-
-
Vallée de Chamonix [15 ff. fotó]
0A Chamonix-völgy Franciaországban található, a Mont Blanc lábánál. Az alpinizmus útttörői innen indultak el meghódítani a környező hegycsúcsokat.
-
-
Az idők végezetéig
0Az idők végezetéig A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban, Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században. A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik. Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak. A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város megélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben. Ken Follett megint remekelt: olyan művet kínál olvasóinak, amely egyszerűen letehetetlen – egy hatalmas ívű történetet filmszerűen pergő cselekménnyel.
-
A titánok bukása
0A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül.
Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. -
A tűzoszlop
01558. Anglia.
Stuart Mária és Tudor Erzsébet vetélkedik a trónért. Az angol katolikus arisztokrácia Mária oldalán áll, Erzsébetet, aki sokkal türelmesebb vallási kérdésekben, az anglikán egyházhoz csatlakozó protestánsok és puritánok támogatják. Erzsébet ellen uralkodása alatt számtalan merényletet kíséreltek meg – gyakran Stuart Mária támogatásával – a katolikusok, akik mellett jelentős külföldi erők is álltak. -
Moszkvai történet
0Akszjonov történelmi trilógiája – mely 1924-től 1953-ig követi nyomon egy moszkvai család történetét – hátborzongatóan különös sorsok sokaságát, gyilkosokat, gyógyítókat és a szadista történelem passzív vagy lázadó áldozatait felvonultatva ábrázolja a sztálinizmus korszakát.
A regény a hatalomra törő Sztálin aljas tettével kezdődik: 1924-ben elteszi láb alól egyik fő vetélytársát, Frunzét. Ekkor ismerjük meg Borisz Gradovot, a már fiatalon jó nevű sebészorvost, akinek asszisztálnia kell a gyomorműtét álcájával elkövetett gyilkossághoz. Egyik fia, Borisz, a polgárháború ifjú vörös parancsnoka, a kronstadti matrózlázadás egyik leverője, aki aztán megjárja a Gulagot, s végül a németek elleni háborúban igazi hőssé válik, a másik, Kirill, lelkes kommunista agitátor, lánya, Nyina pedig a történet elején avantgárd költő.
Valamennyiük sorsa furcsa kanyarokat vesz; Akszjonov úgy alakította a történetet, hogy már-már enciklopédikus módon írhassa meg a Szovjetunió harminc évének történetét: a NEP-et, a kolhozosítást, a lágervilágot, a háborút, az orvospert…
Káprázatos fejezetekben ismerjük meg az aberrált Beriját, előttünk áll Sztálin öregen, letolt gatyával, a haláltól rettegve… s a következő pillanatban a moszkvai utcán vagyunk, vagy egy utolsó kis spion gondolatainak szövevényében… vagy épp egy kolimai lágerben… -
Akhilleusz halála
0Eraszt Fandorin – miután korábban leleplezett már egy nemzetközi összeesküvést, egy török kémet és egy kalandornőt, aki „az évszázad bűncselekményét” követte el Párizsban – 1882-ben Moszkvába érkezik. Azóta, hogy nem találkoztunk vele, Japánban szolgált követként (ahol, mint a történet során megtudjuk, sok mindent megtanult a keleti harcművészetekből), s most vele van hűséges japán szolgája, Masza.
A város kormányzója mellé helyezik különösen titkos ügyek nyomozójának – de különösen titkos ügy egyelőre ne ígérkezik.
Fandorinnak azonban nem kell sokáig várnia. Moszkvában ugyanabban a szállodában száll meg, mint régi ismerőse a háborúból, Mihail Szoboljev tábornok, más néven „az orosz Akhilleusz”, a hős, a nemzet kedvence; s Szoboljevet reggel holtan találják: éjszaka váratlanul szívrohamot kapott. Semmi sem utal a gyilkosságra, és a rendőrség el sem kezdené a nyomozást, ha Fandorin nem figyelne fel azonnal néhány gyanús apróságra.
Az, hogy bűncselekmény történt, hamarosan a napnál is világosabb számára, de sokáig minden rejtélyesnek, kibogozhatatlannak látszik.
Egyáltalán: hogyan követték el a gyilkosságot, hiszen a boncolás során nem találtak mérget a holttestben?
És kik tehették el láb alól Szoboljevet? A németek, hogy meggyengítsék az orosz hadsereget? A moszkvai alvilág egyik feje, hogy megkaparintsa a pénzét? Vagy netán a legmagasabb állami körök állnak a gyilkosság mögött?
Egyre messzebbre vezetnek a szálak, de végül Fandorin ezúttal is mindent kiderít, s ezúttal is varázsos szépségű nők segítik – vagy épp hátráltatják – a nyomozását. -
-
-
-
-
-
-
-
A katolikus egyház és liturgia Magyarországon
0Török József katolikus egyháztörténész közel két évtizeddel ezelőtt jelentkezett első liturgiatörténeti munkájával, azóta e témakörben tucatnyi részlettanulmányt tett közzé. Franciaországi tanulmányai adták az alapötletet a történeti tények új szempontú számbavételéhez. Ugyanis a világi papság által képviselt, jelentős részben adminisztratív jellegű egyházi élet csak kerete annak az egyházi életnek, amelyben mind a lelkiségi irányzatok, mind a frank-római liturgián belüli rítus-változatok fontos szerephez jutnak. A szerző módszertani alapállásának megfelelően az ideologikus elemek helyett a kultúra-alkotó szempontokat emeli ki, és ezáltal a magyar történelmi múltról alkotott képünket képes jelentősen kiszélesíteni. A kötet az egyház 19. századi történetének vázlatával zárul. A függelékben négy életmű (Lukács püspök, Mátyás király, Pázmány Péter és Ipolyi Arnold) bemutatására kerül sor.
-
-
Dolomitenstrasse
0A Nagy Dolomitok útja volt az első üdülőút a Dolomitokon keresztül, amelyet 1909. szeptember 13-án nyitottak meg. 109 km hosszú és nyugat-keleti irányban keresztezi a Dolomitokat Bolzanótól Cortina d’Ampezzoig. Az út jelenleg Olaszország három tartományát érinti, nevezetesen Bolzanót, Trentót és Bellunót . Eredetileg azonban osztrák turistaút volt, mert a terület megnyitásától 1918-ig még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott
-
Erdély
0Kézzel írt, számos tollrajzzal illusztrált Erdély ismertető másolata. Benne: földrajz, történelem, és egy szakmai tanulmányút időbeosztása
-
Geographische Bilder-Lust von Deutschland
0Fakszimile-nyomat az eredeti, 1750-es nürnbergi kiadás után, 120 metszettel
-
-
-
-
Makovecz Imre
0Hat évvel ezelőtt jelent meg először átfogó ismertetés Makovecz Imre munkáságáról. Azóta angolul és németül látott napvilágot egy-egy monográfia Edwin Heathcote és Anthony Tischhauser tollából. A jelen kötet a korábbihoz hasonlóan bemutatja terveit és épületeit – természetesen a legutóbbi évek munkáit is -, és az építész saját írásai, interjúi, róla szóló írások alapján ad képet az építészet területén jóval túlterjedő érdeklődéséről, amely nélkül az építés drámáját végigkísérni – meggyőződése szerint – lehetetlen. Az Olvasó a szigorú időrendbe illesztett dokumentumokat követve bepillantást nyerhet a mindeddig legnagyobb nemzetközi ismertségnek és elismertségnek örvendő magyar építész szakmai kísérleteibe, pedagógiai gyakorlatába, szociális gondolkodásába és az építészetét meghatározó világnézeti, szakmai felfogásába. A könyv értékes adalékokkal szolgál mind az építészet, mind a huszadik század utolsó negyven évének története iránt érdeklődők számára, hisz Makovecz Imre tevékenysége, gondolkodása, szabadságértelmezése a magyar építészet és a társadalmi események alakulásában egyaránt meghatározó.
-
Fiumei úti sírkert
0„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg múltját, nézd meg temetőjét.” Széchenyi István
-
-
-
-
Pest megyei barangolások
0Közel négy esztendeje, hogy Békés István első barangoló útjára indult a megyében. Akkor arra vállalkozott, hogy felkeres egy-egy jellegzetes tájat, várost, községet, s a Pest Megyei Hírlapban elmondja róluk, ami érdekes a múltjukból, tanulságos a jelenükből; igyekezvén a távol- és közelmúltat egybevetni a jelennel és pillanatképekben rögzíteni mindazt, amit egy-egy útja alkalmával megismert, látott, hallott, észlelt.
Békés István így barangolta hétről hétre a megyét, miközben először maga is csak kóstolgatta, hogyan lehet száz vagy kétszáz gépelt sorban egy-egy kisebb, nagyobb településről a múltat és a jelent egybefogó hasznos, ismeretekben gazdag, mégis szórakoztató beszámolót adni. Aztán egyre jobban ráérzett a teendőkre: könyvtárak, levéltárak polcain kutatott a történelmi emlékek után; szóbeli hagyományokat, feledésbe merült eseményeket, múltba vesző történetek adatait azonosította, tudományos kutatókkal tárgyalt, folytatott tapasztalatcserét, de főként sokat, nagyon sokat találkozott, ismerkedett, beszélt a helyi emberekkel, a községbeliekkel, vezetőkkel, munkásokkal, tsz-parasztokkal. -
-
A kőolaj regénye
0Az olvasó, aki talán elsősorban természettudományos érdeklődésétől hajtva veszi kezébe Szurovy Géza professzor könyvét, alig sejtheti, hogy milyen kalandos olvasmányra, az ismeretek miféle tárházára bukkant. A kőolaj a robbanómotorok energiaforrásaként és a petrokémiai ipar alapanyagaként egyaránt századunk egyik legfontosabb meghatározója. Elég csak a két világháborúra gondolni. Kirobbanásukat kevésbé, részcéljaikat annál inkább befolyásolta a kőolajmezők megszerzésének vágya, hiszen kimenetelük egyértelműen függött az üzemanyagkészletektől is. A kőolajhoz egyre több látható és láthatatlan szálon kapcsolódik a technika és a gazdaság, minek következtében a kőolajkészletek kérdése a gazdasági és politikai függetlenség kérdésévé vált. És a kőolaj a szerencsésebb országoknak elképzelhetetlen gazdagságot hozott. Ez a reménybeli gazdagság az, ami a kőolajkutatások hőskorában emberek tízezreit vonzotta a vad, lakatlan területekre, nyugatra és a távoli keletre, sivatagokba és dzsungelekbe…