-
-
Ünnepnapok
0A szerző „vadász-önéletrajzának” első kötete, a felnőttéválás, a szenvedély növekedésének története Ahogy elkezdődött címmel jelent meg. Az Ünnepnapok a férfikor magyarországi és európai vadászatairól számol be. Nem csupán – a szerző szavával – „emlékzsákmányát” nyújtja át az olvasónak: a legérdekesebb, legemlékezetesebb élményeket, a legjelentősebb zsákmány elejtésének történetét, hanem tapasztalattá, elvvé összegezi mindazt, amit egy gazdag élet élményei és töprengései elmondhatnak a természetről, a vadról, a vadászetikáról, vadnevelésről és a puskázás gyakorlatáról. Sorra veszi a legfontosabb – vagy éppen legkülönlegesebb – vadfajtákat, a fácántól a kőszáli kecskéig, s elmeséli személyes tapasztalatait s mindazokat a tudnivalókat, amelyek nélkül a vadászat puszta öldöklés vagy ügyetlen és eredménytelen próbálkozás. A kötetet a szerző felvételei és Schell József rajzai díszítik.
-
-
Seregek mögött
0Ladányi Mihály korosztályának egyik legnépszerűbb költője, amit az elmúlt másfél évtizedben megjelent tíz verseskötete igazol. Népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy dallamos és jól csengő verseiben a konvenciókat bátran elvetve, hol indulatos, hol érzelmes-nosztalgikus, hol meg csúfondáros, hetyke vagy éppen játékosan groteszk hangon, de mindig közérthetően, legtöbbször a beszélt nyelv fordulatait fölhasználva fogalmazza meg legégetőbb gondjait és élményeit, akára magánéletből, akár a közéletből meríti is témáit. Költészete nem idillikus, inkább szókimondó és illúzióromboló, az anyagi javakért tülekvő törtetést, a szellemi elfásulást és betolakodást ostorozó. A magánéletben, a szerelemben sem tűri a hazugságot, a megalkuvást. EMberségre és tisztaságra vágyó igényessége, a dolgozóük ügye melletti elkötelezettsége és az önmagával szembeni kíméletlen őszintesége azonban a legindulatosabb kifakadásait is hitelesítik.
Jelen válogatásunk húsz év költői terméséből készült, és hű keresztmetszetet ad Ladányi Mihály érett költészetéről; nyomon követhetjük e kötet lapjain kialakulását, fejlődését és változásait, egy izgalmas költői pálya különböző állomásait. -
Isten közelében
0Az idősebb nemzedék úgy ismerte Reményik Sándort és szerette verseit, hogy nevét és költői munkásságát a legnagyobbakéval együtt emlegette. Különösen igaz ez a protestáns egyházak híveire. Reményik Sándor Erdélyben élt, erdélyi magyar költő volt, akinek munkássága a két világháború között teljesedett ki. Magyarságtudata, istenhite világító fáklyaként mutatta az utat, a megmaradás lehetőségeit és Istenben való megnyugvás békéjét az erdélyi és az itthoni magyarságnak. Azután évtizedekig – különböző politikai meggondolásokból – nem volt „divat” róla beszélni, verseivel megismertetni az újabb nemzedéket. Születésének századik, halálának ötvenedik évfordulója alkalmából az Unikornis Kiadó és az Evangélikus Egyház Sajtóosztálya közös kiadásban egy válogatást nyújt át Reményik Sándor istenes verseiből. E versek gyönyörűek. De ezen túlmenően ezekben a versekben a mai istenkereső embert találjuk meg, mondhatnánk azt is, hogy saját magunkat, ki hívő hitetlenségével, meggyötörten, de mégis reménykedve keresi az Urat, akiben megkapaszkodhat, akiben feloldódhat, aki reményt ad a reménytelenségben, értelmet ad az értelmetlen életnek, célt ad az egyéni és nemzeti céltalanságban. Ady költészetével rokon minden tusakodása, hinni akarása, Istenre, a megváltó Krisztusra találása. A legkeresztényibb magyar költő vallásos verseinek e kis gyűjteményét meleg szívvel ajánljuk azoknak, akik maguk is talán sokszor így imádkoznak: „Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek!
-
Fecskék, őzek, farkasok
0Minden gyerek, de még a felnőttek nagy része is szeret állatkertbe járni. Miért? Mert az állatokat figyelni, játékaikon elszórakozni, természetüket megismerni nagy-nagy gyönyörűség. Hát még megismerni és megfigyelni őket igazi környezetükben, a szabad természet ölén! Áprily Lajos ötven történetet mond el ebben a könyvben az állatokról. Nem képzeletszülte történetek ezek, nincsenek is úgy csattanósan megformálva, kikerekítve, mint az elgondolt történetek. Nem, a Fecskék, őzek, farkasok kötet minden egyes írása eleven élményen alapul, valódi megfigyelésen és megtörtént eseményen. Áprily Lajos arról vall bennük, hogy látta ő a legkülönbözőbb fajta állatokat, természetesen nemcsak fecskéket, őzeket és farkasokat, hanem az erdők és mezők legkülönbözőbb lakóit. Hogy találkozott velük, hogy figyelte meg őket, és miért gyönyörködött bennük. De az állatok világán túl a könyv vallomásos hangja másról is szól. A személyiség különös varázsának melegségével tárja elénk Áprily Lajosnak, a kitűnő költőnek gazdag érzésvilágát, s mond el nem egy hiteles adatot az életéből. A változatos állatkalandok során megismerjük és megszeretjük a mélyen humanista költőt, akitől mindnyájan megtanulhatjuk, hogy kell testvériesen szeretni az állatokat, s hogy jó gyönyörködni megkapó, színes jelenlétükben.
-
Két kezdő bohóc
0„… regényei és novellái, függetlenül attól, hogy az elbeszélő első személyben szól-e, voltaképpen egyetlen összefüggő önéletrajzot alkotnak. Szép Ernőnek, a költőnek, nem volt prózai fantáziája, mindig élményeiből indul ki…” – jellemezte Réz Pál egy régebbi tanulmányában Szép Ernő prózaírói munkásságának ebből az általa készített novellaválogatásból is szembeötlő vonását. De hát melyik Szép Ernő írta ezeket a novellákat? – kérdezheti az olvasó, aki ismeri az író alakja köré szövődött legendákat. A naiv gyermek, az édes, elveszett ártatlan? Vagy a „pesti okos fiú”, a szalonok és orfeumok hölgyeinek kedvence, vérengző kártyacsaták hőse? Vagy a fáradt öregember a második világháború után, aki 1953-ban bekövetkezett haláláig már így mutatkozott be: „Szép Ernő voltam?” Különös, de ha versei néha igazolják is a közkézen forgó legendák közül valamelyiket, a novellák nem. A novellaíró, talán mert nem lírai hőse, hanem szemlélője az életnek, sem a gyermeki gyámoltalanság, sem a bohém világfi szerepét nem ölti fel: már fiatalon is túlérett, megfáradt, az emberi szenvedés és nyomorúság látványától elcsigázott szellem, aki a legendák helyett Komlós Aladár jellemzését igazolja: „Alig lehetnek valakinek éberebb idegei, mint neki.” Aki a bohém Pestből is csak ennek a tarka és szomorú világnak a mélységes ismeretét és persze a gyöngéd iróniát őrzi meg.
A novellák, amelyekből e kötet teljességigényű válogatást ad, csak egyetlen legendát igazolnak maradéktalanul. Tudvalevő, hogy az első világháború idején hadba vonuló Szép Ernő a kardjára vésetett németül egy jelmondatot: „Élni és élni hagyni.” A két világháborút megjárt író a novelláiban úgyszólván senkit, még egy állatot sem pusztít el. -
Die Arpaden-Dynastie
0Der nomadische Stammesverband von Großfürst Árpád und seinen Nachkommen wurde mit der Jahrtausend-wende infolge der zielstrebigen Politik des Großfürsten Géza und seines Sohnes, König Stephans des Heiligen, zu einem christlichen europäischen Staat. Ihre Nach-kommen, die Könige der Arpadendynastie, regierten Ungarn bis zum Aussterben des Herrscherhauses im Jahre 1301. Gyula Kristó behandelt in dem vorliegenden Buch die gesellschaftlichen, politischen, wirtschaftlichen und kulturgeschichtlichen Ent-wicklungen jener 400 Jahre. Er beschäftigt sich in dem ihrer Bedeutung gebührenden Umfang mit den einzelnen Herrschern, und auch die übrigen historischen Gestalten werden plastisch dargestellt.
Gyula Kristó ist Professor an der Attila-József-Universität in Szeged und ein Experte der Zeit der Arpaden. Im Zusammenhang mit dieser frühen Periode der ungarischen Geschichte vertreten Historiker in Ungarn wie in den Nachbarländern die verschiedensten historischen (und aktualpolitischen) Meinungen kommt es wieder und wieder zu intensiven Diskussionen. In „Die Arpadendynastie” setzt sich gi Verfasser dementsprechend auch wiederholt mit den vin seiner eigenen abweichenden Ansichten auseinander. -
-
Attentat auf Elisabeth, Königin von Ungarn
0Die Ermordung der Kaiserin und Königin Elisabeth durch einen Anarchisten 1898 in Genf erregte riesiges Aufsehen und wird uns durch die heutigen terroristischen Anschläge immer wieder in Errinerung gebracht.
Der Historiker Emil Niederhauser, korrespondierendes Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaft, berichtet über die Ereignisse und deren Hintergrund, indem er den Fachkollegen und den historisch interessierten Leser gleichermassen anspricht. Im ersten Teil seines Buches berichtet er vom Attentat und gibt abschliessend eine kurze Skizze des Lebens der Königen, dieser „ersten modernen Frau”, wie sie Brigitte Haman, ihre Biographin, nennt. Liberal, aufgeschlossen gegenüber neuen Ideen, selbst eine Dichterin, die in Heine ihren Abgott sah, konnte sie sich in dem steifen Zeremoniell des Wiener Hofes nur fremd und unglücklich fühlen. Aus ihrem Widerwillen gegen diesen Hof entstand ihr Interesse für Ungarn und die Magyaren, die ihr lieb sein mussten, da sie jedermann am Hofe hasste, Daher ihr politisches Engagement zugunsten der Ungarn in den Verhandlungen um den österreich-ungarischen Ausgleich. In den letzten Jahren des Jahrhunderts war sie aber nur mehr ein seltener Gast am Wiener Hof, von Familientragödien und Krankheit geplagt irrte sie ruhelos in ganz Europa umher.
Das zweite Teil stellt die Fahndung nach dem vermeintlichen Komplizen des Attentäters, Luigi Lucheni, dar, wobei auch sein unglückliches Schicksal, das ihn zu den Anarchisten führte, nachgezeichnet wird. Der Verfasser skizziert auch die Herkunft der anarchistischen Ideen und den organisatorischen Wandel der Bewegung, natürlich nur bis zum Augenblick des Attentats. Zu jener Zeit wurde eine Reihe von Attentaten verübt, nicht nur auf Staatoberhäupter und Politiker, sondern auch auf einfache Menschen. Parallelen zur Gegenwart werden nicht gezogen, aber das erübrigt sich aufgrund des Erzählten. -
Ágas-bogas fa
0Fiatal néprajzkutatónk kötetének címe a népi kultúra (vagyis a népköltészet, a népszokások, az egykori falusi életforma egésze) sokrétűségét, jelenségeinek változatosságát és összefonódottságát fejezi ki a szókép erejével. Könyve a maga nemében úttörőnek mondható nemzetiségi könyvkiadásunkban: általános és középiskolás korú fiatalok számára foglalja össze egy sokágú és nagy múltú tudománynak, a magyar néprajzkutatásnak legfontosabb kérdéseit, témáit, ismereteit. Néprajzi ismereteket csak egyetemi szinten oktatnak, az érdeklődés viszont sokkal szélesebb körű. Ezért is hasznos vállalkozás Liszka József könyve, amely az alapfogalmak magyarázatát tűzi ki célul és végzi el, ám nagyobb történelmi és kultúrák közötti összefüggésekre is rámutat. Jelentőségét fokozza, hogy a szerző eredeti, a Kisalföld szlovákiai részén gyűjtött anyagra támaszkodik témái kifejtése során. A szöveget a szerző és Thain János eredeti fényképfelvételei, illetve rajzai kísérik.
-
-
Gy. Szabó Béla
0Közel öt évtizede, hogy lemezt szaggató, kezdetleges vésőkkel Gy. Szabó Béla a KOLDUSOSK című rajzát kimetszette. Azóta több mint ezerkétszázhatvan fametszete készült el! Olyan sorozatok, metszetkönyvek és önálló lapok, melyek ismeretében méltán tekinthetjük őt huszadik századi fametszetművészetünk megújítójának. Grafikusi munkálkodása mintegy tizenötezer tusrajzot, ceruza- és szénrajzot sorakoztat még a metszetek mellé. Pasztell- és olajképei pedig – a grafikusi erényeken túl – a színekre érzékeny festőt ismertetik mg velünk.
-
„Megfog vala apóm szokcor kezemtül…” – Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére
0Szerzők: Balassa Iván, Fodor István, Benda Kálmán, Barna Gábor, Szabó T. Ádám, Szabó Ferenc, Beke György, Halász Péter, Limbacher Gábor, Csoma Gergely, Halászné Zelnik Katalin, Domokos Mária, Berlász Melnda, Budai Ilona, Bottyán Kristóf, Moldován Domokos, Laczkó Mihály, Demse Márton, Hajdú Demeter Dénes, Szőcs Anna, Bogdánfalvy János, Udvardy Frigyes
-
„Nálunk a harangszó elszáll a határig”
0A magyar lélek képzeletbeli térképén, Kiskőrös és Nagyszalonta, Szklabonya és Érmindszent, Zágon és irodalmunk megannyi más megszentelt helye társaságában megtalálható Farkaslaka is, Tamási Áron szülőfaluja. A Falu, amelyet oly sokan ismernek novelláiból, regényeiből, színpadi játékaiból, de amelynek történetileg, társadalmilag, néprajzilag hiteles arca megrajzolását maga a Gordon aljában meghúzódó falu szülötte is oly fontosnak ítélte, hogy végrendeletében külön is meghagyta megíratásának kötelességét.
A végrendelet teljesítésének szándékából pályázat született, s erre a pályázatra készült el Jakab Zsigmondné Mészáros Rózsika jelen munkája.
A pályázatban előírt és várt szabályszerű falumonográfia is íródik.
Addig is azonban, amíg azt az Olvasó kezébe adhatjuk, íme, itt van ez a „szabálytalan falurajz: egy fiatalon Farkaslakára került, s egész életét életével egybefonó tanítónő tanúsítványa arról, amit ebben a faluban hiteles és jellemző népi értékként látott, összegyűjtött és megörökített.
Most pedig megosztja mivelünk, mindnyájunk gazdagodására. -
Magyarország a második világháborúban I.
0E gyűjteményes kötet első része tizenkét, a második része tizenöt önálló tanulmányt és riportot tartalmaz, melyeket az elmúlt húsz esztendő munkáiból válogattam össze. Amikor a hatvanas évek első felében foglalkozni kezdtem Magyarország második világháborús szerepét érintő eseményekkel, akkor ezekről a témákról alig-alig írtak Budapesten. A kisszámú megjelent publikáció az akkori pártvonal szerint ismertette az eseményeket. Azonban a hatvanas évek második felétől kezdve örvendetesen megjavult a hazai történeti, különösen a kortörténeti irodalom. Az elmúlt évtized több olyan művel lepte meg az olvasót, melynek témája még nem is olyan régen a tiltott gyümölcsök világába tartozott. Mégis bátorkodom azt állítani, hogy a második világháborúba belesodródott Magyarország történetéről „mindent” nem írtak még meg a hazai történészek, mert nem írhattak meg. E kétkötetes gyűjteményben számos olyan eseményről lesz szó, amelynek hazai feldolgozása még késik vagy hiányos.
anulmányi útjaim során sok helyen megfordultam. Sok emberrel beszéltem és nem kevés levéltárban kutattam. Hogy ez a gyűjteményes kiadás létrejöhetett, köszönet illeti az „Irodalmi Újság”, a „Katolikus Szemle”, az „Új Látóhatár”, a „Szivárvány” és más, időközben megszűnt nyugati lap, illetve folyóirat szerkesztőit, akik a náluk már egyszer megjelent írások újraközlésébe készségesen beleegyeztek. Köszönetet mondok a kiadónak és munkatársainak, hogy munkám megjelenését elősegítették. -
A magyar felsőház története 1927-1945
0Az első világháborút követő forradalmak után, 1920 elejétől Magyarországon kizárólag a nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, ami ekkor Európában – ha nem is példa nélküli, de mindenképpen – kivételes jelenség. A felsőház részint történelmi hagyományok alapján működött, részint az intézményes hatalommegosztás biztosítékának tekintették, részint pedig regionális érdekeket képviselt. Hasonló okokból és céllal jött létre az 1927-ben nem utolsósorban társadalmi nyomásra újjáalakult magyar második kamara is. Politikai szempontból fontos feladatának szánták, hogy a szélsőséges irányzatokkal szemben, a társadalmi közhangulat változásaitól függetlenül a rendszer stabilizátoraként működjön.
A kötet, amely a felsőház történetének első átfogó feldolgozása, négy fő témakörre összpontosít, mint a második kamara felállítása és alkotmányjogi helyzete; tevékenysége; tagjainak társadalmi összetétele, tagozódása; belső működése. A politikai küzdelmek tárgyalása közben a felsőházi törvényhozók személyisége, egymáshoz fűződő kapcsolataik is kirajzolódnak. Igaz, a – nem pártpolitikai hovatartozás alapján felépülő – második kamara jogköre, súlya elmaradt a képviselőházétól, ennek ellenére többféle, komoly feladatot ellátó, nagy presztízsű intézmény volt.
E monográfiát mindazok figyelmébe ajánljuk, akik szeretnék alaposabban megismerni mind a Horthy-korszak törvényhozásának mechanizmusát, mind politikai elitjét. -
Udvarhely vármegye nemes családjai
0Az 1900-as kiadás (Székely-Udvarhely, Betegh Pál Könyvnyomdai Műintézete) hasonmás kiadása.
-
Nemes családok Csanádvármegyében
0Az 1913-as kiadás (Makó, If. Gaál László Könyvnyomdája) hasonmás kiadása.
-
Budapest in detail – Építészeti részletek
0A fejezetek szerzői: Gerle János, Hajda György Zsigmond, Lengyelné Kiss Katalin, Mattyasovszky Zsolnay Tamás, Mester Éva, Pereházy Károly, Tölgyes Orsolya
Budapestről könyvet írni nagy merészség; mindent megírtak, mindent megmutattak már. És mégis: ebben a könyvben a város új, eddig ismeretlen arcát fedi fel. Elénk tárul a korszak, amikor a magyar kézművesipar a világ élvonalába tartozott, amikor a mestereket a legkiválóbb nemzetközi díjakkal jutalmazták, amikor a magyar iparművészet egyet jelentett az eredeti művészi megoldások igényes kivitelezésével. -
Magyarország történeti helységnévtára – Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság (1773-1808)
0A „Magyarország történeti helységnévtára című kézikönyv sorozat fő célkitűzése, hogy a feldolgozott levéltári és könyvészeti források alapján a XVIII. század végi állapotnak megfelelően a lehető legnagyobb teljességgel leírja a történeti Magyarország helységeit, külterületi lakotthelyeit és önálló névvel bíró pusztáit és közölje a korabeli települések fontosabb demográfial, vallási, nemzetiségi és gazdasági jellemzőit.
A sorozat tartalma folytán a társadalomtudományok kutatóinak, egy-egy település vagy régió adatai iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani. De nemcsak a településtörténet művelői, hanem a történeti- és településföldrajz, a történeti demográfia, a történeti statisztika a kereskedelemtörténet, a birtoklástörténet, az igazgatás- én egyháztörténet, a nyelvészet és a néprajz kérdéseivel foglalkozók is választ kaphatnak bizonyos kérdéseikre az adattár segítségével.
A táblázatos adatközlés használatát helynév-, felekezeti- és birtokosmutató segíti. A kötetet a XVIII. század végi állapotokat tükrözð községhatáros, 1:144000-es méretarányú térkép egészíti ki, s teszi jól használható segédeszközzé. -
Abaúj-Torna, Gömör-Kishont vármegye nemes családjai
0A nemes családok leszármazását taglaló újabb kötet, amely négy megye nemes családjait tartalmazza egy kötetben. A kötetet számos színes címer, kastély, kúria fotója gazdagítja, valamint névjegyzék teszi könnyen áttekinthetővé.
-
Marostorda vármegye nemes családjai
0Sorozatunk, a Székely Nemesi Családok háromszéki köteteit Pálmay József további munkáinak újrakiadásával folytatjuk. A Marosvásárhelyen, 1904-ben megjelent Marostorda vármegye nemes családjai hasonmás kiadását négy, ugyancsak a székely fővárosban született munkával egészítjük ki. Ahhoz, hogy a különböző méretű, szerkesztésű kiadványokat egységes kötetbe illeszthessük, utóbbiak közül hármat újra-szedtünk, az eredeti írásmód megváltoztatása nélkül. Az ábraanyagot, ennek megfelelően, részben szintén átszerkesztettük.
-
-
Ung vármegye nemes családjai
0A történeti kutatás szempontjából szerencsés körülmény, hogy a XIV. századtól kezdődően a megyére vonatkozó oklevél anyag viszonylag jól megőrződött (például a Leleszi Konvent hiteleshelye, perek dokumentumaival és számos család magánlevéltárával stb.). Az oklevelek feldolgozottsága azonban még nincs kellően előrehaladott állapotban. Közismert, hogy a középkori okiratok alapján általában igen nehéz kibogozni az egyes családok leszármazási viszonyait, mivel a „családnevek” maihoz hasonló használata még nem alakult ki, a „keresztnévhez” kapcsolódó név pedig inkább a birtokot, vagy a lakhelyet jelölte, és ez egyetlen „személy” esetében is, többféle lehetett, vagy időnként változhatott…
-
Bars és Hont várrmegyei nemes családok
0Szluha Márton életmű sorozatának következő kötetét tartja kezében a tisztelt Olvasó, melynek néhány családfáját és illusztrációját még mindig ő készítette saját kezűleg, négy évvel ezelőtti elhunyta előtt pár évvel. A sorozat Liptó, Nyitra és Vas megyei köteteivel ellentétben ez a könyv sem enciklopédikus jellegű, inkább az életmű – még mindig igen gazdag – maradékának tekinthető, melyek azonban jócskán ki vannak egészítve az utóbbi években már interneten is elérhető anyakönyvek adataival (mormon adatbázis, family search.org szolgáltatás, online szakkönyvek, folyóiratok). A genealógiai kutatás hatékonyságát ezek az új lehetőségek „forradalmi” módon javították. Fontos megjegyezni azonban azt is, hogy e megyékben szereplő számos család megtalálható az életmű korábbi köteteiben, melyek újra közlésétől jelentős terjedelmük miatt itt el kellett tekintenünk.
-
Pozsony vármegye nemes családjai
0Szluha Márton nemes családok sorozatának e kötetének első vázlatát és mintegy másfél tucat családfáját még Szluha Márton kezdte el összeállítani, az ő kéziratos örökségét gondozta az elhivatott szerzőpáros, Késmárky István és Simon István. A Kiadó előszava: A Heraldika Kiadó legnagyobb ívű vállalkozása családtörténeti, genealógiai művek kiadása. Sajnos, évtizedekig mostohán kezelt műfaja volt a történetírás, történetkutatás ezen ága. Örvendetes azonban, hogy az 1945 előtti időszakban dolgozó családtörténészek nyomdokain járva, újraéledt a genealógia művelése. Több kisebb műhely is kötelességének tartja, hogy a múltbeli mulasztásokat pótolja, a családtörténeti tudásunkat – amennyire lehet – napjainkig kutassa, és az eredményeket közkincsé tegye. Ezt egészíti ki főleg a rendszerváltozás óta nagyszámú, magánkezdeményezéssel létrejött kiadvány is. Az elmúlt három évtizedben talán a legjelentősebb munkát a Heraldika Kiadó köré tömörült kis létszámú, de annál lelkesebb csapat végezte és végzi napjainkban is. Munkájuk révén egy-egy vármegye nemesi családjainak története, családfái válnak ismertté.
-
Magyar császári és királyi kamarások ősfái 1740-1918 I-III.
0I. A-G
II. H-P
III. R-Zs
A kamarási tisztség udvari méltóság volt, tagja a belső udvartartásnak, amely rangot a király adományozta nemesi származású férfiaknak. A munkában érintett korszakban a tisztséggel különös feladatok – alkalmi udvari szolgálaton kívül – nem jártak, jelentősége abban állt, hogy elnyerése mintegy megpecsételte a birodalmi nemesi vezető réteghez tartozás tényét. Az adományozás előfeltétele a nemesi „őspróba” sikeres letétele volt. Magyarországon itt is érvényesült az „una eademque nobilitas” elve, azaz nem tettek különbséget nemesi és főnemesi leszármazás között. Az ősfák közérdekű jelentősége abban áll, hogy keresztmetszetét adják az ország vezető társadalmának. Ismertetésük történelmi és szociológiai feladatot is ellát, nyersanyagot nyújt a történészek és társadalomkutatók számára. A munkánkhoz hasonló jellegű átfogó genealógiai mű eddig nem készült. A rendelkezésre álló forrásanyag pedig egyre fogy. A magyar származású kamarások nagyobb számú kinevezése, amelyben már köznemesi származásúak is előfordultak, Mária Terézia királynő uralkodásával kezdődött. Így az 1740-es évet vették a szerzők kezdetnek és IV. Károly király lemondásával, vagyis az 1918. évvel zárták le. E közel 180 év alatt több mint 1500 magyar személy nyerte el a kamarási méltóságot. -
Egy család évszázadai – A budaházi és veskóczi Budaházy család története
0„Családom-a budaházi és veskóczi BUDAHÁZY nemzetség – egyike Magyarországon a legrégebbeknek, és jelenleg is az ország legkiterjedtebb családjai közé tartozik. Azon mai nap is élő 12 Árpád kori Ung megyei család egyike, melyeknek eredete felnyúlik a honfoglalás korába, s ott a mondák ködébe vész. A legtöbb ősi magyar családnak van ilyen hagyománya, mely ott veszi át a beszélő szerepét, ahol a hat-hétszázéves pergamenek megszűnnek feljebb vinni a családi genealógiát, eredettörténetet. Az Ung megyei, ma is élő 12 Árpád kori család a következő: gróf Sztáray (de genere Kaplyon), gálócsi Gálócsy, konczházi Koncz, palágyi Palágyi, fekésházi Fekésházy, mokcsai Mokcsay, csicseri Csicsery, csicseri Orosz, csicseri Ormós, minaji Minaji, minaji Bornemissza és a budaházi és veskóczi Budaházy család.” (Budaházy Menyhért)
Örömmel nyújtjuk át az olvasónak – elsősorban a „nemzetség” tagjainak – ezt a könyvet, mely nemcsak egy család közel ezer éves történetét tartalmazza hiteles levéltári forrásokra hivatkozva, hanem nemzeti múltunk sok jelentős pillanatára is ráirányítja a figyelmet. Sorsok, életek fonadékát tárja elénk. Régi nagycsaládok leszármazottai bukkanhatnak értékes adatokra lapjain. -
A magyar Szent Korona mérnöki szemmel
0A Szent Korona eredetének és létrejöttének az egyedüli objektív bizonyítéka maga a korona, amely nemcsak egy kiemelkedően fontos nemzeti kincs, hanem a világ egyik legrégibb, eredeti formájában fennmaradt beavató koronája. A szerző által természettudományos módszerekkel elvégzett műszaki elemzések tényszerű állításokon alapulnak.
-
A domonkos rend Magyarországon a reformáció előtt
0A Nagy Károly Grafikai Műintézet (Debrecen, 1938) kiadásában megjelent mű reprint kiadása
-
„Az egek hirdetik”
0Szállj, be szíves olvasó, a képzelet nagy repülőgépébe és jöjj el velem a legszebb és legmerészebb útra: a csillagok közé!
Nagyszerű és élményekben gazdag kirándulás lesz, amelyben nem lázálmok lidércei irányítják utunkat, hanem az egyik legbámulatosabb tudománynak meglepő számításai és megállapításai. Amelyek azonban nemcsak a szatkudóst érdeklik, hanem minden gondokodó embert, aki csak egyszer is ott állt elfogódott ámulattal az Isten csillagos egének csodái alatt s belemerítette szemét a titkok irtózatos óceánjába, amelyek itt a fejünk felett szórják-sziporkázzák a maguk megrázó, évezredes tanúságtételeit.