A mű 1940-ben és 1942-ben megjelent kiadás bővített és javított változata. Tartalmazza az azóta eltelt csaknem két évtized néprajzkutatási eredményeit. Foglalkozik a magyar népdallal, a népballadával, a népmesé-vel, a nép színjátékszerű szokásaival, a népművészettel, képet ad a nép hiedelemvilágáról, ünneplő szokásairól, hétköznapjairól, a parasztság társadalmáról, földrajzi és etnikai elhelyezkedéséről. Röviden áttekinti a ma-gyar népismeret történetét is.
A könyv nem tudományos igények kielégítésére, hanem elsősorban az érdeklődők számára készült. Mindazoknak, akik meg akarnak ismerkedni a paraszti társadalom és művelődés jellemző vonásaival. Az eredeti bevezető, amelyet annak ide-jén a fiatal pedagógus, kezdő néprajzos Ortutay Gyula irt, különös melegséggel szól a diákokhoz. Ma is fontos, érdeklődést keltő része ez n kiadványnak.

Dr. Kós Károly Szentimrei Judit és dr. Nagy Jenő – Kászon és Szilágyság népművészetét tárgyaló műveiket követően – immár harmadik közös népművészeti tájmonográfiákkal jelentkeznek. Az eddig ismeretlen néprajzi tájunkat, a Kis-Küküllő vidékét elsőnek feltérképező és sajátos népművészeti dialektusát feltáró és bemutató munka népismeretünk újabb jelentős eredményének számít. E tájunk népművészete természetesen nem „magától” lett: a helyi természeti és gazdasági, társadalmi és történeti feltételek mellett a környező néprajzi tájakkal való kapcsolatok alkotják azt a koordináta-rendszert, amelyben kialakult és amelyben értelmezhető. A népi alkotást itt is alapvetően meghatározó célszerűség, valamint a helyi anyagok és öröklött technikai ismeretek megszabta lehetőség mellett az elemző munka kimutatja az egykori vidéki kisnemesi és értelmiségi családok példája, illetve a sokszázados rendszeres iskolai oktatás szerepét is a nemesi és városi kultúra egyes elemeinek közvetítésében. A különböző kapcsolatok, példák, hatások kimutatása azonban korántsem gyengíti a helyi jelleg erejét. Itt is érvényes, hogy minden átvétel sajátosan más lesz, mint eredetije volt, és hogy még az azonos elemek, egyazon mester termékei is más-más kapcsolatrendszerben egymástól különböző értelmet, sajátos jelentést nyernek. A vidék népművészetének kutatóit is az egyes elemek, motívumok számbavételén túl a belőlük összeálló együttesek érdekelték, mindenekfölött pedig a nagy kompozíció, Kis-Küküllő vidék népművészete. Ezt mutatja be olvasóinak, a népművészet barátainak a három szerző legújabb munkája.