-
Versénekmondó. Verséneklő és énekmondó portrék szövegben és képben
0A Misztrál együttes egyik alapító tagjaként, fotográfusként és a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíj-programjának ösztöndíjkasaként 2020 őszétől 2023 tavaszáig felkerestem azokat az énekmondókat és verséneklőket, akik évtizedek óta ezt a hivatást választották, s a velük való beszélgetéseket rögzítve, képi portréjukat elkészítve válaszokat kerestem arra, hogy ki és miért foglalkozik a versek megéneklésével, mennyire volt tudatos és mennyire sorsszerű az ő pályája.
-
Versengő látomások. Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918
0Moravánszky Ákos, a zürichi műszaki egyetem (ETH) építészetelmélet-professzora e könyvében a századforduló építészetét tárgyalja az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban. A szerző a közép-európai építészek nemzetközi viszonylatban is úttörő jelentőségű formai újításainak elemzését összeköti a korszak és a régió kulturális arculatának vizsgálatával. Felvonultatja azokat a kérdéseket, melyek a legkiemelkedőbb közép-európai építészeket foglalkoztatták Budapesten, Prágában, Bécsben, Brünnben, Krakkóban, Zágrábban és Ljubljanában. A modernizációval, a nemzeti identitással, az ornamenssel vagy az építész, a művész társadalmi szerepével kapcsolatos viták elemzéséből az olvasó a szokásos lineárisan leíró építészettörténet helyett a kulturális összefüggések komplex és ellentmondásoktól sem mentes képét ismerheti meg.
-
Verses öröknaptár
0Minden napra egy vers a magyar költészet dúsgazdag tárházából – időkastély, melyben barangolhat az olvasó. Miért éppen ezek a versek? Jeles történelmi vagy irodalmi események, névnapok, ünnepek, természeti fordulók kapcsolnak össze időpontot és szöveget. A napok és versek folyammá nőnek, öröknaptárrá épülnek – íme, egy lehetséges változat a szerkesztők választásai szerint.
-
-
Vértelenül
0Alessandro Baricco ötödik regénye, a 2002-ben megjelent Vértelenül egy meg nem nevezett országban lezajlott véres polgárháború különös utózöngéinek krónikája. A beköszöntő béke nem elég a továbbra is háborús lázban égő lelkek lecsillapításához: az elszenvedett sérelmek és veszteségek felszítják a bosszúvágyat, a beteljesített bosszú pedig újabb gyilkos haragot szül. A történet hősnőjén, Ninán múlik, hogy megszakad-e valamikor ez a halálos lánc, hogy eljön-e a megbocsátás pillanata.
Az, amiről könyvében Baricco ír, bárhol és bármikor megtörténhet. A regény végére érve az olvasó bizonyára eltöpreng majd azon, hogyan döntene ő Nina helyében. -
Vérzivatar
0Kívülről nézve James Sinclair szállodalánc tulajdonos családjának életét siker, luxus és fényűzés kíséri. Az ötcsillagos színfalak mögött azonban családi viszályok, irigység, rejtélyes halálesetek és titkos viszonyok bújnak meg.
-
-
Vérző Magyarország. Magyar írók Magyarország területéért
0Az Kosztolányi Dezső szerkesztésében megjelent kötetben a magyar költészet, irodalom, művészeti közélet jeles személyiségei, tudósok, politikusok írtak a trianoni fájdalomról. A kötetben szereplő írások 1915 és 1943 között születtek.
-
-
-
Veszprémi regeszták
0Előszó: A „VESZPRÉMI REGESZTÁK” -kal – az egyetemi történeti tankönyv előmunkálatainak a keretében – XIV. századi oklevélpublikációink anyagát óhajtjuk kiegészíteni egy összefüggő okirat-csoport kivonatos közzétételével.
-
-
-
Vietnam – Laos – Cambodia
0Map for Businessmen & tourists
Geographical map
With index
Relief with elevation tints -
Vigaszág
0Charles Balanda sikeres párizsi építész, szép feleséggel, egy kamaszodó nevelt lánnyal és gigantikus megrendelésekkel. Egy napon levelet kap, mely csak két szóból áll: „Anouk meghalt.” Az elhunyt nő Balanda fiatalkori, plátói szerelme volt, legjobb barátjának anyja. Charles nem tudja folytatni addigi életét, így hosszas vívódás után felkeresi Alexist, Anouk vidéken élő fiát, hogy szembenézzen a múltjával és önmagával. Balanda hirtelen kizökken a látszatmegoldásokkal és rutinokkal teli, érzelemszegény életéből, és úgy dönt, maga mögött hagyja a lelketlen szállodai szobák és az óriásprojektek világát. Anna Gavalda olyan jellemeket teremt a Vigaszág című könyvében, akiket nem lehet nem szeretni. Ha elmerülünk a szereplők életében, elégedett és álmodozó mosollyal búcsúzunk el tőlük. Jó lenne még velük időzni, de tudjuk: egyelőre csak nekik sikerült. Aki szerette az Amélie csodálatos élete című filmet, szeretni fogja Charles Balanda szokatlan és nem kevésbé franciás útkeresését.
-
-
Vigyázat! Csalok!
0A könyv az én nevemet viseli. Ez is csak trükk. A mutatványok valóban az enyémek, de megírásuk, s az egész könyv írói feldolgozása Révész Gy. István műve. Legyen ez az első a soron következő trükkök leleplezései közül.
Rodolfo -
Viharok Pannóniában (1242-1956) – Kisemberek a nagy történelmi események epizódjaiban
0Amint az alcím (Kisemberek a nagy történelmi események epizódjaiban) is sejteti a kis regény a magyar történelem több jellemző epizódját dolgozza fel röviden és szórakoztatóan. Az első történet a tatárjárás-kori veszprémi várban játszódik, majd a környéken lévő törökkori végvárakban folytatódik és eljut a két világháborún át napjainkig.
-
Viharos évszak. Délvietnami elbeszélők
0Örömmel adjuk az olvasó kezébe ezt a kis kötetet. Ritka kincs: nem azért csupán, mert nálunk a délvietnami irodalom kuriózum-számba megy, hanem mert egy súlyosan fenyegetett, nagyszerű nép csodákat művelő titkairól hallunk benne. A jó szolgálatának, az emberi nagyságnak, a hazaszeretetnek és az igaz szerelemnek kis hőskölteményei ezek a novellák; a mívességet az őszinteség, az élményszerűség pótolja bennük.
-
VII. Olivér
0Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami – VII. Olivér exkirály.
-
VIII Henrik udvarában. Egy korszak arculata versekben és rajzokban
0Aki e könyv képeit végiglapozza, lépten-nyomon ismerős arcokra bukkan. Az ember nem tudja pontosan, hol is találkozott ezekkel a férfiakkal, asszonyokkal, leányokkal, de bizonyos benne, hogy valamikor, valahol már látta őket… Holbein egyszerű titka az, hogy mihelyt arcába néz valakinek, leomlik előtte minden nemzeti, társadalmi válaszfal: csak az embert látja… Mély részvét van ezeken a rajzokon? Vagy részvétlen igazmondás?… Egy bizonyos: Holbein egy szál krétával a kezében képes a legritkább, szinte már csodaszámba menő emberi magatartásra: a valóság manipulálatlan visszaadására…
Akinek a vers ma is fontos, talán megkérdezi magában, elnézve Holbein rajzait: ugyan milyen verseket olvashattak, hallgathattak, dalolhattak ezek az emberek? Kis antológiánk erre a kérdésre próbál felelni… Gazdag és különös lírai flórát mutat be e gyűjtemény. S olyan korszakot, mely a magyar műfordítók figyelmét – furcsa módon – szinte teljesen elkerülte eddig. Nem habozok kimondani: fölfedező útra hívom és viszem az olvasót. -
Világostól – Krímig
01849-ben Fatyejev az orosz csapatokkal együtt került Magyarországra, részt vett abban a hadjáratban, amellyel a cár Bécsnek segítve letörte a lázadókat, közös erővel verték le a forradalmat és szabadságharcot. Szemtanúja volt a Világosi fegyverletételnek, megtapasztalta, hogyan viselkednek a magyarok, akik már belekóstoltak a függetlenség ízébe, de a két szövetséges monarchia sokszoros túlereje előtt megadásra kényszerültek. Fatyejev rokonszenvvel, sőt: együttérzéssel figyelte őket. Az osztrákok viselkedése viszont ellenszenvet, majdhogynem undort váltott ki belőle. Vajon, miért? Talán, lelki nemessége folytán. Hiszen a szabadságharc, ha indokolt, ha férfias, csakis rokonszenvet ébreszthet.
-
Világostól Josephstadtig. 1849-1856. Földy János naplótöredékeiből közreadta Balassa Imre
0Páratlanul érdekes történelmi dokumentum ez a rapszodikus szépségű napló. A magyar szabadságharcnak, történelmünk egyik legfájdalmasabb emlékű korszakának utolsó fejezete: a várfogság gyötrelmes világa elevenedik meg soraiban. Int, figyelmeztet s tanít; erőt ad magyarságunk megtartására, mélyebb, igazabb átélésére.
-
Világpolitikai lexikon
0A könyv a második világháború utáni korszak legfontosabb politikai tudnivalóit dolgozza fel mintegy másfél ezer szócikkben. A lexikon tartalmazza a világ valamennyi országának legfőbb adatait. A nemzetközi politika témakörében áttekinti a több mint száz legjelentősebb ország külpolitikájának történetét. Tárgyalja a legfontosabb nemzetközi eseményeket és szervezeteket, különös tekintettel az Európai Unióra. Összefoglalja továbbá az alapvető nemzetközi jogi és diplomáciai ismereteket, de nem feledkezik meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a világgazdaság témáiról sem. Szerepel a könyvben a biztonságpolitika és a katonapolitika, valamint néhány száz politikus pályaképe is. A kötetet elsősorban az ország egyetemein és főiskoláin nemzetközi és Európa-tanulmányokat folytató diákoknak szánjuk. A tematikát azonban úgy alakítottuk ki, és igyekeztünk úgy fogalmazni, hogy a könyv könnyen olvasható legyen a közelmúlt és a mai világ külpolitikája, diplomáciája iránt érdeklődő olvasók szélesebb köre számára is.
-
-
Violeta Palma
0A Violeta Palma a memoár és a regény ötvözete, melyben a kubai katolikus költő túllép az önéletrajz keretein, és egy párhuzamos családregény ürügyén a kubai élet legkülönbözőbb szféráira tekint ki. A könyv önvallomás, irodalomtörténeti dokumentum, egyúttal fél évszázad szellemi életének, történelmi és társadalmi változásainak gazdag krónikája.
-
Virágos Kalotaszeg
0Kalotaszeg falvain áthaladva mindenkit megragad az eléje táruló pompás kép: a viseletek színes kavargása, a házak díszes kapui, oromzatai, a faluszéli temetők faragott fejfáinak csoportja. Így írhattuk volna le még egy-két évtizede is Kalotaszeget, ha azóta korunk tömegcivilizációs sivataga nem akarná lerombolni mindent elsöprő erővel ezt a magyar oázist. Kikezdte a sors az Ady Endre festette büszke képet.
Bánffyhunyadon, Kalotaszeg központjában születtem. Különleges varázzsal hatott rám ez a meseszerű környezet. Anyai nagymamám mezőségi lévén, sok időt töltöttem ott is.
Korán ráébredtem a két vidék emberei és környezete közötti különbségre. De mitől kalotaszegi a kalotaszegi, és mi alakítja egy kis népcsoport arculatát? Melyek azok a szálak, amelyek összefűzik őket a magyarság többi csoportjával? A közös anyanyelven, életmódon, sorson kívül miben nyilvánul meg a jelrendszerek kapcsolódása? -
Virágvasárnap alkonyán
0Jókai Anna Kossuth-díjas író új kötetében az elmúlt tíz-tizenkét esztendőben, és a legfrissebb jelenben született apokrifek, versimák, imaversek találhatók. Szokatlan jelenség ez a kötet, nem csak azért, mert műfaji újdonságot hordoz, és mai költészetünkben egyedülálló vállalkozás. A magyar lírában hagyományos, viaskodó „istenes költészethez” képest mély hitbeli harmóniát tükröz, ugyanakkora prózaíró társadalomkritikai látásmódja, és a költő mélyről fakadó érzelmi telítettsége egyesül benne. Képisége egyszerű és kifejező, szimbólumrendszere könnyen feloldható, a szenvedélyes hangvételből és a megszólalás személyes bátorságából fakad ereje.
-
-
Virágzabálók
0Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik (angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi Imre, Péter és Ádám, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsi-kus, aki évszázadok óta zenél egy fű-szálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr.
Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás e helyre is süket csöndet kényszerít. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. -
Virágzik a föld – Ne legyen többé holnap – Ez meg sem történhet – Aranyhajú
0Mika Waltari 1908-ban született s 1979-ben halt meg Helsinkiben. A fővárosi környezetben nevelkedő íróra nagy hatással voltak az első világháború utáni urbánus fiatalság eszményei: s a minden új iránti fogékonyság, a kitárulkozás az örömök előtt, az élet teljesebb élésének igénye. Első írásai a sokféle lehetőséget kínáló, cselekvésre ihlető, egyszerre romantikus és civilizált Helsinkit mutatják be.
-
Virtuózok
0Valljuk be, régóta ki voltunk éhezve egy igazán jó televízióműsorra. Hiányzott az elegancia, a melegség, az őszinteség a képernyőről. Amikor elindult a Virtuózok, a lelkesedés mindannyiunkat magával ragadott. Vártuk a péntek estéket, végre volt miért bekapcsolni a tévét, mert a Virtuózok inspirált, felemelt, meghatott, hitet adott és példaképeket. Nekünk, műsorkészítőknek küldetéssé vált, hogy a televízió által sokakkal szerettessük meg az addig csak kevesek által hallgatott klasszikus zenét. A műsorban szereplő tehetséges fiatal zenészek most interjúkban mesélnek arról, hogyan vált életük részévé a zene, amely számukra sikerélményt és önbizalmat ad. Beavatnak mindennapjaikba: kiderül, egyikük sem csodabogár, terveik, álmaik aligha különböznek más gyerekek vágyaitól. Megszólalnak a szülők és a tanárok is, akik nem hallgatják el a zenetanulással járó nehézségeket, kétségeiket sem. A zsűritagok és a televíziósok pedig a beszélgetésekben is a komolyzenét körbevevő falakat lebontva teszik mindenki számára közérthetővé, szerethetővé a klasszikus muzsikát. A műsor emlékezetes pillanatait csodálatos fotókkal és zenei válogatással idézzük föl, ily módon is feledhetetlenné téve a Virtuózokban átélt élményt. Az interjúkat olvasva, remélem, hogy az olvasók is úgy vélik majd, a zenetanulás, a gyakorlás komoly munkája ellenére, lélekemelő elfoglaltság, s hogy a klasszikus zene nem a kiváltságosak jutalma, nem csak a vájtfülűeké, hallgatásához különleges zenei műveltségre sincs szükség, csupán nyitott fülre és szívre.
Varga Edit