Josephus a mai olvasó számára elsősorban A zsidó háború történetírójaként ismert, ő maga azonban élete fő művének a jelen kötetet tekintette. Ebben a munkájában hatalmas összefoglalását adta a zsidók történetének „az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedik évéig” – azaz saját koráig. Kötetünkben az ótestamentumi történeteket elbeszélő első tíz könyv elhagyásával, a mű valóban történeti jellegű és értékű második részét közöljük: a XI-XX. könyvet, amely a zsidók történetének hat évszázadáról (a babiloni fogságból való visszatéréstől a „zsidó háború” kitöréséig) ad áttekintést, s ugyanekkor részletes ismereteket nyújt a római és a parthus birodalom történetéből is.

Huszonöt régi görög novellát kap ebben a kötetben az olvasó; mindegyik az antik világ irodalmának egy-egy gyöngyszeme. Mindenki tudja, mennyire alapvetően fontos szerepet játszott a görög széppróza a modern európai irodalom fejlődésében; de magukat a novellákat már annál kevesebben ismerik. Ez a kötet régi hiányosságot pótol a legszebb görög elbeszélések közreadásával. Meglepődve fogja látni az olvasó, hogy nem csupán színes, érdekes, kalandos és szellemes történeteket kap, hanem néhány modernnek, sőt huszadik századinak hitt műfajt is. Gondoltuk-e volna, hogy Lukianos, a borsos stílusú Csodaszamár szerzője – tőle merítette ötletét Apuleius is Aranyszamarához – a Hold meghódításának történetét is elmesélte már jó kétezer esztendeje: a derék görögök egy hajó alakú „holdrakétán” jutottak a Holdra, ahol tanúi voltak a naplakók és holdlakók rettentő tusájának. Még repülőgéppel is rendelkezett a furcsa sereg: ötvenezer „légi Szúnyog” hátáról szórták nyilaikat a gomba alakú Gombaszárvitézek. De meglepetés számunkra a Boldogok Szigetén Nagy Sándort, Homerost és egyéb nagyságokat meginterjúvoló görög utazó is, aki mintha valamelyik Karinthy-regény hőse lenne. A híres történetíróktól kezdve, mint például Hérodotos, minden kiváló szerzőt megtalálhatunk a könyvben: Plutarchost, a kalandregény-író Héliodorost és másokat. Révay József fordítását bevezető tanulmánnyal látta el, s ebben rövid, de alapos tájékoztatást ad a görög novellairodalomról és az egyes szerzőkről.

Az ókori görög és latin irodalom megszületése óta szinte mindmáig eleven hatóerő, mérce és példakép, az európai kultúra magva, egyszersmind sarjasztó televénye. Falus Róbert, az ELTE görög tanszékének vezetője évtizedek kutatómunkájának eredményeként egymás után adta közre a két klasszikus irodalom történetét. Most a két kötet anyagát eggyéötvözve és kibővítve, a külön-külön is páratlanul gazdag anyagot tovább gazdagítva, úgy nyújtjuk át az olvasónak, mint ókortudományunk egyik jelentős teljesítményét. Az antik világ irodalmai nemcsak nélkülözhetetlen kézikönyv, hanem szórakoztató és szellemes útikalauz is az antikvitás világában.

Kezdetben mindenütt víz volt. A teremtő istenek földet kiáltottak, és megjelent a föld. Az istenek beültették fákkal, kijelölték a folyók helyét, és állatokkal népesítették be. Így képzelték az amerikai maják a világ teremtését… Kezdetben In és Jo, a férfiúi és a női őselv együtt feküdt a kaotikus tojásban, amely azután kettévált: így keletkezett az ég és föld. Az első isten Kuni-Toko-Tachi volt; több isteni nemzedék született tőle. Az utolsó isteni pár, Izangi és Izanami az ég lebegő hídjáról lehajította és megforgatta az Ég Ékszerdárdáját, és létrehozta az óceánt. Egy csepp lehullott a dárdáról és sziget lett belőle. Így beszéli el a japán mítosz a világ kezdetét. …”Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És mondá Isten: Legyen világosság: és lőn világosság”. Így kezdi a világ teremtésének elbeszélését a Biblia. Különös világ tárul elénk a mítoszokból, az istenek, héroszok, Zeusz, Vensu, Gilgames, Noé, Brahma, Ozirisz, Wotan, Mithrasz, Baál, Moloch, valkürök, gigászok, titánok, nimfák, múzsák, párkák világa. E nevek, történetek számtalanszor fordulnak elő az irodalmi művekben, a festményeken, szobrokon. A mitikus elbeszélések és istenek, a népek ősi hiedelmei nem tűntek el, tovább élnek a népek tudatában, művészetében. Ám a mítoszok világa valóságos őserdő, nehéz benne eligazodni. Ez a kis kötet iránytűt kíván adni az ősi hiedelemvilághoz, rövid, világos összefoglalást az egyes népek isteneiről, hitregéiről.