-
-
Székelyek a múló időben
0Imreh István, a volt kolozsvári Bolyai Tudományegyetem tudós professzora több megjelent kötetéből készült e tematikus tanulmánygyűjtemény. Célja kettős: egyrészt ízelítőnek szántuk a hazai olvasó számára, hogy fogalma legyen, milyen különleges feladatokkal látta el a történelem az erdélyi tudósokat a kisebbségben élő nép identitástudatának kiművelésében, másrészt- ennek megfelelően- hogy milyen történelmi fikciókkal kell szembeszállniok a délibábos önáltatás vagy a csüggesztő önostorozás csapdáit kikerülendő.
-
Székelyföld
0Autós turista-térkép
Kétnyelvű névmutató
Domborzati színezés
Ismertető híres székelyföldiekről -
-
Székelyföld falvai a huszadik század végén I.
0Nagy Balázs Sepsiszentgyörgyön él és dolgozik; néhány éve Budapesten szerzett néprajz szakos diplomát, azon kevesek közé tartozik, akik hazatértek a szülőföldjükre. Azt a feladatot tűzte maga elé, hogy évek alatt bejárja a Székelyföldet, annak minden faluját, és tapasztalatait könyvekben adja közre. Az 1995-ben kezdődött heroikus vállalkozásnak most már a második kötetét tarthatjuk kezünkben, a Csík-, Kászon- és Gyergyószékről szólót.
A szerző óriási adatmennyiség birtokában van: ezek jó része saját személyes megfigyelésből és kikérdezésből származik, és sok esetben ezek révén tudta kiegészíteni és korrigálni a hivatalos statisztikai adatokat is. A tekintélyes mennyiségű számszerű adatokon túl a hétköznapi életre vonatkozó megfigyelések, valamint a műemlékekre, jeles szülöttekre vonatkozó ismeretek gazdagítják a kötetet. A szokatlanul bőséges fényképanyag jó illusztrációja az elmondottaknak.
Ilyen teljességre törekvő, áttekintő jellegű és személyes megfigyelésre alapozott munkát utoljára Orbán Balázs készített a Székelyföldről. Nagy Balázs könyveinek nagy erénye az, hogy benne a jelen állapot rajzát találhatja meg minden érdeklődő olvasó. -
Székelyföld falvai a XX. század végén IV.
0Az I. Háromszék (1998), a II. Csík-, Kászon-, Gyergyószék (2000) és a III. Udvarhelyszék (2003) kötet után, most a befejezö IV. Marosszék, Aranyosszék kötet is eíkészült.
A szerző írja: „…faluleírásaim megismertetik az olvasóval egy-egy település lakosságának etnikai és vaílásfelekezeti megoszlását, a gyülekezetek életét is. Rögzííettem az óvodások és a helyben tanuló elemi iskolások számát, az oktatási és művelődési állapotokat. Bemutatom a lakosság fő foglalkozási ágazatait, a térség gazdasági helyzetének érzékeltetésére számba veszem a falvakban működő ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalkozásokat, a mesterembereket, kézmüveseket. A gazdálkodásra, az állatok és munkagépek számára vonatkozó adatokat a helyi tanácsbeli tisztviselők tájékoztatása alapján jegyeztem le. A peremfalvakban és tanyákon adataimat a gazdáktól és csordapásztoroktól gyüjtöttem össze. Kitérek a társadalmi és kulturális élet jellegzetességeire, a műveltségi állapotokra, a hagyományok őrzésére, olykor részletes leírást adva egy-egy ünnepi népszokásról. A műemlék épületek, művészeti és történelmi emlékek felsorolását a természeti értékek és erőforrások leírásai egészítik ki.” -
-
-
-
-
-
-
Szellem és etika. A „100 éves a Protestáns etika” konferencia előadásai
0Max Weber tanulmánysorozata, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme eredetileg folytatásokban jelent meg 1904-1905-ben. Megjelenésekor és azóta is meg-megújuló viták tárgya, hivatkozási forrása. Weber korának több fontos problémájához szólt hozzá. Az egyik a kapitalizmus jellege és kialakulása volt, a másik pedig a vallás (vagy a kultúra, a világnézet) és a társadalmi környezet kapcsolatára vonatkozó polémia. Weber írása 1982-ben jelent meg először magyarul. A marxista kapitalizmuskép és valláskritika nem túl hallgatólagos bírálata minden korabeli olvasója számára világos lehetett. Bár ma nincs ilyen politikai-ideológiai pikantériája a műnek, de a történettudományi és szociológiai műveltségnek továbbra is megkerülhetetlen eleme a benne felvetett problémák és alkalmazott megközelítési, értelmezési módok miatt. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme megjelenésének 100. évfordulója jó alkalmat nyújt a Weberrel foglalkozó hazai tudományos élet eredményeinek számbavételére.
-
-
Szemadám György
0„Vaszkó Erzsébet következetes, meg nem alkuvó személyisége és festészete befolyásolta – alakította indulását. Mellette korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső munkássága is hatott. A ’60-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő fiatalok egyik vezető egyénisége. A ’70-es évek első felében több happening és performansz résztvevője, organizátora, melyeket a kor kultúrpolitikája, mint minden avantgárd megmozdulást, a rendszer elleni provokációnak tekintett. Festményei stilizált, jelszerű állatokat, sokszor madarakat megjelenítő, elvont, formatöredékeket bemutató ábrázolások, melyeknek stiláris jellemzői a redukált formák, a hangsúlyos színmezők és a határozott kontúrok. A ’80-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik és festésmódját az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben megmarad korábbi tematikájánál. Képein elszigetelt festői jeleknek, azok összefüggésének tárgyi azonosíthatósága helyett egy-egy idea tárgyiasul a festői jelek logikus vagy illogikus kapcsolódásában, s ezek a gondolatok hol technikailag rendkívül kimunkáltan, hol a technika milyenségére kérdeznek rá, vagy emberi problémákat feszegetnek.”
(Kortárs Művészeti Lexikon 2001. Enciklopédia Kiadó) -
Szemek a láncban
0„Mindenki szem a láncban” – írta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című híres versében, találó képet rajzolva a diktatúra hétköznapokat és emberi életeket behálózó természetéről. Ez az a történelmi keret, amely PAPP ISTVÁN tanulmányait egybefogja, ám a kötet írásai mindig az egyes embert helyezik a középpontba, és azt vizsgálják: miféle játszmák és szerepek mentén alakult mindazoknak a sorsa, akik akarva-akaratlanul kapcsolatba kerültek a hatalommal.
-
-
Személyazonosítás
0Részlet a könyvből:
A SZEMELY AZONOSÍTÓ ELJÁRÁSOK CÉLJA személyek kilétének megállapítása. A kriminalisztikának mindig fontos jeladatai közé tartozott az ismeretlen egyének kilétének megállapítása, mert a bűncselekmények elkövetői mindig igyekeztek palástolni személyazonosságukat. A bűnözőknek ez a törekvése nem elszigetelt, hanem állandó jelenség. A személyazonosság elpalástolásának eszközei természetesen állandóan fejlődnek. Az alacsony fejlődési fokon lévő bűnöző csak primitív eszközökkel tudja megváltoztatni arcát, külsejét. Így pl. változtat szakállán, hajviseletén, a ruházatán, szóval a könnyen megváltoztatható ismertetőjeleken, de kiterjedtebb palástolási törekvéseinek határt szab alacsony műveltségi foka és anyagi eszközeinek hiánya. A társadalom fejlődése során magától értetődően a bűnözés terén is jelentős változások észlelhetők: míg a bűnözők nagy része még a mult század végén a társadalom legnagyobb nyomorban élő és ezért elzüllött tagjaiból került ki, a két világháború után már mindjobban a tőkés osztályok soraiból tevődik össze. A bűnözők személyének megváltozása hozza magával a bűnözés eszközeinek, így a személyazonosság elpalástolásának új módját is. Gondoljunk csak arra, hogy amíg a mult bűnözőinek személyazonosságát például egy régebbi tetoválás alapján többé kevésbé minden kétséget kizáróan meg lehetett állapítani, addig a második világháború SS-banditái már szakszerű orvosi beavatkozással igyekeztek megszabadulni a hónaljukba tetovált áruló jeltől. -
Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez
0Amikor e munkához hozzáfogtunk csak arra gondoltunk, hogy Czímer Károlynak „A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története (1829-1929)” című munkájához névmutatót készítünk, amely a gyakran forrásul használt könyvet a kutatómunkában könnyebben kezelhetővé teszi.
Munka közben azonban hamarosan kitűnt, hogy Czímer e munkájában szereplő adatok sokszor tévesek, hiányosak, a nevek elírtak, egyes személyek nem azonosíthatók, néha egy személyt ketté bontott stb. Így egyszerű névmutatóval nem lehetne sokra menni. Ezért vált a névmutató személyi adatárrá. -
-
-
-
-
-
Szent István
0Magyarország népe egy esztendőn által jubileumot ült, hódolt és ünnepelt. Emlékét idéztük Szent István királynak, az apostolnak és egyházszervezőnek, a népművelőnek és nemzetnevelőnek, az egységteremtőnek és nemzetformálónak, a törvényszerzőnek és államrendezőnek, az országépítőnek és honvédelmezőnek, az igaz bírónak és győzelmes hadvezérnek, vármegyék és városok alapítójának, új magyar életformák bevezetőjének és nagy nemzeti célok kijelölőjének, nemzetpolitikánk megalapozójának s a magyar gondolat és a haladáseszme megtestesítőjének.
-
Szent István a magyar kultúrtörténetben
0Olyan kötetet tart kezében az olvasó, amely nem a már számos szerző tollából megjelent elemzések sorát kívánja szaporítani szent királyunk életével és uralkodásával kapcsolatban, hanem annak a kultúrhagyománynak az összefoglalására vállalkozik, amely Szent István máig elevenen ható emlékéből táplálkozik. Tekintve, hogy a napjaink István-képét alapvetően meghatározó barokk kor Szent István kultuszát elsősorban a Regnum Marianum (Mária országa) gondolatra szűkítette le, a szerző a sokkal többrétű és változatosabb középkori István-kultuszt állította könyvének középpontjába. Feltérképezi első királyunk életével, uralkodásával és a nevéhez fűződő írásokkal (törvényei, Intelmei) foglalkozó történészi, legendaírói és néphagyománybeli elképzeléseket, a szent király képzőművészeti és irodalmi ábrázolásait – a történelmi Magyarország területén ma megtalálható, illetve a források leírása alapján feltételezhető egykori emlékek alapján. Némi kitekintést nyújt arról is, hogy valamikori határainkon túl hogyan élt s él Szent István emlékezete. Térképek segítenek eligazodni a szent királyunk kultuszához fűződő történelmi helyek, templomok, búcsújáróhelyek között. Külön érdekessége a kötetnek, hogy a legendák István-képe mellett a szent király népi mondákból és a népköltészetből kirajzolódó vonásait is igyekszik bemutatni.
-
Szent István a néphagyományban
0E kötet Szent István király népi hagyománykörét mutatja be, azt a hagyománykört, amely valaha a magyar nyelvterület egészén, sőt még a határainkon túl is ismert volt, és amely leginkább műfaji változatosságával és tematikai sokszínűségével tűnik ki. Az állam- és egyházalapító király emléke az idők folyamán mondák, legendás hagyományok egész sorát vonzotta magához, és e folklórörökségben a népköltészeti alkotások mellett a hiedelmek és szokások elemei is szép szám-mal megtalálhatók. Mi több: olykor kimutathatóan még a középkori hagyományréteg továbbéléseként. Míg Szent László népi tisztelete a magyarság egyes, honfoglalás előtti képzeteit is tovább éltette, Szent István kultuszát az új hit szakrális miliője és a keresztény király uralkodói ideálja határozta meg. A barokk korral beköszöntő vallási és nemzeti megújulás pedig már mint nemzeti szimbólumot állította újra a középpontba, a szent király profán hagyománykörének is újabb felvirágzását hozva. E történeti rétegek néprajzi örökségének teljes körű összefoglalása és értelmezése e kötet, mintegy a szerző Szent László-monográfiájának méltó társa és folytatása – s mint ilyen, a magyar folklorisztika újabb megkerülhetetlen alkotása.
-
Szent János írása szerint való Evangélium
0Karátson Gábor akvareljeivel Karátson Gábor író, műfordító, festőművész. Bibliai akvarelljeinek második kötete jelenik meg most, a János-evangéliummal. Akárcsak a Lukács-evangéliumban, ezúttal is Károli Gáspár fordítására, a magyar nyelvnek erre a csodájára hagyatkozott, hogy a szöveg és a festmények egységéből gyönyörű könyv szülessen.
-
-
Szentemberek – a vallásos élet szervező egyéniségei
0E kötettel a szegedi egyetem Néprajzi Tanszéke új kiadványsorozatát, a Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtárat indítja útjára. A sorozat biztosítja az 1992 óta kétévenként nemzetközi keretben megrendezett tematikus tudományközi (interdiszciplináris) vallási néprajzi konferenciák tanulmánnyá átdolgozott előadásainak és közléseinek, valamint más különböző tematikus feldolgozásoknak, monográfiáknak a megjelenését. Elsősorban az európai keresztény (katolikus és protestáns alapú) népi vallásosság múltbeli és jelenkori állapotának, társadalmi szerepének, megnyilvánulási formáinak sokszempontú elemzését és értelmezését tartja feladatának. A Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár sorozatban magyar és idegen nyelvű kiadványok egyaránt helyet kapnak.
A Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár első kötete a „Szentemberek – a vallásos népélet szervező egyéniségei és jeles alakjai” címmel 1992 októberében megrendezett 1. Szegedi Vallási Néprajzi Konferencia számos tudományágat (történettudomány, irodalomtörténet, egyháztörténet, szociológia, néprajz) érintő előadásait teszi közzé. Konferencia sorozatunk tematikusan felépített (1992: Szentemberek – a vallásos élet szervező egyéniségei és jeles alakjai; 1994: Mária tisztelete a népi vallásosságban; 1996: A szenttisztelet történeti rétegei és formái Magyarországon és Európában). Egy-egy téma több tudományág oldaláról való megközelítése konferencia köteteinket hasznos kézikönyvvé teheti. -
Szép magyar kertek
0Fedezzük fel kertörökségünket, járjuk be e pompás vagy szerényebb kerteket! Séta közben évszázados famatuzsálemekre, egzotikus növénykülönlegességekre, különös kerti építményekre, romokra és grottákra bukkanhatunk, és a történetükben rejlő titkokat és fordulatokat ismerhetünk meg.
-