-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Tubero Lajos történetíró
01 200 FtTubero életrajzát nem eredeti kútfőkből, hanem kiadóinál található adatokból állíthatjuk össze. Művéből keveset olvashatunk ki: papi ember, apát, ragusai és dalmát volt. Honnan származott, milyen rendnek volt tagja, művéből nem következtethetjük. A XVI. század írói mélyen hallgatnak róla, csak Istvánffy említi műve V. könyvének elején futólagosan. Első kiadója, M. Adalarius Cravelius mitsem tud az író személyéről. A XVII. század lexikonjaiban és életrajz-gyűjteményeiben hiába keressük nevét. A legrégibb magyar irodalomtörténetek, Czvittinger, Bél, Haner, Horányi nem adtak róla kellő felvilágosítást. Czvittinger semmi lényeges adatot nem közöl, egy pár sorban emlékszik meg róla (Specimen 392. o.). Bél a Schwandtner-féle gyűjtemény II. kötetében megjelent második kiadáshoz írt előszóban csak gyanításokkal gyarapítja a pár sovány adatot…
-
-
-
-
-
-
-
Az opera
03 600 FtMa már a közönség nem nézi a színházat olyan »intimpistás« bohémtanyának, ahol csupa szerelem és pajzán kaland az élet; egészen világos fogalma azonban ma is csak kevés beavatottnak lehet arról a sokrétű munkáról, ami a színházban reggeltől késő éjszakáig, sőt gyakran éjszaka is folyik. A mindennapi tapsot nagyon meg kell szolgálni s a színház népének bizony nemcsak látástól vakulásig, hanem azon is túl, annyi a tennivalója, hogy alig marad ideje anyaggal ellátni az újságok pletykarovatait… Jó, ha a közönség is belelát a színházi gépezet bonyolult működésébe, mert így tudja meg, hogy amit a végeredményben termel: az előadás – nehéz és rengeteg szellemi és fizikai erőfeszítést felhalmozó munkafolyamatok összefogása, a színház dolgozói tehát joggal igényelhetnek előkelő sorolást a többi hasznos dolgozó között.
-
Tanulmányok Budapest multjából V.
05 000 FtA magyar multban Budavára olyan szerepet játszott, mint egykor Róma a rómaiak történetében. A római birodalom sorsa úgy a konzulok, mint a császárok idejében a főváros sorsától függött. Róma város hatalma és nagysága a birodalom hatalmát és nagyságát jelentette. Mikor a római főváros hanyatlott és barbár hódítók kezére jutott, vele a római birodalom is összeomlott. A magyar nép élete, történelmi fejlődése is így forrott össze Budavára sorsával. A budai vár volt minden időben a védő bástya és az életfeltétel a nemzet számára. Ez a sorsdöntő körülmény magyarázza meg, hogy miért jelentett nemzeti katasztrófát, százados bukást Budavára elfoglalása 1541-ben. Ez a csapás tetőzte be és tette végzetessé a mohácsi szerencsétlenséget. Budavára elfoglalásával biztosította az oszmán hatalom a maga uralmát Magyarország nagyrésze felett. A budai vár elestével elveszett, megsemmisült a Hunyadiak minden alkotása. A Budavárára támaszkodó török hódoltság azután másfél századig tartotta kezében a négy folyó között elterülő magyar földet.
-
-
-
-
Pest-Buda 1850-ben
0800 FtA székesfőváros megbízásából Budapest legújabbkori történelmén dolgozom. Évek munkája után szükségét éreztem annak, hogy a félelmesen halmozódó anyag fölött áttekintést szerezzek. E végből a kiindulás pontját kellett megvilágítanom, Pest-Buda 1849/50-i állapotát. A föladattól eltérésre csábíthatott volna az, hogy az 1850 körüli állapotról több alapvető munka számol be. Van-e értelme annak, hogy mintegy versenybe álljak ezekkel a művekkel, melyek hitelét egykorúságuk emeli?
-
-
Szentpéteri József pesti ötvösmester művészete
01 500 FtKülönlenyomat a Budapest Régiségei 1937. évi XII. kötetéből
-
Arany János akadémiai kézirataiból
01 500 FtArany Kéziratainak legnagyobb gyűjteményét a MTAK őrzi. Ez érthető is: a költő-főtitkár közéleti pályájának második fele szorosan összefonódik az intézmény történetével; ha – nem ok nélkül – a Kisfaludy Társasághoz fűződő kapcsolatokat is ide sorolnók: voltaképpen az egész. De ha a válogatást azzal a Toldy Ferencnek 1859. jan. 10-én írt levéllel kezdjük is, amellyel megköszönte a Marczibányi díjat s éppen az „Epilógus”-nak a Kapcsos Könyvből 1877. július 4-e után kimásolt kéziratával végezzük: a legterjedelmesebb, változatosabb és több tanulságot nyújtó darabokat tehetjük egymás mellé. Nagy a forrásértékük a hivatali iratoknak is. Ilyen tekintetben sokan felhasználták őket; főképpen Gergely Pál, aki ez iratok temérdekségét észrevette,a munkába temetkező lángelmét megsiratta, az anyagot elrendezte, válogatott darabjait a kritikai kiadás vaskos XIV. kötetében teljes szövegükkel, az összesek jegyzékét rövid magyarázattal közzétette. A levelek, főként a barátiak, sokkal többet mondanak Arany személyiségéről. Ezeknek keletkezését, emberi környezetét, a költő „levelezési szokásait” Sáfrán Györgyi derítette fel a kritikai kiadás XV. kötetének meg az „Arany János leveleskönyve” című kiadványnak bevezetésében. A verses és prózai művekről főképpen szövegtörténeti és szövegváltozati adalékok találhatók összefoglalva a kritikai kiadás I-XII. kötetében.
-
Y-Biblia
03 600 Ft„Nagyon tetszik nekem ez az ifjúsági Biblia. Igazán sokszínű, rengeteg vallomás van benne, szenteknek és fiataloknak a tanúságtétele. Arra csábít, hogy aki kézbe veszi, elkezdje olvasni, és csak az utolsó oldalon hagyja abba. És azután …? Azután félreteszi. Eltűnik a könyvespolcon, valahol hátul a harmadik sorban. Porosodik. A gyermekei egy napon majd elkótyavetyélik az ócskapiacon. Nem! Ennek nem szabad megtörténnie! Olvassátok figyelmesen! Ne felületesen, mint egy képregényt. Kérdezzétek meg magatoktól: Mit mond ez az én szívemnek? Vajon hozzám szól-e Isten ezekkel a szavakkal? Megérinti-e bensőmet, a szívem vágyait? Mit kell tennem? Isten szava csak így tud erővé válni. Csak így tud életünk megváltozni, naggyá, széppé lenni.” (Ferenc pápa)
-
-
-
-