb nagy vízfelületek vannak, a „lagúnák”. A lidók védő őve mögött a mélyebb s a tenger friss, élő vizével állandó összeköttetésben levő lagúnák szigetein keletkezett Velence.
-
-
A történelem árnyékában
02 000 FtMi lett légyen a végem a csekély munkácskámnak kiadásában, bár mint gondolkozzam felőle: fel alig lelem. Az-e, hogy használjak vele, amidőn nem egyébért: hanem egyedül csak az embertársaimnak való használatáért kívánok élni? De vajjon én is mások segítsége nélkül küszködő és magamnak elégtelen emberecske alkalmas vagyok-é arra? Az-e, hogy valakinek általa tanítására legyek? De én magam is, ha jól körülnézem dolgaimat: mit találhatok hamarább fel magamban a nagy tudatlanságnál? – Oh! Vajha mégis ez egyre sokakat megtaníthatnék, hogy mindnyájan, mi e földnek fellegei alatt mulató emberek, tudatlanok vagyunk: és hogy az a legnagyobb pontja az e földön szereztethető tudományunknak, ha azt, hogy tudatlanok vagyunk megismerjük, és azért igyekszünk a tökéletességre. Ennél többre nem lehet itten jutni. Az is szerencsésnek tarthatja magát, aki ennyire elérhetett. – Az-e továbbá, hogy gondolkozásra szánt életemnek valami gyümölcseit közöljem veled, oh Kedves Nemzetem? De jaj, vajjon nem éretlenek lesznek a gyümölcsök? Nem lesznek-e savanyuk? és csömört nem okoznak-e?
-
Naptári ünnepek – népi színjátszás
01 600 FtDömötör Tekla a naptári ünnepekhez fűződő magyar ünnepi szokások és a népi színjátszás történeti fejlődését rekonstruálja az írott források és a művészeti emlékek nyomán, a kezdetektől egészen a tudatos néprajzi gyűjtés megindulásáig. Ismerteti a főbb ünnepkörök (pl. a farsangi, kora tavaszi, májusi, télközepi ünnepciklus) s az egyes jeles napok dramatikus népszokásait, maszkos alakoskodásait, szertartásos táncait, elemzi a népszokások költészetét. Az egyes szokások európai hátterét megrajzolva újszerű tudományos eredményekre jut, melyek a nemzetközi néprajzkutatás szempontjából is igen jelentősek.
A kötet a néprajztudomány, színháztörténet és vallástörténet művelői számára különösen érdekes, de nélkülözhetetlen mindazok számára, akik a magyarság népi kultúrája iránt érdeklődnek. -
-
Mária Dorottya az utolsó magyar nádorné élete képekben
01 800 Ft1819. aug. 24-én Kirchheim unter Teck várkastélyában ökumenikus szertartás keretében esküszik hűséget I. Ferenc császár öccse, a 43 éves József nádor a 22 éves Mária Dorottya hercegnőnek. Ki volt Mária Dorottya, az utolsó magyar nádorné, aki a Habsburg-ház nőtagjai közül először válaszolt magyar nyelven az őt köszöntő országgyűlési küldöttségnek, akinek műveltségéről számos feljegyzést találunk Széchenyi naplójában, és akinek emlékét a belvárosi Dorottya utca őrzi? A kötet ennek a rendkívüli asszonynak állít emléket.
-
Régi magyar históriák
0600 FtBogdán István új könyvében is régi korokat, régi históriákat faggat, hogy előző két kötetéhez hasonlóan (Régi magyar mesterségek, Régi magyar mulatságok) a magyar múlt művelődés-, tudomány- és technikatörténetének elfeledett vagy rejtőzködő adataival ismertesse meg olvasóit.
Csaknem egy évezred történelmét kalandozza be a szerző, hogy a ma hazai tudományos és technikai forradalmának hajszálgyökereit felkutassa. A bánya- és kohóipar, a nyomdatechnika és a papírgyártás 18-19. századi hőskorát idézi föl, amikor például Debreczeni Mártonról, Röck Istvánról, Türk Györgyről és másokról készít portrét. De hírt ad az első valóban tudományosan művelt térképészeti munkákról vagy korszerű mezőgazdálkodásról.
De szó esik a könyvben lovagi tornáról magyar módra a végeken, a hírszerzés őseire bukkan, amikor a török világ neves íródeákjairól ír, vagy régi gazdasszonyok boszorkánykonyhájába pillantva, a ma ismét divatos gyógyfüvek párlatairól beszél.
Bogdán István régi korokat, régi embereket vallat, de a múltban mindig a jövőbe – jelenünkbe – mutató újat fedezi föl. -
Régi magyar mulatságok
01 200 FtA szerző 1973-ban megjelent Régi magyar mesterségek c . könyvében a hajdani mesterségek, szakmák technika- és társadalomtörténeti érdekességeiből adott ízelítőt. Új könyvében a mulatságok szokáskörét ismereti.
A régi magyar mulatságok sokágú gyökérből szöktek szárba – írja Bogdán István kötetének Előhangjában. A gazdasági élethez kötődő kalákamunkát említi, mely bábája volt a szüreti mulatságnak, aratóünnepnek, fosztóbálnak. A „jeles napok”, nagy egyházi ünnepek is megtermik a maguk vigalmait, mint ha hogy az „élet három szüksége” (keresztelő, lakodalom, temetés) is kialakította szokásait, amelyek az idő szellemét, korok bélyegét viselik magukon. Ki tudja pl. manapság, hogy köznyelvi áldomás szavunk őseink áldozatának emlékét őrzi, s hosszú századok teltek el, míg gyökereitől elszakadva, italáldomássá, még később pedig alkupohárrá, foglalóborrá változott. De arról is kevesen tudnak, hogy a helyenként még ma is divatozó fonóka a feudalizmus korabeli „úrdolgából”alakult át a falusi téli estéket felvidító szórakozássá. A 14-15. századi fonóházakban még az úrasszonyok részére dolgoztak a pórasszonyok. Kétszáz évvel később azonban már Udvarhelyzék 1727-es konstitúcióban emígy rendelkeznek róla: „Mivel hogy … éjtszakákon a Falusi Ifjúságnak … guzsalyosi titulus alatt való (oszvesereglések) alkalmatosságával … tapasztaltatik sok gonoszságnak, ledérségnek s hivakodó dolgoknak… gyakorlása, végeztett ezért: hogy az ilyen… (guzsaloy) hely tartója… 3 Forintig büntetődjék.” -
-
Ami az emlékiratokból kimaradt
01 200 Ft,,A Szentszék vitatott keleti politikájának folyománya képpen és az otthoni kommunista rendszer nyomására, de az esztergomi egyházmegye lelkipásztori igényeire való hivatkozással történt elmozdításomat az esztergomi érseki székből tudomásul kell vennem az indok elfogadása nélkül… Az elmozdítással nem szűntem meg Magyarország prímása lenni… Elérkezik majd az a nap, amikor a Nemzetgyűlés visszavonja az 1974. évi döntést, azt alkotmányellenesnek, törvényen kívülinek és a hagyomány megerőszakolásának ítéli, mert a Nemzetet egyáltalán nem kérdezték meg egy olyan kérdésben, amely pedig őrá tartozik.”
Mindszenty bíboros érvel így VI. Pál pápához intézett levelében, s noha végül nem küldte el, címeres papírra letisztázta és aláírta. E sorok hitelesen tükrözik a bíboros életét mozgató fő eszméket, illusztrálják konfliktusait, nem utolsósorban magával a pápával. Mindeddig az Emlékirataim alapján alkottunk véleményt a bíborosról, könyvünkben azonban elsőként közöljük Mindszenty levelezését a pápával, életének utolsó éveiből. E források alkalmat nyújthatnak arra, hogy újragondoljuk Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország Prímásáriak felfogását saját hivataláról és a nemzet szolgálatáról. -
Fidelissimus Pastor – Mindszenty bíboros fehérvértanúsága
01 200 FtA Collegium Pazmaneum Bécs, A Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs és a Bécsi Magyar Történeti Intézet, a Veszprémi Főegyházmegye, a Veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és Mindszenty Alapítvány kiállítása
„Jaj nekünk, ha elfelejtjük őt!” Nem akarjuk elfelejteni, sőt ápolni akarjuk emlékét, tanulni tőle és megtapasztalni, hogy „hite által holtában is beszél” – „Defunctus adhuc loquitur” – ahogyan König bíboros gyászbeszédében fogalmazott. Megtapasztalni, hogy van üzenete a mának és ez az üzenet élő, eleven és átható, mint az Isten igéje, amiben hitt, amit megélt, amiért szenvedett, és amely egyedül képes megváltoztatni a világot, megváltani bennünket… -
-
A Budapesti Református Főgimnázium első félszázada
02 500 FtE munka a budapesti ref. egyháztanács megbízásából, főgimnáziumunk félszázados fönnállásának emlékünnepére készült.
A feladat, mely elé engem egyháztanácsunk megtisztelő bizalma állított, sokkal súlyosabbnak bizonyult, hogy sem mellőznöm lehetne minden megjegyzést, midőn munkámat megbízóim, bírálóim s a nagy közönség elé bocsátom.
Iskolánk első félszázadából, melynek ma még annyi élő tanúi vannak, én csupán az utolsó öt esztendőt ismerem közvetlen tapasztalataim révén. így saját emlékeim vajmi kevéssé szolgálhattak kútforrásul. Kizárólag írott emlékekre kellett támaszkodnom. Úgy adom tehát iskolánk történetét, amint az előttem a hiteles kútforrások lapjairól megelevenült. Fölhasználtam mindazt, mi rendelkezésemre állott: egyháztanácsunk jegyzőkönyveit, az iskolai bizottság jelentéseit, intézetünk Értesítőit és anyakönyveit, meg a tanári ülések jegyzőkönyveit. De ez eredeti kútfők mellett fölhasználtam és értékesítettem mindazt, mit az irodalom nyújthatott.
Dr. Barthos Kálmán -
Sopron középkori egyháztörténete
012 000 FtA helytörténetírással kapcsolatban az utóbbi években több megszivlelésre érdemes tanulmányt olvashattunk. Ezek kivétel nélkül mind azt a nemes célt szolgálták, hogy tudományos szempontból emelkedjék a színvonal és így olyan könyvek hagyják el a sajtót, amelyeket a köztörténetíró is haszonnal és tanulsággal forgathasson. Amennyire lehet vitatkozni a helytörténetírásban alkalmazásra kerülő felfogás és irány tekintetében, – hiszen e szempontok az idők folyamán változás alá esnek, – éppen annyira kétségbe nem vonható és egyben legfontosabb követelménynek kell tekintenünk minden helytörténeti tárgyú munkával szemben a lehetőséghez képest elvégzett legalaposabb anyaggyüjtést: vonatkozzék ez az anyaggyüjtés egyrészt a már megjelent művek, tanulmányok és közlemények gondos átnézésére és megrostálására, másrészt a még rejtve lévő levéltári adatok felszínrehozására..
-
Három nemzedék és ami utána következik
02 400 FtA Három Nemzedéknek 1920-ban megjelent első és az 1926-i második kiadása után ez a kiadás is teljes egészében, változatlanul adja a Három Nemzedék eredeti szövegét. Ahol a lapszéli jegyzetekben újabb irodalmi utalások szüksége mutatkozott, ott az új adalékok szögletes zárójelek közt találhatók.
Egészen új a munka Ötödik Könyve, melyben a Trianon óta jelentkező szellemi irányokat foglaltam össze, – ezeket is, miként a három korábbi nemzedék működését, Széchenyi István értékrendszeréhez mérve.
Az Ötödik Könyv elején külön, előszószerű részletben jelöltem meg ezen új előadás vezető szempontjait.
Budapesten, 1934 februárjában. Szekfű Gyula
Egészen új a munka Ötödik Könyve, melyben a Trianon óta jelentkező szellemi irányokat foglaltam össze, – ezeket is, miként a három korábbi nemzedék működését, Széchenyi István értékrendszeréhez mérve.
Az Ötödik Könyv elején külön, előszószerű részletben jelöltem meg ezen új előadás vezető szempontjait.
Budapesten, 1934 februárjában. Szekfű Gyula -
Egy sóhajtásnyi idő
0600 FtAnne Philipe a zseniális és elbűvölő Gérard Philipe özvegye. Gérard Philipe, a sok rossz és kevés francia film kamaszbájú főszereplője, nem csúnyult meg, nem öregedett meg, nem foszlatta szét rajongói illúzióit: fiatalon itt hagyta őket. Nehéz kenyér nagy ember özvegyének lenni, egy nemzet szeme fényének árnyéka lenni. Nincs önálló élete a közvélemény tudatában, egy ország érzi a maga özvegyének, és számon kérné, hogy mit cselekszik. Pedig Anne Philipe maga is egyéniség, professzionátus útleírás- és riportkönyvíró, sok ismeretterjesztő filmet is készített, és tagja a néprajzi filmek francia bizottságának.
-
Hegymászók könyve
01 800 Ft„Nem véletlenül választottuk mottóul a Karinthy-idézetet, hanem az analógia kedvéért. Mert sokan kérdezik: ha már egyszer sikeresen lemásztunk a fáról, miért mászkálunk most hegyre, sziklára, csúcsra meg egyéb ilyen helyekre. Fogalmunk sincs, mit válaszoltak volna erre Hillary vagy Tenzing – a Mount Everest meghódítói –, mert nem állt módunkban megkérdezni őket. Ismeretes viszont, hogy a hegymászó szenvedély oknyomozói fölöttébb tanulságos elméleteket fejtettek ki.”
-
-
Délvidéki Magyar Képzőművészeti Lexikon
05 000 FtA lexikon a XX. Századi délvidéki magyar képzőművészetet összegzi. Délvidéki, azaz történelmi Magyarország első világháború után leválasztott déli részein, majd a volt Jugoszlávia, később Szerbia, főképp a Vajdaság, Horvátország és Szlovénia területén született, élt vagy ma is ott élő, illetve onnan származó és pályájukat külföldön folytató magyar képzőművészek (festőművészek, grafikusok, szobrászok, keramikusok, iparművészek, grafikai formatervezők, díszlet- és jelmeztervezők, divattervezők, fotográfusok, stb.) életét és pályáját, valamint a délvidéki magyar képzőművészettel foglalkozó művészettörténészeket, művészeti írókat, képzvőművészeti filmek rendezőit mutatja be, 402 részletes szócikkben. A kötetet Tolnai Ottó esszéje vezeti be
-
A szolnoki művésztelep
01 200 FtSzolnokra 1852-ben utazott először dolgozni festő, az osztrák August von Pettenkofen. Ő és a nyomába szegődött osztrák festők – mint idegenek – a magyar Alföld tájában, népében csak az egzotikumot látták. De így is jelentős élmény volt számukra, s az akadémizmus kötöttsége alól történő felszabadulásukban fontos szerepet játszott Szolnok, a szabadban való munka, a népi életképek, reális tájak megfestése. A Szolnokra kerülő hazai festők számára a magyar valóság ismert volt, éppen ezért természetes. Ők a magyar szokásokat, viseletet hűen ábrázolják, többnyire mentesen a szentimentalizmustól, romantikától. A szolnoki festészet elsőként emelte művészi témáva a magyar valóság egy jelentős és jellemző részét, tűzte alkotói céljává az Alföld látványának, az itt élő emberek életenek, munkájának megörökítését. Sem az első időkben, sem kesöbb nem véletlenul kerültek művészek a Tisza-parti varosba.
-
Biedermeier bútorok
02 500 FtA kötet a biedermeier stíluselemzését kísérli meg a bútorművesség területén. Mint majd minden stíluselnevezést, a biedermeiert is lekicsinylő értelemben használták eleinte. A klasszicizmust követő, annak hűvös arisztokratizmusát élettel telítő átmeneti stílust nevezzük így, mely a múlt század első felében, elsősorban a német nyelvterületeken virágzott, s így Bécs közvetítésével hazánkban is elterjedt. Ellentétben előzményeivel, a klasszicizmussal és az empier-ral, a biedermeier jellegzetesen a polgárság stílusa..
-
A szocialista képzőművészet nyomában
0800 FtOlmacher Anna képzett festőként kezdte pályáját a két világháború közötti időszakban. Tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. Az ecsetet azonban később – s főként a felszabadulás után – mindinkább a tollal cserélte fel: a képzőművészeti kritika és ismeretterjesztés fáradhatatlan, pártos munkása lett. Ez a kötet kritikusi működésének csaknem három évtizedét reprezentálja. Kiállításokról írott kritikái és összefoglaló jellegű, illetve portrészerű tanulmányai a magyar haladó képzőművészeti hagyomány alkotóit, a szocialista realista képzőművészet úttörőit, valamint a mai magyar képzőművészet figyelemre méltó alkotóit és alkotásait elemzik, méltatják.”
-
-
Székely Bertalan mozgástanulmányai
01 600 FtA kiadvány megjelent a Magyar Képzőművészeti Főiskola Barcsay Termében 1992. március 20. és április 18. között megrendezett, azonos című kiállítás alkalmából.
-
Képes szimmetria
03 000 FtUgyan az emberiség már időtlen idők óta ismeri a szimmetriát, mégis mindenkinek újra és újra fel kell azt fedeznie a saját maga számára. Ahogy járunk és kelünk a világban, megfigyeljük a körülöttünk lévő jelenségeket és tárgyakat, a szimmetria észlelése velünk van, sokszor úgy is, hogy nem tudatosul bennünk. Egyik első felfedezésünk az, amikor észrevesszük, hogy van két kezünk, és azok hasonlítanak egymásra, bár nem teljesen azonosak. Amikor elmegyünk egy kerítés mellett és esetleg kezünket bégig húzzuk a kerítés elemein, szinte fizikailag érzékeljük a szimmetria egy fajtáját. Ugyanígy a kisiskolások szimmetriát teremtenek, amikor gondos odafigyeléssel sormintát rajzolnak. Amikor egy épületet szépnek látunk, ebben is benne van annak szimmetriája. Nehezebb tetten érni azt a szimmetriát, amelyet egy zenemű közvetít számunkra és azt sem tudjuk pontosan, hogy az emberi arc szimmetriája mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy valakit vonzónak találjunk. A Képes szimmetria két nemzetközi hírű Széchenyi-díjas akadémikus szerzője huszonöt év tapasztalatait nyújtja át az olvasónak hatszáz színes képpel és tömör rendező-segítő szöveges magyarázatával. A témában eddig megjelent tizenöt kötetük tanúsítja szakértelmüket és elkötelezettségüket. Ez a könyv azonban több, mint az eddigiek, érződik benne a különleges élmény megosztásának igénye. Meggyőződésünk, hogy Hargittaiék könyvének hatására olvasóink egy kicsit más szemmel fogják nézni a körülöttük lévő világot.
-
Művészeti kuriózumok
06 000 FtMa is meghökkentően szellemes és személyes hangú művészeti írásaiban Charles Baudelaire a kritikának egészen újszerű műfaját hozta létre; a képzőművészet számára kora ifjúságától végtelenül fontos, éltető elemében szinte verseivel egyenrangú módon tudta a maga költői világképét kifejezni. A francia Hermann Kiadótól átvett válogatásunk most átfogó képet ad ilyen irányú munkásságáról. A művekhez és művészekhez egyenrangú társként közelítő, a művészeti törekvéseket és problémákat belülről szemlélő költő mintegy újraformálta a figyelem középpontjába kerülő festményeket, rajzokat, rézkarcokat a nyelv közegében, ez teszi elemzéseit utolérhetetlenül érdekesekké. Szenvedélyes kritikákat írt Baudelaire, és a szenvedélyes mestereket szerette elsősorban és mindenekfelett Delacroix-t, akit kortársai közül legnagyobbra tartott; vagy Goyát, Bruegelt, vagy Hogarth-ot, Daumier-t, akik törekvéseikben az irodalomhoz eleve közel álltak, képzőművészeti eszközökkel szatírát, pamfletet, regényt írtak, s így az irodalmi megközelítés hálás témájának bizonyultak. Ugyanez a szenvedély vezette persze a vonalvezetés, a szín, az ecsetkezelés, a faktúra és textúra titkainak vizsgálatában is, sőt számára e kettő, forma és gondolat annyira ugyanaz volt, különválaszthatatlanul, hogy fejtörőiket is egymásból fejti meg: amikor egyikről beszél, mintha mindig a másikról hallanánk szólani. Ír a romantikáról, a színről, a modern életről, a képzeletről, a dandyzmusról, tájképfestészetről; ír lovakról, járművekről, a női arcfestésről, fotográfiáról, korának valóságos kis enciklopédiáját adva ezzel; költészet és képzőművészet nagy találkozásainak egyike ez a könyv.
-
Csontváry-emlékkönyv
02 000 FtBizonyára nincs még egy alakja a magyar művészettörténetnek, akiről annyi ellentétes vélemény hangzott volna el, mint a „Csontváry néven festő” Kosztka Mihály Tivadarról. Szánni való őrültnek éppúgy kikiáltották, mint az egyetemes művészet legnagyobb alakjai közé tartozó zseninek. Művészetének értékeit többször is felfedezték, de újra és újra feledésbe merült neve, vagy pedig egyszerűen a kuriózumok közé sorolták hatalmas, fénylő színekben pompázó vásznait. Ma már tisztán körvonalazható Csontváry helye a XX. század magyar festészetében és a modern művészet egyetemes történetében. A brüsszeli világkiállításon aratott siker óta a külföldi művészettörténészek is elismerik Csontváry rangját. De hogy milyen hosszú út vezetett a tudományos Csontváry-portré létrejöttéig, és hogy milyen kalandos módon menekültek meg a művész képei a pusztulástól, csak a szakemberek szűk köre tudta. A Csontváryfestményeket megvásároló és évtizedeken át féltve őrző Gerlóczy Gedeon építészmérnök gyűjtötte össze azt a nagy írásos anyagot, amelynek alapján Németh Lajos, a művész munkásságának legjobb ismerője megszerkesztette e kötetet. Áttekintést kapunk itt a Csontváryról szóló irodalomról éppúgy, mint Csontváry saját írásairól. *A kötet harmadik kiadása szerkezetében követi és tartalmában is változatlanul adja az előző kiadások anyagát. Bővült néhány újabban előkerült dokumentum ismertetésével, eddig lappangó vagy ismeretlen művek bemutatásával. Ezen kívül teljes terjedelmében közli Németh Lajos tanulmányát a Csontvárynak „tulajdonított” képekről, mely az elmúlt évek Csontváry-vitáinak tudományos lezárását adja.
-
Maradandóság és változás
02 000 FtA kötet a Maradandóság és változás címmel, 2000 őszén Ráckevén, a Savoyai-kastélyban megrendezett háromnapos művészettörténeti konferencia előadásait tartalmazza, néhány további tanulmány kíséretében. A ráckevei konferenciával az akkor hatvanéves, nagy művészettörténész nemzedéket köszöntötte a szakma, fiatalabbak és idősebbek. Az esemény egyszerre volt kötetlen és ünnepélyes, a tudományos színvonalat és sokféleséget pedig dokumentálja – kollektív „Festschrift” gyanánt Askercz Éva, Dávid Ferenc, Galavics Géza, Kovács Péter, Kovalovszky Márta, László Emőke, Marosi Ernő, Nagy Ildikó, Néray Katalin, Péter Márta, Prokopp Mária, Szabó Júlia, Tímár Árpád, Tóth Melinda, Tóth Sándor tiszteletére – maga a tanulmánykötet.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
