-
-
-
-
Galantai gróf Eszterházy Miklós Magyarország nádora. 1.
0Az előzéken „Nagyméltóságu Gróf Károlyi Alajos urnak Herceg Esterházy Pál” ajándékozási bejegyzéssel!
-
-
-
-
-
-
-
A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig
0A szerző (1858–1924) ciszterci szerzetes, pap, zirci apát, történetíró, neveléstörténész, egyháztörténész, egyetemi tanár. 1908. április 30-án került be a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé, az elhivatottan végzett, nagy forrásanyagot feldolgozó munkájának, valamint a közép- és újkori magyar egyház- és oktatástörténet, illetve a ciszterci rend és a magyarok külföldi iskolázásának kutatásában elért tudományos eredményeinek érdemeként.
-
-
Freisingi Ottó Krónikája ; I. Frigyes császár tettei [két mű két kötetben]
0A szerző (1114–1158), eredeti német nevén Otto von Freising, latin nyelven író középkori német krónikás, a középkor egyik leghíresebb történetírója.
-
-
Jézus király a Pártus herceg
0Jézusi szózattal indítom útjára e könyvet, mely által szeretném Őt olyannak bemutatni, amilyen a valóságban volt. Évezredek óta várt Istenfiúnak, a Földre szállt Szeretetnek és embernek is.
Tudom, hogy nehéz dologra vállalkozom, de a hosszú éveket betöltő „anyag-gyűjtés” után úgy érzem, hogy buzdít, serkent és megtanít mindarra, mely eddig – az Őt kisajátító egyházi teológiákban – a titkok-titka volt, vagy a tudatos félrevezetések útvesztőiben veszett el. -
-
Az ister-gami oroszlánok titka
0Kérem a kedves olvasót, aki hozzáfog az elkövetkezendő írásom tanulmányozásához, hogy először elmélkedjen egy kérdésem felett. Ugyanis arra kérek feleletet, „hol észlelheti az ember a teremtő Isten Hatalmasságának teljes és tökéletes megnyilvánulását?” Azt hiszem, a helyes felelet erre a kérdésre így hangzik: „a Természetben”. Korunk sokat tudó embere ezt így folytatja: „A Természet a makro- és a mikrokozmoszból áll.” Igen, de ez mindig attól a mérettől függ, amit egymással szembeállítunk. A világmindenség, mint makrokozmosz, mindig csak ugyanaz marad a kifürkészhetetlen titkaival és vele szemben Földünk, vagy talán saját magunk személye lehet a mikrokozmosz. Akárhogyan is magyarázzuk ezt az összefüggést, végeredményben annak a feltétlen elismerése marad eredményként, hogy: az ember a világmindenség – a Természet – szerves tagja, alkotó eleme. Ebből a sarkigazságból pedig az a logikus következtetés származik, hogy Isten, a maga valóságában, megmérhetetlenségében és hatalmasságában csak a Természetben lelhető meg, vagyis a „kozmosz világában” keresendő. Ezt a „keresést” nevezi a szakirodalom „kozmikus világszemléletnek.” Mint majd olvassuk – a „kozmikus világszemlélettel látók” önmagukat Isten gyermekeinek vallják, és ez az Atya-Gyermeki szoros kapcsolat nem igényel semmiféle „közvetítőt”. A nem kozmikus világszemléletűek, hanem azok, akik másokon uralkodni akarnak, kitalálták az „egyházi világszemléletet”, vagyis azt az Isten-látást, amikor a hívő – aki nem a „kozmosz szerves tagjának”, hanem egyháza tagjának vallja magát – úgy hiszi és látja az Istent, amint neki azt az egyháza tanítja. Ilyen szemléletű az összes judai-keresztény egyház, a zsidóság és az iszlám is. Ezek a vallások mind közvetítők. Az Isten-Gyermek és az Isten-Atya között állnak. A „gyermek” tehát csak azt Tudja az Istenről, amit neki a „közvetítő” mond.
-
A magyar nemzet történetének kis tükre I-II.
0Igazi szenzáció ez a kis könyv Badiny Jós Ferenc olvasóinak, rajongóinak. A neves őstörténész hagyatékából került elő. A mű egyik legsikeresebb írásának folytatása, ˝A magyar nemzet történetének kis tükre˝ második kötete. Így e két rész együtt ad ki egy egészet, egy teljes gondolatsort mindnyájunk okulására, gyönyörűségére.
-
A káld-pártus hagyomány és a magyarok Jézus vallása
0BADINY JÓS FERENC káld-pártus kereszténynek vallotta magát, és ebbe a könyvbe foglalta mindazt, amit a „PÁRTUS JÉZUS URUNK”- ról tanult és hirdetett.
Ezt két okkal indokolta. Egyik abból a sok levélből áradt, amit a keresztényektől és keresztyénektől kapott, amelyekben kijelentették, hogy nem „zsidó-keresztények, az egyházuk tanait nem fogadják el és a maguk módján imádkoznak”.
A másik szintén a sok levél, amelyben követelik a Boldogasszonyos és nem zsidó Jézusos Magyar Egyházak létrehozását.
Lényeges ismérv, hogy világosságra került „Jézus Urunk és drága jó Édesanyja, Napbaöltözött Boldogasszonyunk hun – magyar – pártus vérrel öltöttek emberi testet, és Jézus Urunknak csak annyi köze van a korabeli zsidósághoz, amennyiben azok kiáltották rá a „feszítsd meg” – et és szögeztették a keresztfára”. -
A sorsdöntő államalapítás
0Az államalapításhoz szorosan kötődik a Szent Korona, amit más megközelítésben az államalapítás tárgyiasult emlékének is tekinthetünk. Az államalapítás óta eltelt évszázadokban pedig kialakult a magyar közjogi gondolkodásban a Szent Koronának egy sajátos közjogi funkciója is, melyet Szent Korona Tanként ismer az államtudomány. A Szent Korona Tan szerint a Szent Koronában testesül meg a történelmi alkotmányosság, az alkotmányos államhatalom.
Ez a könyv nem vád! Célja: a történelmi Igazság tanítása.
Ismét a vérünkkel testé lett Jézus Urunkra hivatkozom, mert Ő mondta: Az igazság tesz szabaddá benneteket!
De ennek a visszája is érvényes. Ezt bizonyítja ezeréves múltunk…, így mondva és élve: a hamisság tesz szolgává benneteket! -
Magyarország külkapcsolatai (1945-1990)
0Az 1990-es évek levéltári forradalma nyomán lehetővé vált az egykori szovjet blokk és benne Magyarország nemzetközi tevékenységének alapos feltárása. A kötet szerkesztőinek célja, hogy az elmúlt évtizedek levéltári kutatásainak eredményeit a szélesebb olvasóközönség számára, egyúttal a felsőoktatásban is használható kézikönyvben tegyék közzé. Az 1945 és 1990 közötti Magyarország legfontosabb külpolitikai partnereivel – országokkal és intézményekkel egyaránt – fenntartott kapcsolatait a kutatásokban aktívan részt vevő szerzők tanulmányaiból ismerhetjük meg. A kötet szerzői a kétoldalú viszonyrendszert komplex módon, a politika, a gazdaság és a kultúra szféráját egyaránt vizsgálva igyekeznek bemutatni. Az egyes fejezetek befogadását, az adott kétoldalú kapcsolatrendszer gyors áttekintését segítik a fejezetek elején az összefoglaló bevezetők. A kötet a széles olvasóközönség figyelmére számít: történelem és nemzetközi kapcsolatok szakos egyetemi hallgatók, a nemzetközi kapcsolatok területén dolgozó szakemberek, diplomaták, újságírók és a téma iránt érdeklődő olvasók egyaránt haszonnal forgathatják, akárcsak azok a kutatók, akik Magyarország valamely külügyi relációjának gazdasági vagy kulturális (irodalmi, művészeti stb.) részterületével foglalkoznak.
-
Kulturális hadviselés
0Minden a kultúrában veszi kezdetét, rajta keresztül történik és oda is tér vissza. Aki a kultúra hegemóniáját felismeri és benne ki tudja alakítani a maga hegemóniáját, az végül mindent megnyer. A kulturális többség megszerzése előbb-utóbb ugyanis politikai többség kialakulásához vezet. Ez a könyv útmutató ahhoz, hogy miért, mivel és hogyan lehet a politika hátterében ható kulturális szférát meghódítani. Vagyis a kulturális hatalomért folytatott küzdelem elméletéről és gyakorlatáról szól, arról, hogy miként hozzunk létre kulturális hegemóniát.
-
Vasfüggöny kölnivel
0Múltunk üzen.(…) Angolul a világot vörös és barna diktatúrák ellen lázítón, magyarul nekünk, a zsigereinkben mindezt hordozó honfitársaknak. A briliáns fordítás nem egyszerűen átad, közvetít, hanem közel hoz, beavat, hitelesít, magával ragadón részesévé tesz huszadik századi pokoljárásunknak. Jeney Attila valódi szerzőtársa az eredetileg angolul fogalmazó Szablya Ilonának – közös munkájuk, közös üzenetük ez a lebilincselő, fájdalmasan gyönyörű írás. (Csűrös Csilla újságíró)
-
-
-
Erdélyi írók almanachja. 1920. évre. [1. évf. ]
0A 81-103. oldalon hirdetésekkel. Reményik Sándor, Dutka Ákos, Szini Lajos, Zsolt Béla, Ligeti Ernő, Huzella Ödön és mások írásaival.
-
-
Szíria
0A földrajzi fejezetet írta: Dr. Probáld Ferenc
A térképeket tervezte és rajzolta: Balogh Klára
A fényképeket készítették: Dr. Dallos Attila, Kis Imre, MTI Fotó -
Silva Parnassi Pannonii
0Gvadányi mellett talán Szerdahelyi György Alajos az, kinek költészete részletes képét adja a 18. századvégi Pest-Budának. Az egyetem esztétikai tanszékének vezetőjeként került a fővárosba, itt kezdte meg költői működését, melynek egésze pest-budai tematikájú. Az új egyetemmel kapcsolatban latin versek egész sorát tette közzé. A magyar tanítási nyelvet ellenezte, természetes, hogy verseit is latinul írta. Számunkra sok fővárosi vonatkozású verse teszi jelentőssé. Számos alkalmi versen, előkelőségeket üdvözlő poémáján kívül nagyszámú epigrammája szól a gyorsan fejlődő városról, egyes épületekről, a városi életről, a város kisebb nagyobb szenzációiról. A már korábban említett költeményein kívül (a budai hévizekről — az egyetemmel kapcsolatban írott versek Károly főherceg üdvözlése) — mint pest-budai vonatkozásúakat megemlítjük Vörös Antal úrhoz Budán létében, Brunszvik Antalhoz, mikor beköltözött budai új palotájába, a befagyott Dunáról, József nádorhoz, amikor 1801-ben visszatért Itáliából Budára stb. A tudós költő számos történelmi és filológiai jegyzettel kíséri költeményeit, amelyekben fontos adatokat közöl az akkori főváros életéből. (Forrás: Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében.)
-
[Atlasz] Umgebungskarte von Budapest. Budapest és tágabb környékének topográfiai térképe. K. K. Generalstabkarte. Színezett lithográfia.
0Budapest és környéke térképe Esztergomtól Tápióbicskéig és Váltól Jobbágyiig.
-
-
Szerbia külügyi viszonyai az újabb időben. 1848-1868. 1-2. [egy kötetben]
0Poss.: régi könyvtári bélyegző