-
Magyar műemléki ABC
01 000 FtA mai ember egyre többet utazik, egyre szélesebb területeket ismer meg. Idegen városokban jár, ahol az épületek gyakran régi korokat idéznek. De itthon is találkozik a múlt különböző építészeti emlékeivel: városokkal, várakkal, kastélyokkal és egyszerűbb kúriákkal, valamint a nép építészetének olyan hagyatékaival, amelyek felkeltik érdeklődését, nem ritkán csodálatát. Az építészet, azaz architektúra, összetett fogalom, amelyben az építőanyagok, szerkezetek épp oly fontosak, mint a körülhatárolt belső terek és az épület külsejének művészi megjelenése, az épületegyütteseknek és környezetüknek harmóniája. Az építészet görög megnevezésének kettős gyökere is utal bonyolultságára. Közülük egyik (arch) az elkezdést, elindítást, a vállalkozást jelenti, míg a másik (tekton) a feltalálást, rögzítést, az alkotást, építést. Az építészet mind e tevékenységeknek summája. Legszebb darabjai a műemlékek: a történelemnek ezek a tartós és hiteles dokumentumai. Még sok évszázad múltán is megbízható adatokat nyújtanak keletkezésük korának alkotókészségéről. A történelemkutatás szélesebb alapokon Európa-szerte a XIX. század óta foglalkozik velük -, az első nagyarányú műemlék-helyreállításokkal (kölni Dóm, párizsi Notre Dame, athéni Akropolis) egyidejűen.
-
-
Levelek a szülőföldre
0450 FtLeveleskönyvünk Dési Huber Istvánnak 1915-1943 között bátyjához, Huber Győzőhöz írt leveleit tartalmazza, néhányuktól eltekintve első kiadásban. Családi jellegüknél fogva e levelek elsősorban Dési Huberről az emberről vallanak, de fontos adalékai festői egyéniségének, művészi pályája állomásainak is; az iskolázatlan proletárfiúból magát európai rangú művésszé felküzdő intellektus őszinte feltárulkozásai. Olvasván őket tanúi leszünk a művészi pályán első lépéseit megtevő munkásifjú harcának, amellyel szegénysége és a fronton szerzett és egyre elhatalmasodó tüdőbaja ellenére is küzdött azért, hogy teljes értékű művésszé váljon. De óhatatlanul bennük izzik e levelekben a proletárfestő szenvedélyes lázadása a művészetet megbéklyózó hatalom, a háború, a fasiszta barbárság ellen, és megingathatatlan hite a ráció, az emberség győzelmében.
-
Irodalom, művészet az alteritás korában
01 000 FtAz Album negyvenhét – bőségesen és szakszerűen kommentált – képtáblafejezetből, forrásokat megadó jegyzetanyagból, névmutatóból, tárgymutatóból és kislexikonból áll, s az alteritás korát, tehát az antikvitástól a felvilágosodásig tartó időszak irodalom-, művészet-, és kultúrtörténetét öleli föl. Suhai Pál kötetépítő elképzelése a határozottan kirajzolt szellemi és történeti fővonalak mentén lehetséges szabad, asszociatív gondolkodást (tanítást és tanulást) teszi vonzóvá a könyv használója számára. Az utalásrendszer segítségével rengeteg variatív intellektuális lépés tehető ezen a művelődéstörténeti „sakktáblán”, melynek illusztrációi és szövegei kombanitorikus viszonyban állnak egymással.
-
A divat története a 20. században
06 000 FtA Kyoto Costume Institute (KCI) a világ egyik leggazdagabb ruhagyűjteménye, a divat több évszázados történetének kiemelkedően szép darabjait kutatja fel és őrzi. Az intézet komoly feltáró munkát folytat, állandóan gazdagítja kollekcióját. Időről időre kiállítja gyűjteménye új darabjait, és tudományos publikációkat is közöl a viselet történeti, szociológiai és művészi jelentőségéről. 2002-ben Akiko Fukai főkurátor irányította a FASHION. A History from the 18th to the 20th Century című TASCHEN-kiadvány létrejöttét, amely magyarul is megjelent 2005-ben A DIVAT története a 18-20. században címmel. Jelen kiadásnak ez a könyv volt az alapja.
-
Parádi üvegművészet
02 400 FtA régi magyar üvegművesség történetének egyik ismeretlen fejezete tárul fel az olvasó előtt ebben a könyvben. Egy ma is működő szocialista üzemnek, a parádi üveggyárnak a XVI. századig visszanyúló múltját és jelenét szeretnénk bemutatni feldolgozásunk alapján. A téma mindenképpen hálásnak mondható, hiszen alig van hazánkban olyan üzem, ami több száz éves hagyományokra tekinthet vissza. A parádi üveggyár ezek közé tartozik. Egyúttal régi hiányt is szeretnénk pótolni, mert Párád a köztudatban gyógyvizéről és fürdőjéről vált nevezetessé. A községről és környékéről megjelent monográfiák, leírások és prospektusok úgyszólván csak a balneológiai szempontokra voltak tekintettel. Az üveghuta jelentéktelen szerepet kapott azokban a propagandakiadványokban, amelyek a hazai és külföldi betegeket üdülés végett Párádra csalogatták. Fáy András, „a haza mindenese” 1819-ben hosszabb ismertetést közölt a Tudományos Gyűjtemény 6. kötetében „Párád leírása több tekintetekből” címmel. Ebből a „tekintetekből” bizony csak kevés jutott az üveghutának. A neves író elsősorban kirándulási lehetőségként ajánlja a kis parádi üzemet, amikor ezt mondja: „kedves lehet a források vendégeire nézve, az ezen Hutába való kisétálás, és mulatozás benne”. Igaz ugyan, hogy az a néhány mondat, amit a huta akkori állapotáról Fáy András említett cikkében feljegyzett, fontos adatot tartalmaz az üzem fejlődésének történetéről.
-
-
Antikvitások Miller-féle zseblexikona
0800 FtKulcsot ad az antikvitások sajátos nyelvezetének megértéséhez. Mintegy 5000 világos és tömör szócikkével, könnyen használható ábécés rendszerével és zseblexikon méretével alkalmas a gyors tájékozódásra. Valamennyi népszerű gyűjtési területet felöleli mintegy 5000 meghatározásával, szakkifejezésével, életrajzával és dióhéjba tömörített összefoglalásával. A tájékozódásnak, a felvilágosításnak és a kíváncsiság kielégítésének pótolhatatlan forrása mindenki számára, aki vásárolni, eladni vagy csupán megérteni kívánja a régiségeket. Judith és Martin Miller, akik híresek az antikvitások megítélésének és gyűjtésének realisztikus, két lábbal a földön járó megközelítéséről, maguk végezték a kötet általános megszerkesztését.
-
-
Thék Endre, a méltóságos asztalos
02 000 FtThék Endre asztalosmester, bútor- és zongoragyáros, a magyar nagyipar úttörője, az első hazai bútorgyár megalapítója 1842-ben született Orosházán. Családjának negyedik generációs iparos tagja. Az általa alapított gyár sokáig a legnagyobb volt az országban. Nála fejlődött ki a hazai nagyüzemi bútorgyártás, és az első nagyobb zongoragyár is ott működött. Thék Endre magyar királyi udvari tanácsos, az Osztrák–Magyar Monarchia korának ismert és a magyar bútorgyártás egyik legnagyobb alakja volt. 2008-ban az Orosháza Város Önkormányzatának támogatásával kiadott Adatok Thék Endre és a nemes Thék család történetéhez című monográfia megírásával állítottak emléket az iparosnak. 2012-ben pedig születésének 170. évfordulójára a budapesti Új köztemetőben álló síremlékénél emlékeztek meg róla. Bő tíz évvel az említett monográfia megjelenése után, 2019-ben, az iparos halálának 100. évfordulójára emlékezvén új adatokkal és fotókkal kiegészített könyv kiadását tervezte a város önkormányzata. A kutatómunka során a nagy múltú család történelmének minden részletére természetesen nem derült fény. Azért döntöttek azonban az újrakiadás mellett, mert Thék Endréről a sajtóban 80-100 évvel ezelőtt megjelent számos publikáció adatai nem minden esetben mondhatók hitelesnek. Erről az első monográfia megjelenése után tájékoztatta az illetékeseket Rupprich Péter, bécsi lakos, akit rokoni szálak fűznek a nemes Thék családhoz. Ebben a kötetben Rupprich Péter családi forrásanyagával, fotóival és levéltári dokumentumaival kiegészítve a szerző, Verasztó Antal a hitelesség jegyében megtoldotta, olykor kijavította a híres bútorgyáros családjának és életútjának korábban közölt történetét. Thék Endre nagy utat járt be szakmai szempontból: Orosházáról Pestre, majd Bécsbe került, de 24 éves korára már Párizs legjobb műhelyeiben alkalmazták a fiatalembert. 1885-ben vásárolta meg a budapesti Üllői úti üzemet, ahol kiépítette Magyarország legnagyobb bútorgyárát. Ebben az üzemben tizenegyféle zongorát készítettek, illetve többek között a Szent István Bazilika, az Operaház és a Királyi Palota bútorzatai is az ő gyárában készültek. Ajánljuk ezt a kiadványt mindazoknak, akik a magyar ipartörténet óriásáról olvasnának, illetve érdeklődnek a bútor- és zongoragyártás fejlődésének története iránt.
-
Moszkva kincsei
04 500 FtKiadványunkat a Moszkvában fellelhető, különböző korokból, népektől és földrajzi övezetekből származó műkincseknek szenteltük. Olyan alkotásokat ismertetünk, amelyek olykor sem stílusuk, sem származásuk, sem rendeltetésük alapján nem rokoníthatók. Némelyik Moszkvában készült, és máig az eredeti helyén található, más darabok az orosz történelem törvényszerűségeinek hatására, megint mások pedig a körülmények véletlen alakulása során kerültek Moszkvába.
-
Az impresszionizmus művészete
03 000 FtAz impresszionista szó eredetileg egy francia vicclap gúnyolódó elnevezése volt egy forradalmár festőcsoportról. A festői iskola magáévá tette e nevet, amelyet később átvittek a többi művészetre, beszélve impresszionista irodalomról és zenéről is. Kétségtelenné lett, hogy van valami közös életszemlélési mód, amely ezekben a művészi irányokban megnyilvánult. Ez az impresszionista szellem nem máról-holnapra támadó és múló divatáramlat, hanem igen mélyen benne gyökeredzik modern világnézetünkben, sőt azzal majdnem egyet jelent. Ez a világnézet kezdődik a reneszánsz végén és tetőpontjára juta XIX. század második felében. Maga az impresszionizmus és az impresszionista művészet is természetesen parallel fejlődésű a modern világszemlélettel. Az impresszionista művészet kezdete is az olasz reneszánsz fénykorában nyúlik vissza és teljes kifejlődését s betetőzését a mult-századvégi művészetben éri el.
-
A habán kerámia Magyarországon
02 000 FtMostanság, mikor a népi kerámia „divatba jött” és a régi kerámiatárgyak felkutatása, gyűjtése, cseréje és kereskedelmi forgalma eddig soha nem tapasztalt méreteket öltött, egy ilyen tárgyú, tudományos-ismeretterjesztő munka megjelenése – túlzás nélkül – maximálisan időszerűnek tekinthető, mondhatnánk: kapóra jön.
-
Tabán – A lebontott romantika
03 600 FtBudapest „Montmarte”-jának, az 1930-as évek elején lebontott Tabánnak szinte csak a neve maradt meg, de hajdani romantikáját, a girbe-gurba utcák, macskaköves terek hangulatát, jellegzetes figuráit s az őket körülvevő tárgyi világot Zórád Ernő képemlékeivel nemzedékek számára látványossá tette, „ecsettel lefényképezve” az utókor számára a helyszíneket. Az albumban szereplő 84 kép jórésze eleddig kötetben meg nem jelent alkotás. A könyv irodalmi szemelvényei az eltűnt városrész hangulatát idézik, a térkép és az utcák jegyzéke, várostörténeti leírása pedig topográfiailag pontosítják az olvasóban a kötet forgatása közben már közössé vált képemlékeket.
-
A modern művészet és irodalom eredete
02 500 FtHauser Arnold életművének kiadása keretében A művészettörténet filozófiája című kötet után a magyar olvasóközönség most a szerző nagyszabású monográfiáját kapja kézbe a manierizmus átfogó történetérő. A művészet és irodalom társadalomtörténetén kívül talán ez a világhírű magyar származású művészetszociológus legnagyobb visszhangot kiváltó műve,mely első, 1964-es német nyelvű kiadása óta szinte valamennyi európai nyelven több kiadásban is megjelent, s a témának mindmáig elismerten legteljesebb feldolgozása. A mű első részében a szerző a manierizmus fogalmának körülhatárolására tesz kísérletet, a manierizmust egy meghatározott történelmi kor termékének tartja. A reneszánsz és a barokk határán álló, alapvetően antiklasszikus művészeti irányzatként jellemzi, amelyben kiteljesedik a harmonikusnak tartott reneszánszban már benne rejlő válság. A mű második része a manierizmus irodalmának és képzőművészetének részletes és virtuóz leírását tartalmazza, rendkívül árnyalt és találó jellemzésekkel és elemzésekkel.
-
Műalkotások elemzése
01 000 FtA Nemzeti Tankönyvkiadó első ízben 1986-ban jelentette meg a dr. Beke László művészettörténész által írt Műalkotások elemzése a gimnázium I-III. osztálya számára című tankönyvét. A tankönyv – mielőtt kronológiai sorrendben haladva végigvenné a művészettörténet kiemelkedő műveit és alkotásait az ősművészettől az ókori Kelet, a prekolumbián, az ókori görög és római kor művészetén át a középkor, a reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus művészetén végigvezetve az újkor izmusaiig – igen fontos kérdéseket feszeget: mi a művészet? mi a művészet funkciója? A művészet kezdetei és az ember alapvető önkifejezési vágya közötti párhuzamra is rámutat, az ábrázolás és a kép összefüggésére, szól a díszítőművészet és a vizuális jelrendszerek értelmezéséről, a tárgyformálás és eszközkészítés, környezetalakítás törvényszerűségeiről és különösségeiről. A tankönyv mára már természetesen beépült az iskolai tanulmányokat támogató alapvető taneszközök közé, az általánosan elvárható művelődési anyag részévé vált, s mindez az elmúlt években már érezhető is volt az érettségizett fiatal felnőttek műveltségében.
-
A bútor
06 000 FtAz ember ősidők óta törekszik arra, hogy környezetét kényelmessé és praktikussá tegye. Az első elvágott fatörzsből, amelyre rá lehetett ülni, igen gyorsan alakultak ki a változatos funkciójú, kimeríthetetlen fantáziával díszített, faragott, festett bútorok. A könyv bemutatja a nagy korszakok – a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, historizmus stb. – bútorainak legjelentősebb vonásait, díszítésmódjukat, változataikat az idők során. Egy-egy korszak stílusának felismerésében és azonosításában a legelterjedtebb motívumok rajzos ismertetése segíti a tájékozódni vágyó műértőt. Egyaránt szól azokhoz, akik már elkezdték a régi tárgyak gyűjtését, s azokhoz, akik ismereteiket szeretnék gyarapítani.
-
A szőnyeg
06 000 FtAz emberiség kultúrtörténetében kiemelkedő helye van az eredetileg csak használati tárgyként szolgáló szőnyegnek. A nomád törzsek sátrainak fő berendezési darabjaiból – fekvőhely, ülőhely, takaró, falat és padlót borító kárpit – hosszú fejlődés eredményeként lett művészi kivitelű fényűzési tárgy. A gazdagon illusztrált kötet a keleti szőnyeg művészetéről nyújt történeti áttekintést. Az olvasó megismerheti a különböző csomózási és szövési technikákat, festési eljárásokat. A jellegzetes díszítő motívumok rajzos ábrázolásával a könyv segítséget nyújt a tájékozódni vágyó műbarátok számára. Műgyűjtőknek és az érdeklődő nagyközönségnek egyaránt szól a könyv.
-
-
Egyiptom festészete
01 600 FtEgyiptomi festészetről kíván szólni ez a könyv és aki képei között lapoz, nemcsak festményeket és rajzokat lát, de domborműveket – reliefeket – is. A mi művészi felfogásunk a domborművet a szobrászat egyik ágának érzi, ha olyannak is, amely már a festészet felé közeledik. Az egyiptomi művészeti teória szerint – amelyet ugyan az egyiptomiak sohasem írtak le, – viszont annál szigorúbban megőriztek – a dombormű semmiképpen sem a szobrászat egyik ága, de a festészeté vagy a rajzé, – ha olyan is, amely már a szobrászat felé közeledik. Az egyiptomi nem ismeri az ú. n. magas domborművet, hanem csak a lapos vagy sík domborművet, amelynek domborodása legfeljebb centiméteres lehet.
-
Magyar Nagylexikon
03 600 FtA Magyar nagylexikon (összkiadás: ISBN 9630566117) általános nagylexikon, mely kiadását 1993-ban kezdte meg az Akadémiai Kiadó. A negyedik kötet 1995-ben jelent meg. A kiadást az 5. kötettől a Magyar Nagylexikon Kiadó Rt. folytatta, és 1997–2004 között megjelentette a további köteteket. A lexikon 18 kötetet és egy kiegészítő kötetet tartalmaz, melyekben közel 160 000 szócikk, 19 000 színes és fekete-fehér illusztráció található. Bemutatja a Föld országait térképekkel; tartalmaz több tízezer életrajzi cikket tudósokról, művészekről, politikusokról; igyekszik minden tudományterületet lefedni. Készítésében 340 szerző működött közre, ellenőrzését pedig 105 lektor végezte. A szerkesztést a főszerkesztő és a kötetszerkesztők irányításával 24 szakszerkesztő végezte.
-
Népirtás Erdélyben
02 000 Ft„E dokumentációs munka, mely magába foglalja az utolsó húsz esztendő minden hitelesített visszaélését, amit a román kormányhatóságok az erdélyi magyarokkal szemben elkövettek, felsorakoztatja mindazokat az erőfeszítéseket, amiket az Erdélyi Világszövetség amerikai csoportjai Washingtonban kifejtettek abból a célból, hogy az amerikai kormányok fígyelmét felhívják ezekre a visszaélésekre…” – Wass Albert összeállítása sajtótörténetí és diplomáciai szenzáció! Soha senki nem kísérelte meg egybegyűjteni azt a hihetetlen mennyiségű információt, ami az Erdélyben zajlott magyarellenes politikáról jelent meg a „nyugati” sajtóban: mert eleddig elhallgatták és elhallgattatták…
-
Magyar iparművészet
08 000 FtA Magyar Iparművészet t. szerkesztősége, amidőn a múzeumra vonatkozó terveim körvonalozását kívánja tőlem, ugyancsak nehéz és hálátlan feladat elé állít engemet. Nincs ugyan könnyebb a szép programmok felállításánál, de milyen nehéz a szép tervek megvalósítása! Aki igéreteiben nem csupán általánosságokra szorítkozott, az oly váltókat állít ki, melyekről nem tudhatja, vajjon beválthatja-e őket? Programmot tulajdonképpen inkább egy hosszú életpálya végén kellene adni, mintsem a hivatal elfoglalása alkalmával, amikor ha vannak is terveink, de nem ismerhetjük a megvalósításukat gátló körülmények egész súlyát. A jó hadvezér erejének és a körülményeknek mérlegelésével módosítja csataterveit. Nálunk azonban nincsen hiány a szebbnél szebb programmokban. Talán kissé sokat is hallunk arról, amit cselekedni kellene, amit tenni fogunk, szándékozunk. Szeretjük a jövő zenéjét hallani, mohón várjuk a megváltó eszméket, a prófétákat; de az elért eredményeket nem mindig méltányoljuk igazságosan, mert csak a programmokkal, nem pedig az élet támasztotta nehézségekkel mérjük őket.
-
Mátraverebély-Szentkút
02 400 FtRégi közmondás: „Fuldokló a szalmaszálba is kapaszkodik”. Nem szalmaszálat, hanem biztos fundamentumot kínál a mai rogyadozó, fuldokló emberiségnek a Szentkút. „Aki szomjúhozik, jöjjön Hozzám és igyék” – kiált a tikkadtak felé az Üdvözítő. Jelszónak írhatjuk e krisztusi szavakat a mi kedves és áldott Szentkútunk homlokára . . . – Jöjjetek mind, kiknek lábai elvesztették a biztos talajt. Nem bizonyult biztos talajnak az anyag, még ha csillogó arany volt is az! Nem bizonyult biztos talajnak a hatalom, akár düh, lázongás, forrongás, tűz, fegyver támasztotta alá, vagy asztalt terített, s kéjjel, puhasággal, kegyetlenséggel tömte tele birtokosait! . . Mert ezek és hasonlók nem alapok, amelyekre épülhetne az élet, hanem csak szalmaszálak, amelyekbe oly görcsösen kapaszkodnak a fuldokló emberek . . .
-
„A magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja”
02 000 FtAz 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntés, majd az 1939. márciusi magyar katonai akció következményeként a történeti Kárpátalja területe ismét Magyarország része lett. Bár az új állapotokat rögzítő törvénycikk ,,a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területekről” beszélt, Fedinec Csilla kötete rámutat: a sok szempontból ,,köztes térnek” számító, összetett nyelvi és etnikai bonyodalmakkal szembenéző régióban nem fogadta egyöntetű lelkesedés a két évtizedes szünet után visszatérő magyar közigazgatást. Ám a történész nem csupán a részletesen bemutatott történeti-politikai eseményekre koncentrál. Könyvéből kiderül az is, létezett-e ,,kárpátaljai szellem”, és ha igen, azt mi képviselte leginkább: a fenyőerdőkkel borított romantikus hegygerincek, a gazdag történelmi emlékekkel rendelkező városok, a magyar őstörténet kultikus pontja: a Vereckei-hágó, a terület sokrétű – utóbb szinte mind egy szálig halálba küldött – zsidó lakossága, netán a ,,leghűségesebb nemzet”, azaz a ruszinok közössége, akik sohasem kaphatták meg a nekik ígért autonómiát. Fedinec Csilla forrásokban gazdag és olvasmányos kötete számos olyan eseményt és történetet tárgyal, amelyeknek hatásai a jelenbe nyúlnak, bizonyítva ezzel, hogy háromnegyed évszázaddal az események után még mindig vannak feltáratlan és kibeszéletlen fejezetek történelmünkben. Fedinec Csilla 1968-ban született Beregszászon. Az Ungvári Állami Egyetemen diplomázott, az 1990-es években ugyanitt oktató. PhD-fokozatát 1996-ban szerezte a Magyar Tudományos Akadémián. 2002-től a budapesti Teleki László Intézet Közép-európai Tanulmányok Központjában dolgozott. Jelenleg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.
-
Nagybánya tükre / Oglinda orasului Baia-Mare
06 000 Ft1933-ban jelent meg a Nagybánya tükre című, általa jegyzett kiadvány a városról, amelynek címlapjára testvére linómetszete került.
-
Népművészeti gyűjtés
02 000 FtEz a kis könyvecske nem akar egyebet, mint hangot adni annak az óhajnak, hogy minél szélesebb körben, de különösen ifjúságunkban ébresszen érdeklődést a nép művészi alkotásai iránt. Csak egy memento kíván lenni, amely felhívja a figyelmet elsősorban az elkallódásnak kitett azon népművészeti alkotásokra, amelyek könnyen összegyűjthetők és elvihetők (viseletbeli, háztartási, gazdasági tárgyak és eszközök). A nagyobb és el nem vihető alkotásokat, mint pl. az épületeket és ezek részeit csak azért említjük meg, hogy ezek formanyelvét rajzban vagy fényképben örökítsék meg az érdeklődők. Ne vesszen el népies formakincsünkből egy részecske sem, mert mindegyik egy-egy olyan sugár, amelyből nemzeti kultúránk fénykévéje tevődik össze. Jegyzet. A népművészet gyakorlati tanulmányozására a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályában összehalmozott nagy és rendkívüli értékes anyag ad bőségesen alkalmat. Úgyszintén a vidéki múzeumokban is találni különösen az illető vidék népművészeti anyagából szép gyűjteményeket. idevágó leírásokat találni: az „Ethnographia” értesítőjében, Hermann Ottó műveiben, Malonyay: A magyar nép művészete c. munkában, A Magyar Iparművészet c. folyóiratban, Huszka, műveiben stb.
-
Turista bál
012 000 FtHogy miért nehéz megírni az EKE történetét vagy miért tanakodunk sokszor napokig egy-egy kérdés fölött? Ennek több oka is van. Először is, az EKE egy mozgalom, amelynek kialakulásához számos előzményt is ismerni kell. Nem egyszerűen létrejött és kész, hanem egy felismerés, egy fejlődés eredménye, egy válasz az akkori kor kihívásaira. Európa-szerte elindulnak a turistamozgalmak. Magyarországon az egyleti közjog 1873-ban kezdett kialakulni, s amint a törvényes rendelet megszületett, zászlót bontott a Magyarországi Kárpát Egyesület is. Erdélyben a szász természetjárók mozgolódni kezdtek német, svájci és osztrák mintára. A partiumi magyar turistaszervezetek is megalakulnak, a boldog békeidőkben mindenki építkezik, s az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) javaslatára 1891-ben létrejött az EKE is. Komoly előkészületek előzték meg az EKE megalakulását. Az EMKE vezetősége pákéi Sándor Józsefet egyhónapos tanulmányútra küldte a Magas-Tátrába. Nem volt menedékház, üdülőtelep, turistaösvény, pihenőhely vagy kilátótorony, amelyet ne látogatott volna meg, végigtanulmányozta az egyesületi szabályzatokat, kitanulta a szervezeti élet minden csínját-bínját. Hazatérve felépítette az egyesületet. Osztályokat hozott létre, igyekezett lefedni a teljes Erdélyt. Minden mozgalomnak az élén akkoriban az értelmiség, az arisztokrácia állt. Ők tették a természetjárást szervezett sporttá. Az EKE első elnöke gróf Bethlen Bálint lett, egy lelkes, buzgó, keménykezű vezér, szívélyes és megnyerő modorú, széles látó- és még szélesebb ismerőskörrel rendelkező személy. Sokan mondják ma is, hogy az EKE az erdélyi arisztokrácia játékszere volt. A nagy kirándulások és a menedékházak építése mellett bálokat, mulatságokat, falusi ünnepségeket szerveztek, na de így ünnepeltek akkor, ez volt a közösségi élet. Nem volt televízió, rádió, a közösségek egészségesen működtek, nem ritka, hogy egy-egy túrára elment az egész falu, 300-an, 400-an vonultak fel a hegyre, ha kellett, szekerekkel vitték az ételt, italt. Az elnök révén a menedékházak építéséhez segélyeket adott a kormány, s az EKE kiadványait minden állami intézmény megrendelte, mert bizony, már az első perctől kezdve kiadványokban is gondolkoztak, mint ahogy felkarolták a fürdők és a borvizek ügyét is. Ötéves fennállását a millennium évében ünnepelte, ekkor szervezte meg az első néprajzi bálját, s a kolozsvári régi Nemzeti Színház összes terme zsúfolásig megtelt az erdélyi társadalom színe-javával. 34 osztály, 6000 tag, 18 menedékház fémjelezte a fiatal EKE-t, s a taglétszám egyre nőtt. Így nem csoda, hogy minden erdélyi híresség, kutató, egyetemi tanár, felfedező, néprajztudós, író, költő, újságíró, lelkész stb. valamilyen úton-módon kötődött az EKE-hez: Radnóti Dezső, dr. Herrmann Antal, dr. Hankó Vilmos, Téglás Gábor, dr. Purjesz Zsigmond, Merza Gyula, Csató János, Szádeczky-Kardoss Lajos, Gyárfás Győző, Czárán Gyula, Nyárády Erazmus Gyula, Miháltz János, Réthy Dezső, dr. Ruzitska Béla, dr. Urmánczy Nándor, Hangay Oktáv, dr. Czirbusz Géza dr. Szádeczky-Kardoss Gyula, dr. Roska Márton, dr. Balogh Ernő, dr. Cholnoky Jenő, Orosz Endre, Reményik Sándor, Áprily Lajos, dr. gr. Logothetti Oreszt, dr. Páter Béla, dr. Tavaszy Sándor, dr. Balogh Ernő, Vámszer Géza, Xántus János, dr. Tulogdy János és még hosszú a sor. Idegen nyelvű kiadványok, külföldi bizottság, idegenforgalmi osztály népszerűsítette Erdélyt és az egyesületet. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az Erdélyi Kárpát-Egyesület zászlójáról maga Erzsébet királyné köszöntötte a lelkes turistákat, az egyesület védnöke pedig József főherceg volt. És az sem csoda, hogy 1902-ben, közvetlenül a Ferenc József Tudományegyetem főépülete és a Mátyás szobor leleplezése után Kolozsváron felavatták a Kárpát Múzeumot Mátyás király szülőházában. A színvonalas, modern múzeum egyúttal az EKE székháza is volt. Pezsgő egyesületi élet. Ezt mondhatnánk, ha három szóval kellene kifejezni az EKE működését. Ha egy szóval, akkor: szakmaiság. Ezt bizonyítja, hogy a Kárpát Múzeum fennállásának 25 éves évfordulóján a külföldi testvérintézmények Berlinből, Münchenből, Grenobleből, Késmárkról, Oslóból és Budapestről baráti üdvözletekkel és jókívánságaikkal keresték fel az egyesületet. És ezt bizonyítja a sok rendkívül magas szintű kiadvány, könyv, album, amelyeket az évek során az EKE küldött nyomdaprés alá. És igen, az alapszabályában megjelent a természetvédelem is: „a turistaegyesületnek természetvédőnek kell lennie”. Foglalkozott kihalófélben lévő növényekkel, állatokkal, ajánlásokat fogalmazott meg a természeti értékek megvédése céljából. Mindezek mellett jelzéseket festettek, néprajzi bálokat szerveztek, járták a természetet. Nagyon szerteágazó tevékenységet folytattak az EKE-tagok, így hiába foglalkozott az egyesület múltjával annyi neves történész, a teljes múltat rekonstruálni lehetetlen vállalkozás, hisz az államosítás után például a Kárpát Múzeum teljes anyaga más kolozsvári múzeumokhoz került: „nem kutatható, mert még nincs leltárba véve” – utasítottak el pár évvel ezelőtt. Iratok, jegyzőkönyvek hiányában pedig csak újságcikkekből, szájhagyományból tudunk ezt-azt összerakni
-
-
Ady Endre élete és pályája
01 000 FtVezér Erzsébet könyve, amely most új kiadásban jelenik meg, Ady Endre teljes élet- és pályaképének megrajzolásával népszerű-tudományos formában közel hozza a költőt a legszélesebb olvasóközönséghez. Színgazdag, eleven képet fest Ady Endre gyermekkoráról, ifjúságáról, ízelítőt ad a kor szokásaiból, bemutatja jellemző figuráit, vázolja a legjelentősebb eseményeket, felvillantja az újakra készülő századelő irodalmi, művészeti tájait. Ennek a kornak, ennek az irodalomnak emberi és művészi hőse: Ady Endre. Vezér Erzsébet munkájának eredeti gondolatmenete és bizonyító anyaga, a sok Ady-vers részletes elemzése, színes stílusa bizonyára kellemes olvasmánnyá teszi ezt a könyvet.
-
Régi és új világ
0800 Ft„Tíz évvel ezelőtt a szerző egy alkalommal megkérdezte Radnóton néhány embertől: mit tudnak a várkastély törtétetéről. – Régi – mondották. Hangsúlyukból kiérződött, hogy ócska, elavult dolognak tartják manapság az ilyen épületeket. Így született meg az ötlet: írjuk meg sorra a várainkhoz, kastélyainkhoz, öreg házainkhoz fűződő legizgalmasabb történelmi eseményeket, hátha segítünk ezáltal felkelteni jónéhány ember érdeklődését és megbecsülését múltunk eme értékei iránt. A szerző tehát nekiállt: régi és új szakkönyvekben, megsárgult folyóiratokban és kiadványokban böngészve nézett utána hol voltak a leghevesebb harcok, szabadságmozgalmak, hol történt izgalmas összeesküvés, látványos bosszú, „notázás” (fő- és jószágvesztés), hol folyt több vér és bor, hol született, esküdött vagy haldokolt fejedelem.” A könyv többen közt ír Árva Bethlen Kata olthévizi otthonáról, Vajdahunyad váráról, a brassói fellegvárról, Bethlen Gábor bölcsőhelyéről, a kolozsvári Bánffy palotáról és számos híres erdélyi várról, kastélyról.
-
Magyar irodalomtörténet
01 200 Ft„Irodalomtudósaink közt kevés a művészember. Szerb Antal az. Ért az árnyalatoknak azon a nyelvén, amely nélkül a halhatatlanok minden írása (akárhogy tudjuk a rájuk vonatkozó irodalmat, pletykákat, évszámokat) zavaros abrakadabra, melyre szegény tudósunk még zavarosabb madárnyelvvel felel… Szerb Antal elsősorban azzal emelkedik… az irodalomtörténészek fölé, hogy több köze van az írókhoz és művekhez, mint nekik. Még ha kevésbé ismeri is egyiket-másikat, betalál szivük belsőbb köreibe, van érzékszerve hozzájuk, nem a hivők tiszteletteljes vakságával nézi őket, hanem ahogy egyik asszony mustrálja a másik asszonyt öltözködése, kozmetikája és táncoló izmai kinyilatkoztatásában. Irodalomtörténetében kevesebb a tisztelet, de több az intim hozzáértés… Nagy újsága Szerb Antal irodalomtörténetének az is, hogy olyan ember írta, aki… távcsövét szabadon forgathatja az európai égboltozaton, s végig is járatta, mielőtt a mi csillagainknál megállapodott… Az ember minden ítéletében érzi egy nagyobb ismeretkör közelségét, s nemcsak ítéletében, hanem abban is, ahogy a magyar írók törekvéseit nézi… Emberien élő, emberien átélt humánus stílus által szerette volna a magyar irodalmat emberi szívekhez közel hozni. Ez, amennyiben a szívek elfogulatlanok, eléggé sikerült is neki, s éppen a stílusa révén, amely könyvének az alázata és előkelősége egyszersmind…Megírt egy irodalomtörténetet, amelyet úgy olvas végig az ember, mintha regény volna a kezében…”