Mikor a Pest első számát átnyújtjuk az olvasónak, szeretettel üdvözöljük. Az ezeréves történelmi múltra támaszkodó és évszázados hagyományai fölött aggódva őrködő Magyarország és az életerőtől duzzadó fiatal főváros továbbépítésének örök feladatát kívánjuk szolgálni. A magyar nemzet legnagyobb ereje és legfőbb fegyvere az igazság, éppen azért egy magyar napilapnak az a kötelessége, hogy a magyar élet minden jelenségét, a magyar kérdések felvetődését és megoldását, az ország súlyos és derült napjait, sorsalakító, folyton változó arculatú korunk nagy politikai összefüggéseit, a külföldet és az országot, Európa és a Dunamedence sorsát, s mindezekkel szerves összefüggésben a magyar közélet minden területét aggódó figyelemmel vizsgálja. Politikai napilap létét csak az igazolhatja, ha ezeknek a legmagasabb érdekeknek szemmel tartásával nyíltan és őszintén bírál mindent, ami az ország közéletében történik, és mindenkit, aki a nemzet sorsának intézésébe beleszól. Bekötve: a teljes II. évf., 1-25. sz.

1878. december 25-én Légrády Károly indította el az első egyértelműen üzleti alapon álló, mérsékelten konzervatív tömeglapot, a Pesti Hírlapot (a negyediket ezen a néven). Tulajdonosa a Légrády Testvérek kiadóvállalat. A lapalapításhoz a kaució egy részét Tisza Kálmán miniszterelnök tette le. A Pesti Hírlap célja a programadó vezércikk szerint: „…a magyar közönségnek egy jól és fürgén szerkesztett, minden hírt gyorsan közlő, olcsó napilapot nyújtani. Óbégatás helyett tettekre van szűkség” – jelezték már az első mondatok is a pragmatikus szemléletet. Bekötve: XXXVIII. évf., 333-363. sz.

Szatirikus hetilap, amely 1946 és 1948 között jelent meg. Alapítója és főszerkesztője Gál György, a Füles későbbi főszerkesztője volt. Karikaturistái között megtalálhatók olyan alkotók, akik később képregényrajzolóként is ismertté váltak, mint például Korcsmáros Pál, Sebők Imre és Zórád Ernő. Bekötve: I. évf., 1. sz.-II. évf., 50. sz.

Az 1933-as Pesti Napló képes műmellékletei.