Tudta, hogy a kiborgok már köztünk járnak, sőt valószínűleg az ön családjában is él legalább egy? Hogy a tálib terroristák olykor magyarul beszélnek? Hogy az idegenek közelebb vannak, mint gondolnánk? (Vagy mégsem?) Hogy a jövő igenis megjósolható? (Vagy mégsem?) És azt, hogy mi köze a Pókembernek a fake newshoz, a sötét zsaruknak pedig a koronavírus-járványhoz? A sci-fi politológiája, a Fantasztikus világok, a Nevelj jedit! és a Párhuzamos univerzumok című ismeretterjesztő kötetek szerzői sokszorosan cáfolták azt a hiedelmet, hogy komoly tudós nem foglalkozik mesékkel. Az Egy galaxissal odébb tizenegy neves szerzője az asztrofizika, a robotika, a jövőkutatás, az irodalomtudomány, a politológia, a szociológia vagy éppen a neveléstudomány szemszögéből vizsgálja olyan közkedvelt sci-fik és fantasyk világát, mint a Star Wars, a Terminátor, a Men in Black, az Alapítvány-sorozat, a Warcraft, a Marvel-multiverzum vagy éppen a Különvélemény. A jó tudós tiszteli a tényeket, de nem hagyja, hogy azok a földhöz láncolják. Nemcsak a fantázia hat megtermékenyítően a valóság módszeres megismerésére, de a kívülről-belülről ismerősnek hitt képzeletbeli világok is egészen váratlan színben tűnhetnek fel, ha a tudomány eszközeivel közelítünk feléjük.
A szerzők: Erőss Gábor szociológus, Hefter Estilla, robotikai mérnök, Kánai András kommunikációs szakember, jövőkutató, Keserű József irodalomtörténész, Kiss László fizikus-csillagász, Kunetz Zsombor orvos, Lőrincz Andrea irodalomtörténész, középiskolai tanár, Nagy Ádám neveléskutató, egyetemi oktató, Pál Gábor politológus, Polyák Gábor jogász, kommunikációs szakember, Scheirich Zsófia újságíró, blogger

„A kötet egy 1998 novemberében lezajlott konferencián elhangzott elõadások és hozzászólások szerkesztett változata. A konferenciát a másfél évvel korábban elhunyt Csontos László emlékére tartották kollégái, tanítványai és barátai. Csontos László (1953-1997) a magyar társadalomtudományi gondolkodás egyik központi alakja volt. Ahogy posztumusz kötetének elõszavában Gál Róbert Iván és Szakadát László írják róla: „Kortársai számára (…) megkerülhetetlen tekintély, a fiatalabbaknak pedig meghatározó viszonyítási pont. A legnagyobbak egyike a pályatársak közül. Mintha mindenhez értett volna: logikához, ismeretelmélethez, erkölcsfilozófiához, társadalombölcselethez, szociológiához, közgazdaságtanhoz, matematikai statisztikához.” (Gál-Szakadát 1999) A kötet tanulmányai Csontos érdeklõdési területeihez hasonlóan szerteágazóak: találhatók benne közgazdaságtani, filozófiai, pszichológiai és szociológiai tanulmányok. Mégis, a konferencia és a kötet nem csupán különféle társadalomtudományi elemzések egyberakott gyûjteménye, a szerzõket nem csupán Csontos személye köti össze: mindnyájan többé-kevésbé a racionális döntések elméletének (RDE) nevezett társadalomtudományi megközelítés/ismeretelméleti program követõi avagy kutatói. Az RDE a modern társadalomtudomány egyik legsikeresebb elmélete. Általános ismertsége miatt azonban (és mivel már a Szociológiai Szemle hasábjain is számos tanulmány jelent meg róla, lásd például a 2000/1-es szám tanulmányait, továbbá Szántó Zoltán tanulmányát [Szántó 1998]) itt most nem érzem feladatomnak részletes bemutatását. Elég talán összefoglalóan annyi, hogy az RDE elméletére támaszkodó társadalomtudósok abból a meggyõzõdésbõl indulnak ki, hogy az társadalmi, politikai és gazdasági jelenségek leginkább úgy vizsgálhatók, érthetõk és magyarázhatók meg, ha egyének vagy intézmények cselekedeteiként és ezen cselekedetek interakcióiként fogjuk fel õket; e cselekedetek megértéséhez pedig érdemes feltételeznünk a cselekvõk – korlátok közötti – döntési szabadságát és – sokszor szintén korlátok közötti – racionalitását. Ahogy könyvünk címe is szól: „cselekvéselmélet”, mely a „társadalomkutatás” alapjául szolgál.”