A budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián tartott bölcselettörténeti előadások könyvbe foglalása hallgatóim s a bölcselet iránt érdeklődő keresztény hívők igényeit kívánja kielégíteni. Sokat merítettem a forrásokon kívül – Johannes Hirschberger, Frederic Copleston és Kecskés Pál munkáiból. Az ilyen témájú műben elkerülhetetlen, hogy a maradandó értéket csaknem változtatás nélkül vegye át az egyik szerző a másiktól. Ez a magyarázata a helyenkénti tartalmi, felosztásbeli stb. hasonlóságnak, ott is, ahol nem hivatkoztam névszerint az említettekre. Részben azért nem, mert a tárgyi-tartalmi azonosságot átértelmezi a szempontbeli különbség: a filozófiai gondolkodás fejlődését a mai tomizmus vezető irányzata, a transzcendentális módszer világosságában mutattam be. Nem az okozott gondot, hogy kiről írjak bővebben, hanem hogy kiről rövidebben. Nem volt könnyű a részben már kialakult magyar filozófiai terminológiát a nyelvtisztaság követelményeivel összehangolnom.(…)
Nyíri Tamás

Fordította s bevezetéssel ellátta Alexander Bernát

Mi a filozófia? – Normák és természettörvények – Kritikai vagy genetikai módszer? – Történelem és természettudomány – Az erkölcsiség – Kultúrfilozófia – A szentséges – Sub specie aeterniato

A jegyzeteket összeállította és az utószót írta Telegdi Zsigmond

Nietzsche egyik főműve, melyben megkezdi támadását az újkor morálja ellen. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.
„Az igazságnak szüksége van a hatalomra. – Az igazság önmagában egyáltalán nem hatalom, – bármennyire is szokásuk a felvilágosodás szépelgő híveinek ennek ellenkezőjét hajtogatni! – Ehelyett inkább a maga oldalára kell vonnia a hatalmat vagy a hatalom oldalához csapódnia, máskülönben újra és újra pusztulás lesz a sorsa! Ez már elégszer és több mint elégszer bebizonyosodott!”
„Az erkölcsi világrend tévhite. – Nem létezik semmilyen örök szükségszerűség, amely azt követelné, hogy minden bűnért bűnhődni és fizetni kell – rettenetes és csak a legkisebb mértékben hasznos tévhit volt az, hogy ilyen létezik -: mint ahogy az is tévhit, hogy minden bűn, amit annak éreznek. Az embereket nem a dolgok zavarták meg ennyire, hanem az olyan dolgokról alkotott vélemények, amelyek egyáltalán nem is léteznek!”
„… Valaki, aki még őszintén hisz a felülről jövő megvilágosodásban, a mágiában, a kísértetlátásokban és a varangyos béka metafizikai rútságában!”

A töredékes anyagot a fenti szempontoknak megfelelően kívántuk megjelentetni hat kötetben az alábbi tematikus csoportosításban:
I. kötet: a kereszténységről.
II. kötet: a nihilizmusról és az emberfeletti emberről.
III. kötet: a hatalom akarásáról és az örök visszatérésről.
IV. kötet: a morálról.
V. kötet: az élet princípiumáról.
VI. kötet: a dekadenciáról.
Az első öt könyv már korábban megjelent, a hatodik pedig a jelen kötet anyaga.

Előadásomban kerültem a szisztematikus formát és a problémák teljességét, mert könyvem se nem kézikönyv, se nem bevezetés a filozófiába. Értelmes emberekkel akartam beszélgetni, s mintegy hangosan gondolkodni filozófusokról és filozófiáról. Persze ezt nem tehettem meg úgy, hogy magam is színt ne valljak, hová húz a szívem és hol tart fogva a meggyőződésem. Hiszen a filozófiában már maga az a legteljesebb színvallás, ki mit tart filozófiának. S nem írtam hiába, ha olvasóim szintén megpróbálják megoldani ezt a kérdést a maguk számára…

Fő törekvésem az volt, hogy a filozófiának az ethosába, – mondjuk így – a levegőjébe vezessem be az olvasót. Azután átadom a szót maguknak a nagy filozófusoknak, s elértem célomat, ha könyvemet letéve, az olvasó ezeknek a nagy gondolkodóknak könyveit veszi elő.

„Dicsőség Allahnak, mert jótéteményeivel Ő tette tökéletessé teremtményeit, prófétáit Ő halmozta el különleges adományaival. Dicsérem Őt azért, amit ránk áraszt bölcsességéből, és kérem jutalmát kiemelkedő harcosai számára, áldását prófétájára és annak családjára.
Akinek lelkébe Allah magasra törő célokat ültetett és akit abban a szerencsében részesített, hogy látása élet lehet, jogosan akar minden erényből részesedni, gondosan szem előtt tartva minden igaz dolgot, hogy arra a fokra emelkedhessék, ahol tanára volt…
Elmondom, hogy miben áll és milyen az emberi boldogság, továbbá, hogy mi az a boldogság, amelyben az emberek mint az emberi nem tagjai részesülnek, és mi az a boldogság, melyet fáradságos munka árán közülünk csak néhány buzgó ember érhet el…”