Neves szerzők tolla nyomán készült el a Magyar nemzetstratégia című kötet, amelynek célja a nemzeti párbeszéd beindítása. A tanulmányok szerzői között többek között megtalálhatjuk Jankovics Marcellt, Papp Lajos szívsebészprofesszort és Vértesaljai Lászót is. Egyre több kutatási eredmény mutatja: rendíkvül súlyos helyzetben van a magyar társadalom, testi-lelki erőforrásai kimerülőben. Decemberben megjelent a Magyar nemzetstratégia című kötet. Nem egyszerűen egy könyvről van szó: közel negyven szerző írja le tanulmányaiban a magyar nemzet problematikáját, szem előtt tartva a közösség jövőjét is. A kötet mindenképpen időszerű, hiszen a mindennapok embere is egyre inkább érzi, valami nem működik, leállt az a bizonyos motor, amely termékeny hétköznapokat eredményezhetne. A párbeszéd megkezdése a cél – mondta ezzel összefüggésben Bogár László, aki a könyvbemutatón többek között arról beszélt, hogy Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb, legmélyebb válságát éli át. Mint fogalmaz: az elmúlt ezer év során csak pusztító háborúk és járványok során fordulhatott elő, hogy a nemzet fizikai teste tartósan lepusztulási lejtőre kerüljön. Most először történik meg, hogy békeidőben évtizedek óta roncsolódik mindkettő.
A Püski Kiadó gondozásában megjelent könyv tanulmányait 37 neves szerző írta. A többi között Andrásfalvi Bertalan, Baranyi Károly, Borbély Imre, Csizmadia László, Emődy Csaba Renzo, Fekete Gyula, Járosi Márton, Kisida Elek, Lóránt Károly, Mándoki Andor, Nagy Bálint, Nováky Erzsébet, Oláh János, Piukovics Gábor, Szabó Gyula, Tanka Endre, Varga Domokos György, Varga István, Vass Csaba, Vezér-Szörényi László, Drábik János, Bene Éva, Duray Miklós, Jelenczki István, Jókai Anna, Kellermayer Miklós, Kocsis István, Kondor Katalin, Molnár V. József, Tóth Zoltán József, Vértesaljai László, Hegedűs Lóránt, Bogár László, Zétényi Zsolt, Pozsgay Imre, Jankovics Marcell és Papp Lajos tanulmányait tartalmazó könyv 10 tartalmi egység mellett tárgyalja a magyarság, a magyar nemzet jövőjét. Abban bíznak – ahogy Bogár is mondta –, hogy kötetükkel egy értékmentő párbeszéd kezdődik, amely a konzervatív értékrend mellett kiutat és reményt jelenthet a nemzetnek.

Valamikor a hetvenes években az épülő szocializmus egy rendületlenül szépülő tudományos intézetében Gombár Csaba – intézeti parancsra – hosszútávú munkatervet állított össze. A nyolvanas évek második felét maga elé képzelve az jutott eszébe, hogy akkor már ötvenéves lesz, és talán már nem is lesz mit kutatnia. Ám a nyolcvanas évek második felétől megszaporodtak az olyan jelenségek, amelyeket nem értett, és az ezeket firtató kíváncsiságból született az Államoskönyv. Az állam, vagyis az államváltozást megtestesítő rendszerváltás foglalkoztatja, izgatja, ezért veszi górcső alá a Németh-kormány működését, ezért rajzolja meg imponálóan biztos vonalvezetéssel az Antall-kormány életgörbéjét és vázolja hasonló precizitással a Horn-kormány működésének kezdetét. A vonatkozó magyar szakirodalom és kutatások állapotából is következik, hogy míg egy fölvetett kérdésre körvonalazódik a válasz, másik három megválaszolandó merül fel. A kötet belső szerkezetét éppen ez adja: kérdésfelvetés és megválaszolás, újabb kérdésfelvetés és megválaszolás, … Az Államoskönyvben összerendezett tanulmányok tíz év kutatómunkáját, a rendszerváltó Magyarország átfogó és mély elemzését tartalmazzák.