-
-
Magyar Külpolitika
08 000 FtA Magyar Reviziós Liga, a Magyar Külügyi Társaság és az Interparlamentáris Unio hivatalos lapja.
-
Magyar kutyafajták
02 500 FtEmigrációs kiadás.
A magyaroknak jelenleg tíz hivatalosan is elismert kutyafajtája van. Ki hitte volna!? Néhányat őseink hoztak magukkal, a többiek már itt a Kárpát-medencében alakultak ki. Figyelemreméltó, hogy mind a tíz esztétikailag vonzó, ugyanakkor hasznos jószág is. Régen maguk a gazdák fejlesztették jó ösztönnel kutyaállományukat. Ma már a hivatásos tudósok és a műkedvelő megszállottak; a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetsége, valamint a jól szerkesztett újság. „A kutya” mindent elkövetnek, hogy értékes kutyás tradícióinkat el ne herdáljuk, és hogy állatainkat tovább nemesítsük.
Azt azonban hiányolom, hogy az iskolában a biológia könyvek elfelejtik a magyar kutyák nevét felsorolni, küllemüket és egyéniségüket elemezni. Ezért, ha a mai atyák nem ismerik saját hazájuk kutyafajtáit, akkor hogyan is tudnak fiaiknak-lányaiknak azokról beszélni; éljenek akár otthon, akár a nagyvilágban szétszóródva. Higyjék el, kedves olvasóim, hogy a magyar kutyák szeretete egyben a magyar haza szeretete is, és ha kutyáinkat megbecsüljük, akkor magyar mivoltunkat is becsüljük! Első feladatunk az, hogy jómagunk megismerjük ebeinket. Utána már gyermekeinknek is tudunk mesélni róluk.(…)
Dr. Buzády Tibor -
Magyar Lélek. A magyar népművelők országos folyóirata.
04 500 Ft1 évf. (1939) 1-12. sz. ; teljes évfolyam egybe kötve; a folyóirat-számok borítóikkal együtt bekötve
-
Magyar liberalizmus 1790-1848
02 400 FtKecskeméti Károly Franciaországban élő magyar történész fő műve, a magyar liberalizmus 1790-1848 közötti története átdolgozott kiadásban, magyar nyelven most lát először napvilágot. A szerző a korszak politikai elitjének átfogó vizsgálatával kimutatja a reformmozgalom társadalmi bázisának meglepő folytonosságát. Úgy látja, hogy a liberálisnak tekinthető eszmék 1790 táján nemcsak megjelentek, hanem tovább éltek, és az 1830 táján társadalmi-politikai mozgalommá fejlődő reformmozgalomban folytatódtak. Kecskeméti a magyar liberalizmust 1790-től kezdődő, egyre erősödő áramlatként, egységes történeti ívként mutatja be. Arra is figyelmeztet, hogy a ,,reformkor” nem jelenti a polgári átalakulás híveinek döntő politikai súlyát. Az utókor a reformeszméket s a korszak nagy alakjait idézi, és hajlamos elfeledkezni azokról a társadalmi erőkről, intézményes feltételekről, amelyek az átalakulás megvalósítását oly nehézzé tették. Kecskeméti Károly hatalmas anyagot elénk görgető könyve minden eddiginél meggyőzőbben bizonyítja azt is, hogy a reformkori magyar ,,nemesi liberalizmus” kifejezésében a ,,nemesi” nem jelent megszorítást: a program minden korlátozástól mentesen a polgári átalakulás következetes programjának tekinthető. Az 1848-as forradalom évtizedes, szerves folyamatok összegeződéseként hozhatta meg az eredményes áttörést.
-
-
-
-
-
Magyar műemlékek
0800 FtA műemlékek hidak: az idők hídjai; átívelik a századokat és összekapcsolják az egymást soha nem ismerő, távoli nemzedékeket. A felbecsülhetetlen mennyiségű emberi munka olyan alkotásai, melyek az idők évszázados nagyságrendű rostaszemein a nagy megrázkódtatások közepette is fennmaradtak. Tartalmukban a múlt idők technikájával megvalósult társadalmi igényeket és viszonyokat dokumentálják. A tudat-, hit- és eszmerendszerek építészeti formákban tárgyiasult emlékei. Az emberi boldogság és keserűség évszázados keretei és színterei; megszámlálhatatlan tovaillant pillanat és hangulat beszédesen-hallgató tanúi. A magyar műemlékek a mi népünk tehetségével, munkájával épültek, a mi népünk emelte, óvta-védte őket, önmagát mentve és átmentve általuk.
-
Magyar műemléki ABC
01 000 FtA mai ember egyre többet utazik, egyre szélesebb területeket ismer meg. Idegen városokban jár, ahol az épületek gyakran régi korokat idéznek. De itthon is találkozik a múlt különböző építészeti emlékeivel: városokkal, várakkal, kastélyokkal és egyszerűbb kúriákkal, valamint a nép építészetének olyan hagyatékaival, amelyek felkeltik érdeklődését, nem ritkán csodálatát. Az építészet, azaz architektúra, összetett fogalom, amelyben az építőanyagok, szerkezetek épp oly fontosak, mint a körülhatárolt belső terek és az épület külsejének művészi megjelenése, az épületegyütteseknek és környezetüknek harmóniája. Az építészet görög megnevezésének kettős gyökere is utal bonyolultságára. Közülük egyik (arch) az elkezdést, elindítást, a vállalkozást jelenti, míg a másik (tekton) a feltalálást, rögzítést, az alkotást, építést. Az építészet mind e tevékenységeknek summája. Legszebb darabjai a műemlékek: a történelemnek ezek a tartós és hiteles dokumentumai. Még sok évszázad múltán is megbízható adatokat nyújtanak keletkezésük korának alkotókészségéről. A történelemkutatás szélesebb alapokon Európa-szerte a XIX. század óta foglalkozik velük -, az első nagyarányú műemlék-helyreállításokkal (kölni Dóm, párizsi Notre Dame, athéni Akropolis) egyidejűen.
-
-
-
Magyar művelődéstörténet
02 400 FtAz 1940-es évek elején kiadott ötkötetes Magyar művelődéstörténet után 1997-ben jelent meg először nagyobb szabású összefoglaló a magyar kultúra múltjáról. A munka tematikája sokfelé ágazik, mégis a történetkutató tudományok együttműködéséből egységesen bontakozik ki az a kulturális-civilizációs folyamat, amelyet mai hazájába érkezése előtt, majd 1100 éves Kárpát-medencei története során a magyarság létrehozott, és ami földrészünkbe gyökereztette, egyedi vonásokkal ruházta föl a magyar művelődést. A kötet egyes fejezetei a nagy történelmi korszakokat és stílusáramlatokat követik, azonban nemcsak a szűkebb értelemben vett kultúrát (művészetek, oktatás, tudomány) tárgyalják, hanem jóval szélesebb kitekintéssel az életmódot, a mentalitást, a mindennapi gondolkodást, az ember és természet sokrétű viszonyának alakulását és az egészségügyet is. A könyv kedveltségét és keresettségét, széles körű használatát tanúsítja, hogy első megjelenése után rövid idővel több újabb kiadást ért meg. A jelenlegi kötet tetszetősebb kiállítású, a szerzők újabb részletekkel, kutatási eredményekkel és szakirodalommal is bővítették, képanyagát frissítették.
-
-
Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919-1925
02 400 FtFülszöveg: Passuth Krisztina könyve jórészt úttörő feladatra vállalkozott: a 20-as évek avantgarde művészetét dolgozta fel, elsősorban a hazai művészeti életből ki-szakadt emigránsok alkotómunkásságának tükrében. Az anyag szerteágazó és sokrétű; visszanyúlik a magyar avantgarde előzményeihez, Csáky József, Réth Alfréd és Huszár Vilmos művészetéhez, felöleli a MA hazai és főként bécsi tevékenységét, a folyóirat művészetírói és művészeti eredményeit, köztük Kassák Lajosét, Kállai Ernőét, Bortnyik Sándorét, Mattis-Teutsch Jánosét, Moholy-Nagy Lászlóét.
-
-
-
Magyar Nagylexikon
03 600 FtA Magyar nagylexikon (összkiadás: ISBN 9630566117) általános nagylexikon, mely kiadását 1993-ban kezdte meg az Akadémiai Kiadó. A negyedik kötet 1995-ben jelent meg. A kiadást az 5. kötettől a Magyar Nagylexikon Kiadó Rt. folytatta, és 1997–2004 között megjelentette a további köteteket. A lexikon 18 kötetet és egy kiegészítő kötetet tartalmaz, melyekben közel 160 000 szócikk, 19 000 színes és fekete-fehér illusztráció található. Bemutatja a Föld országait térképekkel; tartalmaz több tízezer életrajzi cikket tudósokról, művészekről, politikusokról; igyekszik minden tudományterületet lefedni. Készítésében 340 szerző működött közre, ellenőrzését pedig 105 lektor végezte. A szerkesztést a főszerkesztő és a kötetszerkesztők irányításával 24 szakszerkesztő végezte.
-
Magyar nemes családok V.
01 800 Ft„Ötvenhárom éve, hogy Nagy Iván „Magyarország családai” czímű munkájának első kötete megjelent. A szerző neve azóta szinte fogalommá vált: jelenti a magyar nemes családok egy olyan összefoglaló – egyetemes – gyűjteményét, mely annak a kérdésnek megállapítására nézve, hogy valamely család nemes-e, vagy nem az, csaknem egyedüli forrásmunka. Az utolsó félszázad azonban, mely alatt a tudományos kutatások egymagukban többet eredményeztek, mint az előző századok egész irodalma, annyi új felfedezéssel és adattal gazdagította a családtörténeti tudományt, hogy Nagy Iván hiányai mind érezhetőbbé válnak s a közönség, mely útbaigazításért fordul hozzá, már alig-alig találja meg benne azt, amit keres. Ebben a körülményben rejlik egy hasonló munka létjogosultsága. … Az egész mű közel 120 ezer családot ölel fel, szemben az eddigi gyűjtemények 10–12 ezer családjaival szemben, gondos figyelemmel azokra a leglényegesebb adatokra, melyekre gyakorlati szükségük van azoknak, kik az ilyen munkában keresnek valamit. Tudom, hogy munkám, minden igyekezetem dacára, mégis hiányos és bizonyára tévedések is vannak benne. A hiányokat illetőleg azzal a vigasztalással igyekezem megnyugtatni lelkiismeretemet, hogy hasonló munka sohasem lesz teljes, … ugy érzem: nem végeztem és nem fogok egészen hiábavaló munkát végezni: aki kutatás céljából veszi kezébe, legtöbb esetben – hiszem – találni fog benne „valamit”, aki pedig csak szórakozásból lapozgatja, annak a figyelme is meg fog akadni egy-egy családon, mely érdekli.” – írja Kempelen Béla a Magyar nemes családok előszavában, 1911-ben.
-
Magyar Nemzet 1938
024 000 FtA lapot Pethő Sándor Hegedűs Gyulával alapította 1938. augusztus 25-én, miután több munkatársával együtt kilépett az 1920 óta működő (általa és Milotay István által alapított) Magyarság című lapból, melyet ekkor a laptulajdonos nemzetiszocialista lappá nyilvánított. Ahogy a Magyarság, úgy a Magyar Nemzet is jobboldali, mégis legfőképpen náciellenes lap volt, ennél fogva sokszínű szellemiséget képviselt és legfontosabb fóruma lett a náci befolyást ellenzőknek. Bekötve: I. évf., 3-31. sz.
-
Magyar Nemzet II. évf.
024 000 FtMagyar Nemzet (1939.01.01-12.10): II. évf. 1,9,28,31,32,36,40,45,49,104,137,269,280. sz.
Uj Nemzedék (Saly Dezső főszerk., Központi Sajtóvállalat, Budapest): XXI. évf. 38,46,63,64,65,66,70,111,241,248,251,252,261,263,282,284,285,286,288. sz.
Pesti Hirlap (dr. Kovács Dezső, Pesti Hirlap R. T., Budapest) LXI. évf. 41,46,113, 128,220. sz.
Esti Kurir (Rassay Károly főszerk., Libertas Irodalmi és Lapkiadó-vállalat rt., Budapest) XVII. évf. 57,58,61,63,214,289. sz.
8 Órai Ujság (Bethlen András főszerk., 8 Órai Ujság Lapkiadó Rt, Budapest) XXV. évf. 34,87,114,267. sz.
Esti Ujság – Politikai napilap (Törs Tibor főszerk., Budapest) IV. évf. 72. sz.
Ujság – Szabadelvű napilap (Budapest) XV. évf. 76,286. sz.
Magyar Jövő – Független politikai napilap (Sikorszky Gyula szerk., Kozma Ferenc és társai lapkiadó és ujságterjesztő váll. b.t., Miskolc) XXi. évf. 76. sz. (1939.04.02)
Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap – Politikai napilap (Fehér Ödön felelős szerk., Miskolci Ujságkiadó R.T., Miskolc) LXVIII. évf. 76. sz. (1939.04.02)
Vásárhelyi Ujhirek – Politikai napilap (ifj. Szathmáry János főszerk., Hódmezővásárhely) I. évf. 82. sz. (1939.05.16)
Nemzeti Ujság (Dr. Tóth László főszerk, Központi Sajtóvállalat Rt., Budapest) XXI. évf. 144,186. sz.
Pesti Napló (Gratz Gusztáv főszerk., Budapest) 90. évf. 147 (1939.07.01)
Magyarság (Magyar Imre felelős szerk., Magyarság Lapkiadó Rt., Budapest) XX. évf. 61. sz. (1939.08.22)
Az Est – Politikai napilap (Bakos Ákos felelős szerk., Az Est lapkiadó r.t., Budapest) XXX. évf. 262. sz. (1939. 11.17) -
Magyar Nemzet III. évf.
014 000 FtMagyar Nemzet (1940.01.17-12.22): III. évf. 12,201,209,212,222,232,258,276. sz.
Uj Nemzedék (Saly Dezső főszerk., Központi Sajtóvállalat, Budapest): XXII. évf. (1940.01.30-08.01) 23,24,46,47,69,70,73,76,91,151,155157,171,174. sz.
Pesti Hirlap (dr. Légrády Ottó főszerk., Pesti Hirlap R. T., Budapest) LXII. évf. (1940.01.31-11.10): 24,36,57,60,67,122,134,137184,198,256. sz.
8 Órai Ujság (Bethlen András főszerk., 8 Órai Ujság Lapkiadó Rt, Budapest) XXVI. évf. 4. sz. (1940.01.05)
Ujság – Szabadelvű napilap (Pánczél Lajos, Az Ujság R.T., Budapest) XVI. évf. (1940.02.04-03.10): 27,39,57. sz.
Függetlenség (Dr. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály főszerk., Budapest) VIII. évf. 71. sz. (1940.03.30)
Friss Ujság – Politikai napilap (Budapest), 45. évf. 74. sz. (1940.04.03)
Magyarország – Esti lap (Szvatkó Pál főszerk., Magyarország Napilap R.T., Budapest), XLVII. évf. 202,224,246,273. sz. (1940.09.05-11.29)
Népszava – A Szociáldemokrata Párt Központi Lapja (Szakasits Árpád főszerk., Budapest), 68. évf. 256. sz. (1940.11.12) -
Magyar nemzeti lant
03 000 FtBabits Mihály előszava: Különös, lassu és nehéz tavasz az idei. Még ezeken az élveteg, pálmás partokon is, ahol ép ezévben járnom adatott, sőt itéltetett. A Riviéra déli pompája vesz körül, de idáig hallani Észak ágyuinak hangját. Sem az élveteg pompa, sem az ijesztő hang nem ejt meg engemet. Ugy járok itt magyarságomban, mint egy vaspáncélban. Ahogyan Zrinyi járhatott a Szárnyas Oroszlán fényüző palazzói között, vagy mégelőbb Balassa, Északon, az Óceánum mellett. Fejemben magyar verssorok zsonganak, egy-egy épen az ő soraikból. Talán ugyanaz amely akkor az övékben zsongott. Különösebb értelem vagy összefüggés nélkül jönnek ezek a verssorok, ahogy a tenger hullámai, gyengébb vagy erősebb csapással, hol ezt, hol amazt a sziklát futtatva tajtékba. Igy jönnek makacsul, vissza-visszatérve, s mégis váratlanul, valahonnan az emlékezet mélyeiből, a gyermekkor mélyeiből, talán az átöröklött magyarság mélyeiből. Ugy érzem, ezek a verssorok teszik a páncélt, amelyben járok, ezekbe öltözködve jár a lelkem, igy viszi magával a hazáját, mint a csiga a házát. Ezek a versek bekeritenek, valami területenkivüliséget jelentenek, külön titkos légkört vonnak körém. Ugy járok mint a búvár, aki a végtelen tenger közepén is a magávalhozott levegőt szívja, a saját külön kis atmoszféráját, a megszokott s tüdejének alkalmas elemet, máskép nem is tudna élvemaradni… Igazában az egész Magyarország egy nagy buvárharang a «világ bús tengerében», amely ma ujra «forr», mint valamikor Berzsenyi idején. Mi magyarok otthon is a saját külön légkörünket szívjuk. Láthatatlan atmoszféra kerit és véd bennünket, s árad észrevétlen minden szavunkban, sőt minden gondolatunkban, hisz csak magyarul tudunk gondolkozni. Legsürübben nagy költőink szavaiból árad, azért van hogy – ha ezekre gondolok – ugy érzem, sürített levegőt hoztam magammal. Sürített levegőre szüksége van annak aki idegen elembe ereszkedik; de szüksége lehet annak is aki beteg, aki körül megromlott a légkör, vagy megakadt a szabad áramlás. Ilyenféle gondolatok jutnak az eszembe, ha Magyarországra emlékezem, s közben mormolgatom azokat a kivülrőltudott, otthonos verssorokat, amiket sem a pálmafák kéjes hajlongása az áprilisi szélben, sem a tenger fehértajtékos lovascsapatainak egyre ismétlődő és szétomló rohama a parti sziklák ellen, sem Észak ágyuinak csak képzelt s mégis mindennél hangosabb visszhangja nem tud elhallgattatni. A magyar hazafias költészet nem olyan mint más nemzeté, nem szokványosan buzdító vagy ünnepélyes. A magyar honfiköltészet kinlódó, kételkedő, az ellenállásban megizzott hőfoku, akár a szerelem, mely annál erősebb, mennél többet küzködik önmagával. Nem köteles és boldog, hanem sokszor tilos vagy kinos érzések éneke ez, s mint egy fájdalmas áram nyilallik végig liránk történetén amely nemzetünk legbensőbb története. De épen ezáltal lesz sürített életté, mintahogy a szerelem minden fájdalma sürített élet a szerelmes számára. Sohasem volt nagyobb szükségünk erre a sürített életre (akár a betegnek a sürített levegőre), mint manapság. S talán öngyógyitó életösztönünket bizonyítja, ha ma ismét s mind jobban és jobban fölébred az érdeklődés, a vágy, az áhítat a «magyar nemzeti lant» iránt. San Remo 1940. április
-
Magyar nemzetstratégia
02 000 FtNeves szerzők tolla nyomán készült el a Magyar nemzetstratégia című kötet, amelynek célja a nemzeti párbeszéd beindítása. A tanulmányok szerzői között többek között megtalálhatjuk Jankovics Marcellt, Papp Lajos szívsebészprofesszort és Vértesaljai Lászót is. Egyre több kutatási eredmény mutatja: rendíkvül súlyos helyzetben van a magyar társadalom, testi-lelki erőforrásai kimerülőben. Decemberben megjelent a Magyar nemzetstratégia című kötet. Nem egyszerűen egy könyvről van szó: közel negyven szerző írja le tanulmányaiban a magyar nemzet problematikáját, szem előtt tartva a közösség jövőjét is. A kötet mindenképpen időszerű, hiszen a mindennapok embere is egyre inkább érzi, valami nem működik, leállt az a bizonyos motor, amely termékeny hétköznapokat eredményezhetne. A párbeszéd megkezdése a cél – mondta ezzel összefüggésben Bogár László, aki a könyvbemutatón többek között arról beszélt, hogy Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb, legmélyebb válságát éli át. Mint fogalmaz: az elmúlt ezer év során csak pusztító háborúk és járványok során fordulhatott elő, hogy a nemzet fizikai teste tartósan lepusztulási lejtőre kerüljön. Most először történik meg, hogy békeidőben évtizedek óta roncsolódik mindkettő.
A Püski Kiadó gondozásában megjelent könyv tanulmányait 37 neves szerző írta. A többi között Andrásfalvi Bertalan, Baranyi Károly, Borbély Imre, Csizmadia László, Emődy Csaba Renzo, Fekete Gyula, Járosi Márton, Kisida Elek, Lóránt Károly, Mándoki Andor, Nagy Bálint, Nováky Erzsébet, Oláh János, Piukovics Gábor, Szabó Gyula, Tanka Endre, Varga Domokos György, Varga István, Vass Csaba, Vezér-Szörényi László, Drábik János, Bene Éva, Duray Miklós, Jelenczki István, Jókai Anna, Kellermayer Miklós, Kocsis István, Kondor Katalin, Molnár V. József, Tóth Zoltán József, Vértesaljai László, Hegedűs Lóránt, Bogár László, Zétényi Zsolt, Pozsgay Imre, Jankovics Marcell és Papp Lajos tanulmányait tartalmazó könyv 10 tartalmi egység mellett tárgyalja a magyarság, a magyar nemzet jövőjét. Abban bíznak – ahogy Bogár is mondta –, hogy kötetükkel egy értékmentő párbeszéd kezdődik, amely a konzervatív értékrend mellett kiutat és reményt jelenthet a nemzetnek. -
Magyar népi vászonhímzések
01 000 FtA vászonhímzések a magyar népművészet egyik sajátos ágát alkotják. A szűcs- és szűrhímzésektől, valamint a kerámiától és a bútorművességtől egyaránt eltérnek abban, hogy nem tanult mesteremberek készítményei. Asszonyi munka volt a hímzés, az otthon négy fala között készült, s elsősorban a házbelsőt volt hivatva díszíteni. Így nem is lett belőlük eladásra felkínált, vásári holmi.
A könyv tájékoztat az öltésformákról, amelyekkel e hímzéseket varrták: a motívumokról, amelyeket díszítőelemül használtak, továbbá a szerkesztési elvek rendszereiről, melyek nyomán a vászon adott részét díszítő szándékkal kivarrták. Végül stíluselemzések alapján meghatározza a magyar népi vászonhímzések lokális csoportjait.
A magyar gyűjtemények mintegy 30 000 tárgyak kitevő, nagyszámú anyagából 31 fekete-fehér és 22 színes kép, valamint 28 rajz ad ízelítőt három évszázad paraszti hímzésgyakorlatából. -
-
-
Magyar népmesék I-III.
016 000 FtA meséket válogatta és jegyzetekkel ellátta: Dégh Linda, Kovács Ágnes
-
Magyar Néprajz VI.
018 000 FtA kötet szerzői: Felföldi László, Lázár Katalin, Martin György, Niedermüller Péter, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc, Vargyas Lajos
-
Magyar népszokások
01 000 FtEgy nép érzelem- és gondolatvilágát, erkölcsét és hiedelmeit igen sokrétűen és beszédesen fejezik ki azok a szokások, melyek egész életét áthatják, bizonyos értelemben szabályozzák. Ezek a szokások az év ünnepeihez kötődő rituális szertartásokban éppúgy tettenérhetők, mint az emberi élet fordulóihoz, a születéshez, kereszteléshez, lakodalomhoz és temetéshez fűződő ünnepélyes cselekvésekben. Dömötör Tekla beavatja az olvasót a magyar nép egész szokásrendszerébe, melyben a betlehemezés, a regölés, a farsangi alakoskodás, komatál-küldés éppúgy több évszázados hagyománytól szentesített helyet foglal el, mint a húsvéti locsolás és tojásfestés, a májusfaállítás, a Szent Iván-éji tűzugrás és kiszehajtás.
-
Magyar népviseletek
01 000 FtA MAGYAR NÉPMŰVÉSZET sorozat harmadik kötete a magyar népviselettel foglalkozik. Fontos és halaszthatatlan feladatot teljesít, hiszen a magyar népviseletek színpompájáról, változatosságáról ma már csak egy-egy hagyományőrző vidék ad hírt, a legtöbb faluban már megtörtént a „kivetkőzés”, a paraszti ruhát felcserélték városi öltözékkel.
A szerző a paraszti viselet kialakulásának és esztétikai sajátosságainak ismertetése után bemutatja az Alföld, a Dunántúl, a Felföld és Erdély viseleteit a még élő paraszti ruhák és a fennmaradt emlékek segítségével.
A kötetet 32 fekete-fehér és 16 színes művészi kép illusztrálja.