-
-
-
-
-
-
Tészták
0A tésztaféle gyorsan megvan és garantáltan sikerül. De mindenekelőtt változatos és felülmúlhatatlanul jó! Krémesen tejszínestől a paradicsomosig, hallal, hússal avagy zöldséggel, aranybarnára sütve a sütőben vagy akár salátaként – tészta egyszerűen boldoggá tesz! Ebben a könyvben bőséges választékát találja ínycsiklandó recepteknek, akár hétköznapi étkezéshez, akár ünnepi alkalomra válogat: klasszikus olasz ételektől, mint például a spagetti carbonara és a penne all’arrabbiata, esetleg az egyszerű lasagne egészen a legrafináltabb ételkölteményekig, mint a rigatoni kardhallal, pappardelle vadkacsával vagy a cannelloni romanesco módra. A legjobb: saját magunk is elkészíthetjük a raviolit és társait a könyv részletes útmutatásai alapján. A fotók lépésről lépésre tanítanak kezdőket és varázskezű szakácsokat egyaránt.
-
Vadászoknak, horgászoknak
0A szerző ezen munkájában tudományos információkat nyújt az ember legősibb foglalkozásairól, legrégebbi szenvedélyéről, a vadászatról és halászatról. Kiemeli a vadászható vadfajokat, szól a védett fajokról. Ízelítőt kínál arra, mit kell tenni az elejtett vaddal , a kifogott hallal, hogy ínycsiklandozó ételköltemények párologjanak a sikeres vadász , a szerencsés horgász asztalán.
-
Drehel Antal
0Id. Dreher Antal kora egyik legnagyobb innovátora volt, aki elszántsággal és alázattal végzett munkája eredményeként világszerte elnyerte a korabeli szakma elismerését és megkapta a megtisztelő Sörkirály címet. Egyedülálló öröksége még 170 év múlva, ma is irányt mutat sokaknak. Eduard Hensel írása eredetileg német nyelven, 1864-ben jelent meg id. Dreher Antalról. A magyar nyelvű kiadás a Dreher Sörgyárak alapításának 170. évfordulójára készült, lábjegyzettel ellátva, amely számos érdekességgel, adattal egészíti ki az eredeti művet. Érdemes elolvasni az apróbetűs részt is!
-
-
Tata várának látképe
0Eredetileg megjelent Braun et Hogenberg, Civitates orbis terrarum c. nagy helyrajzi művének 6. kötetében (Urbium praecipuarum mundi theatrum sextum. Coloniae), Köln
-
-
-
-
Történelmi arcképek II.
0A magyar közélet két világháború közötti szereplőiről keveset tudunk, vagy sokszor csak azt, amit a diktatúra évtizedeken át sulykolt. Tőkéczki László történész harmincnégy magyar sorstörténetet szabadított ki a múlt fogságából. A Történelmi arcképek II. egy olyan korszak emberi teljesítményeit mutatja be, amely már magában hordozza jelenünk nyugtalanságát és kiszámíthatatlanságát. Ez a kötet annak a 2002-ben megjelent Történelmi arcképek-nek a szellemi folytatása, amely a dualizmus korának már-már idilli világába kalauzolta az olvasót.
-
-
Kelta mitológia
0Az ősi kelták nyomai Írországtól Magyarországig, egész Európában megtalálhatók, irodalmi emlékeik elsősorban a mai Nagy-Britanniában maradtak fenn. A kötet ezek alapján ismerteti a kelta mitológiát, idézi fel a kelta isteneket, a soha ki nem fogyó, mindenkit jóllakató bőségüstöt, a mindent átszövő érzékiséget. Különösen fontos szereplői ennek a mitológiának a nők: istennő ura a háborúnak, istennő személyesíti meg Írország földjét, a nők általában uralkodnak a férfiak felett s bőkezüen osztogatják kegyeiket. Szóbeli kultúra volt ez, amelyet a nagy becsben tartott bárdok, váteszek, költők őriztek. Az utókornak be kell érnie azzal, amit a rómaiak, köztük Julius Caesar és a szerzetesek lejegyeztek. Így lett Lugh-ból, a fényhez kapcsolodó istenből a „gall Mercurius”, s így olvadt egybe Anu istennő alakja Szent Annáéval.
-
Keresztény mitológia
0Az emberiséget történetének kezdete óta izgatják olyan alapkérdések, mint a világ keletkezése, jó és gonosz harca, egy vagy több isten szerepe az ember életében, a túlvilági lét. A maga módján minden nép, minden vallás megpróbál választ adni ezekre a problémákra. Nem kivétel ezalól a kétezer éves kereszténység sem, amely a zsidóságtól átvett Öszövetségben, majd Krisztus működése után keletkezett Újszövetségben foglalja össze tanításait.
A szóbeli hagyomány, a jóvá nem hagyott, ún. apokrif iratok tovább színezik azt az amúgyis gazdag képet, amelyet a Biblia hagyott ránk az emberi élet és a hit legfontosabb kérdéseiről.
Ez a kötet egyfajta nem hivatalos keresztény hitvilágot mutat be. Külön-külön ma már nehezen bukkanhatnánk azoknak a forrásoknak a nyomára, amelyeknek alapján megismerhetnénk például a Mária életéről szóló legendákat, az angyalok és a földi nők frigyéből született gyermekek történetét, a Krisztus keresztjéhez fűződő csodákat, Szent Pál életének különböző fordulatait vagy a pokoljárók kalandjait.
A keresztény mitológia egyes elemei fényt vetnek arra, hogyan értelmezték az egyes korok a hit tényeit, és hogyan tették legendákkal, olykor már-már népmesei fordulatokkal a maguk számára hozzáférhetővé a nehezen felfogható vallási tételeket. -
Csak álltunk és sírtunk
0A korabeli visszaemlékezéseket olvasva nem lehet kétségünk arról, hogy az első bécsi döntés az ott élő magyarok számára talán életük legboldogabb pillanatai közé tartozott. A visszacsatolás (hiszen mi, magyarok így nevezzük meg ezt az eseményt) főszereplői, vagyis maguk a visszacsatolt magyarok és szlovákok (ők persze korántsem voltak olyan boldogok) azonban – hiszen 1945 után ez nem volt ildomos – sohasem beszlétek túl sokat arról, mit is éltek át azokban a napokban. Szerencsére korabeli kiadványokban, asztalfiókokban, később kiadott kötetekben mégis fellelhetők 1938 őszi napjainak lenyomatai: szövegek és fotók. Ezekből nyújtunk most át az olvasóknak egy csokorra valót, amely talán 8 évtizeddel a történtek után is átélhetővé teszi az akkori történéseket.
-
-
-
-
-
-
-
A Napkelet lexikona I-II.
0E kis lexikon célja, hogy a nemzeti érzésű magyar intelligencia számára a modern élet eszméinek és a tudományok új eredményeinek útvesztőjében kalauzul szolgáljon. A magyar társadalom ama rétegéhez akar tehát főképen szólni, amely a Magyar Irodalmi Társaság kiadásában megjelenő Napkelet folyóirat köré olyan lelkesedéssel sorakozott. Főelvének következetes keresztülviteléből folyik, hogy elsősorban az alkotó világnézet képviselőit, eredményeit és elveit ismerteti. Mindamellett nem elfogult. Közönségével a másik tábor irányait és jelentősebb alakjait is megismerteti s vagy állást foglal velük szemben vagy pedig, amennyiben komoly értékekről van szó, elismerésben részesíti őket. Mint kis lexikon nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az ismertetett fogalmakkal és nevekkel szemben a legteljesebben kiegyensúlyozott arányosságot őrizzen meg. Aktualitásra törekedvén, természetes, hogy a jelent mozgató eszméket, a jelenre ható egyéneket, a jelennek közéletében, művészetében és tudományosságában fontos eredményeket, vagy a múltnak jelenbe átnyúló elemeit, bővebben tárgyalja, mint a letűnt korszakoknak – bár tiszteletreméltó – de hatásban vagy érdekességben csökkent neveit és erőit. Különös gondot fordít a társadalmi tudományokra, a jelenkor politikai eszméire, a világháborúra, a magyar közélet és műveltség legújabb lendületének jelenségeire, a megszállt területek irodalmi életére s a történeti, a technikai és természettudományok legfrissebb eredményeire. Különös figyelemben részesíti a magyar szellemnek részvételét az emberi tudás kialakulásában s a magyar tudósok közül nem egy olyat juttat a megérdemelt méltatáshoz, akiről eddig még nagyobb lexikonokban sem esett szó. Az összefoglaló képzőművészeti cikkek kissé nagyobb teret kaptak, mint az egyes irodalmak története, ennek oka azonban abban keresendő, hogy a képzőművészeti cikkekhez mellékelt illusztratív anyag részletesebb kifejtésre ösztönöz. Az időszerű változásokkal a lexikon körülbelül ez év október havának közepéig tart lépést. Budapest, 1927. november hó A Magyar Irodalmi Társaság.
-
Velence és a laguna
0„Száznál több metszettel, a laguna és a város egy-egy térképével és öt alaprajzzal.”
-
-
Sacra Corona
0Aligha akad sok magyar az országban, aki tudja, hogy a mi koronánknak kaszárnyája is van. A királyi palota hátsó tövében búvik meg ez a kaszárnya, a lejtő Váralja-utca nevezetű vízszintes keresztvonásán. Az építőművészet félmultbeli, nem éppen eredeti korában született egyemeletes ház, elég kicsiny, de még mindig tágasnak tetszik, ha az ember tudja, hogy más nem lakik benne, csak a magyar szent korona őrségének teljes létszáma, vagyis huszonnégy ember.
Ennyi fegyveres ember őrzi a magyar szent koronát: huszonnégy. És két katonai parancsnok. És két közjogi koronaőr. Rajtok kivül természetesen az egész nemzet és az államfő vallásos áhítata. De papíron összesen huszonnyolcan. -
-
Magyar és török-tatár szóegyezések
0Több mű egybekötve:
Lindner Ernő: Nyelvjárások vallományai (1-108)
Vámbéry Ármin: Magyar és török-tatár szóegyezések (109-189)
Dr. Kuun Géza: Ascoli Árja-sémi tanulmányai (190-196)
Szénássy Sándor: Latin orthographiai tanulmányok (197-301)
Hunfalvy Pál: A magyar nyelv szótára elveiről és azok miképi alkalmazásáról (302-320) -
-