• Bajor Gizi játékai

    0

    Öt évvel ezelőtt egyik hetilapunk folytatásokban közölte a szerző Bajor Giziről szóló életregényét. Az azóta eltelt időben új adatokra, tényekre derült fény. Az olvasók közül néhányan tanúként léptek elő. Eddig ismeretlen dokumentumokat kutatott fel a kíváncsiság. És Galsai Pongrác a bővebb nyersanyagból és érthetően felfrissült izgalmából új könyvet írt Bajor Giziről. Nem regényes életrajzot. Portrét inkább. Ahogy ő mondja: „élet-portrét”. Mert rádöbbent, hogy valóságos személyről regényt írni „praesens perfectumban” nem lehet. Hiszen a barátok, pályatársak még közöttünk vannak. A feladat persze ugyanaz maradt: átfogni egy emberi életet, megmagyarázni kis rezdüléseket és szeszélyeket. Indokolni látszólagos értelmetlenségeket, ezernyi apró benyomásból összeállítani az egészet. Megmutatni és megértetni színésznőt, aki az életben s a színpadon egyaránt nagy szerepeket játszott, s az embert, aki két világháborút, legközvetlenebb múltunkat élte át. Felidézni nagy játékait: Júliát, Nórát, Kleopátrát, Lady Milfordot… És a mindennapokban: adakozó kedvét, bátorságát, segítőkészségét. Megfejteni csodálatos művészetének és máig sem felejtett sikereinek titkát…

    750 Ft
    Kosárba teszem
  • Vallomástöredékek

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Színházi kalauz

    0
    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Föld Mátyás emlékiratai

    0
    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Karády Katalin

    0

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Tollal

    0

    A Tollal első kiadása méltán aratott sikert. A második, bővített kiadás pedig azoknak az érdeklődésére is számíthat, akik az elsőt olvasták: a Hamlet kapcsán felmerülő gondolatok, emlékek, megfigyelések egy teljesen új fejezettel gazdagították a könyvet. E fejezet fő témája a modern színház, a modern művészet: gondolatok és élmények, viták és jellemzések követik egymást, tűnődően, kihívóan, szorongással és felelősségérzettel. E naplójegyzetek vezércsillaga Shakespeare: de benne, alakjain keresztül a színházi felkészülés legrejtettebb, legismeretlenebb pillanatait leshetjük meg, a küzdelmet a szereppel, a személyes élmény és lelkiállapot átalakulását művészetté, azt a mély és eleven kapcsolatot, ami a színészt az általa megformált alakhoz köti. Vallomásnak is nevezhetnénk ezt a könyvet, amelyben egy kiváló színész maszk nélkül lép elénk, és nyugtalan elemzőkészségével, gondolatainak pontos és érzékletes megfogalmazásával nem is a kulisszák mögé visz bennünket, hanem a színművészet igazi műhelyébe: a színész gondolatai és érzései közé.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Latinovits

    0

    A kötetben megszólalnak: Cenner Mihály, Frenreisz Istvánné (az édesanyja), Hernádi Gyula, Horvai István, Huszárik Zoltán, Jancsó Miklós, Karcsai Kulcsár István, Kazimir Károly, Király István, Nemeskürty István.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Húsz esztendő parlamenti viharai

    0

    „Negyvenhét esztendő óta egy élesszemű, igen becsületes és igen kedves ujságíró figyeli a magyar politika viharos eseményeit és gyüjti az ezekre vonatkozó nyílt és rejtett adatokat. Ez az ujságíró Szatmári Mór. Mindnyájan, akiknek politikai ellenfele volt a parlament porondján, megszerettük és úgy hiszem, még melegebb szívvel gondolnak rá azok, akiknek sorában küzdött.
    Semmi kétség, a magyar termelés sok tökéletlenségben szenved. Nemcsak azért, mert kávé és rizs nem nő nálunk, hanem mert a szellemi többtermelésből is igen sok helyen elmaradunk. Egyes nagy műfajok egyáltalában nem tudnak meggyökeresedni a magyar talajban, a magyar lélekben és ha itt-ott próbálkoznak is velük, elhervadnak. Ellenben annál hatalmasabban zsendül fel a régi magyarság publicisztikája. Dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy kevés nemzet van olyan, amely politikai irodalmának, különösen csatázó és vitázó részét oly magasra fejlesztette, mint ez a maroknyi magyar. Ennek természetes oka van. Egy ilyen kis népnek, amelynek egyetlen rokona sincs, de megvan a kemény elhatározása, hogy keleti származása dacára nyugati politikát folytasson és folyton politikával kell csatáznia, ki adja más a vértezetet, mint a publicista? Ennek a nagy publicista gárdának egyik kitűnő alakja az a Szatmári Mór, aki a következő lapokon megszólal. Mindig érdekes, mindig vitázó. mindig magyar és mindig becsületes.(…)”
    Hegedűs Lóránt

    2 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Szerelmem, Lisl

    0

    „Olyan vagy mint egy virág – Egy álom. Tiszta, szép.” Nem álom és nem mese. Vagy mégis? A kilencvenéves Tenczer Márton itt, a mai Budapesten, Heinrich Heine versét idézve emlékezik arra az asszonyra, akinek gyermekkorától örök rajongója, közel ötven évig hű társa volt, Lislre, aki most, halála után is, a senkihez sem hasonlítható szépséget, és az időnek ellenálló szerelmet testesíti meg. Lislt 1929-ben először Ausztria szépségkirálynőjévé, majd az Egyesült Államokban Világszépévé választották. Akkoriban ez igazi szenzáció volt, első ízben történt, hogy az amerikai szépségkirálynő-választáson az európai lányok közül kapta meg valaki a legszebbet megillető koronát. Lisl alakját a könyvben mintegy 150 kép állítja elénk, valamint korabeli újságcikkek, és híres művészek, köztük Lehár Ferenc, Bertolt Brecht hódolatról tanúskodó sorai. De elsősorban Tenczer Márton máig eleven emlékezete.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Több nyelven beszélünk

    0

    Majoros bácsi. az ország legöregebb embere „társalog” a riporterrel; Koblencz néni elmondja a véleményét a vállalatról: bejön vad hangon üvöltve a Pesti Vadember, és felelget a kíváncsi világutazók kérdéseire – íme. a Róna kabarék közismert és népszerü alakjai. akiket oly örömmel láttunk a színpadon. televízióban. hallgattunk a rádióban. a konferansz szellemes szövegével és többi ismert társukkal egyetemben, Róna Tibor a politikai kabaré legnépszerűbb írója ma: – nemcsak ismert alakjai. hanem szállóigévé vált „bemondásai” is erről tanúskodnak. A kabaré hagyományához híven azonnal és csípős szavakkal reagál az új eseményekre és a régi hibákra. Népszerűsége azonban mostanáig az élőszóhoz kötődött. Írásai alig jelentek meg nyomtatásban, Konferanszainak és kabarétréfainak ez az első gyűjteménye – mulattató olvasmány és egy kis kortörténet is, a közelmúlté és a jelené.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • A születő új tiszta pillanata

    0

    A ​maitól alapvetően eltérő társadalmi rendszerben, kulturális közegben születtek meg a szerző úttörői, 1962-től datált, immár forrásértékű írásai. A film történetét és a mozgókép művészetét kutató esztéta, Nemes Károly szerint: „ezeknek az írásoknak komoly fotótudományos értékük van. Nem publikálni őket tehát – írta még a kézirat olvasásakor – nem lenne szerencsés…, már csak azért is érdeklődésre tarthat számot, mert most ilyen kutatások nem folynak.” Sajnos. Jóllehet a magyar fotográfia mind történetileg, mind napjaink fotóértékeit nézve igencsak megérdemelné a vele való beható foglalkozást – praktikusan, elméletben egyaránt. A fotográfia történetében, műveinek megítélésében hosszan kísértett a képzőművészeti nézőpont. A fotóhoz hasonlóan – elméletének is volt „festőies korszaka.” Nálunk a fényképezést elméletalapozó munkákban, a képzőművészet felül közelítette meg két kiváló művészettörténészünk: Hevesy Iván és Végvári Lajos. Munkásságuk évtizedeken át meghatározó volt, valójában velük indult útjára hazai fotóelméletünk.

    750 Ft
    Kosárba teszem
  • „…mulandó létünk egy ideig élő emlék marad.”

    0

    Hatvanéves az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Színházi életeim

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Édith Piaf

    0

    Ha az ember csak egyszer is hallotta, sosem feledheti Edith Piafnak, a kis „párizsi veréb”-nek a hangját, aki az utcasarokról a halhatatlanságba énekelte magát rövid, hányatott életében (1915-1963). Apja, anyja mutatványosként tengődött, nem ért rá törődni vele, ott nőtt fel az utcán, utcasarkokon, kávéházakban énekelte ki magából a fájdalmat, énekelte saját szerzeményét, „A rózsaszínű élet”-et, a szerelem himnuszát… – mígnem felfedezték, megtörtént a csoda, pontosabban kiderült, hogy ő maga az. A boldogságot nemigen ismerhette, nagy szerelmek, kudarc és siker, küzdelem várt rá, de világgá kiáltotta: „Nem bánok semmit sem! – Betegesen tékozolta magát” – mondta róla Maurice Chavalier, sok nagy művésszel és a nagyközönséggel együtt pályájának ámuló, egyszersmind megrendült tanújaként. Az utókor sem tud betelni vele: 2007-ben az Oscar-díjat egy gyönyörű, fiatal, de szinte ismeretlen francia színésznő kapta – Edith Piaf szerepéért. A legendás hírnév visszája, hogy annyian marakodnak Edith Piaf emlékén, hol leleplezik, hol istenítik. A két újságíró szerző színesen, mégis tényszerűen, kevéssé ismert fényképekkel illusztrálva eleveníti fel ezt a fantasztikus, mégis oly szomorú életutat.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években II.

    0

    Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években. Írta Görgey Arthur. (kiadta Brockhaus F. A. Lipcsében 1852) Fordította németből id. Görgey István. Második kötet. Egy függelékkel. II. kötet

    3 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Jókai Album

    0

    Írták: Londesz Elek, Pekár Gyula, Krudy Gyula, Gerő Ödön, Seress László, Szabó Endre, Adorján Andor, Viharos, Ivánfi Jenő, Bányai Elemér

    12 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Oroszországi naplóm

    0

    Mióta hazajöttem Oroszországból, a barátok és ismerősök serege kitörő örömmel üdvözöl, de egyben ezer és ezer olyan kérdéssel ostromol, melyekre első pillanatra meghökkenve csodálkozom, – válaszolni nem is tudok, csak tátogok mint a partra vetett hal. És csak nézek, nézek, hogy honnan az ördögből veszik ezeket a képtelen, furcsa, tájékozatlan kérdéseket. Mert a kérdések zuhagatának vége-hossza nincs. Például ilyeneket kérdeznek:
    – Hol voltatok eddig? Mindig Kiewben?? Igazán olyan szép ott a színház, ahol játszottatok??
    Mit feleljek erre? – azt, hogy Kiewnek még a vasútállomását sem láttuk! Színházban pedig – két hónap alatt – egyszer sem játszottunk, mert a legnagyobb hely, ahol felléptünk – egy ócska mozi volt!
    – Ugye, sokat éheztetek?
    Mivel mindig katonákkal étkeztünk, az ellátásunk kitűnő volt!
    – De a lakásotok viszont remek volt!?
    Éjjel, ha csak öt egér szaladgált át rajtam – versenyezve, hogy melyik kapja el előbb a fülcimpámat, az már főnyeremény volt!

    6 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Erdély végzetes asszonya

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet

    0

    A LABIRINTUS sorozat a magyar történelemnek a közvélemény előtt nem eléggé tisztázott, tényszerűen kevéssé ismert, s így rejtélyesnek tűnő eseményeit kívánja megismertetni népszerű, olvasmányos formában, de mindig a legfrissebb tudományos kutatásokra támaszkodva. Történelmi „krimik”, különös bűnperek, vitatott öngyilkosságok, titokzatos gyilkosságok, összeesküvések és merényletek a témái az olcsó, illusztrált köteteknek. A sorozat darabjai egyszerre kívánnak szórakoztatni és – mivel mindig olyan történeteket dolgoznak fel, melyek valamilyen okból a korra különösen jellemzőek – az adott időszakról, annak legérdekesebb problémáiról átfogó, érzékletes képet adni.
    A sorozat egyik kezdő köteteként Péter Katalin írta meg Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet történetét. A csejtei várúrnő mai közvéleményünkben vagy úgy él, mint koncepciós per áldozata, vagy mint öregedő, hiú asszony, aki fiatal jobbágylányok vérétől akart megfiatalodni. Valóban ilyen egyszerű lenne az igazság? A kötet az ügy kapcsán létrejött iratok segítségével keresi Báthory Erzsébet életének labirintusában a különös eset magyarázatát.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • A népművelő színház

    0

    Népművelő színház! Ízlelgetem a látszólag új fogalmat és a szókapcsolást. Művelni a népet színházban is, mindenütt, ahol csak lehet. És tanulni a néptől, szégyenkezés nélkül. Emberséget, ideálokat, élniakarást. A népművelő színház fogalma valójában olyan régi, mint az emberi kultúra. A közművelődés legkiemelkedőbb alakjai a színházat mindig tisztelték. A színházban elhangzott szó, a nemes és nemtelen is, felerősödik. Az igazi színház mindig összegezője volt a legbecsületesebb eszmeáramlatoknak. A népművelő színház fogalma gazdag. Beletartozik minden érték, amit a kultúra eddigi fejlődése során felhalmozott. Miénk a magyar költészet kimeríthetetlen kincsestára, miénk a nemes gondolat és a becsületes szándék. A népművelő színházhoz tartozik minden tartalmas siker. Az út vége nem látható, de mégis bíztató. Egy emberöltő kevés, generációk élete is kevés, mégis, csak ezen az úton érdemes járni

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Tapsrend

    0

    Ha a mai vagy a jövendőbeli olvasó arra kíváncsi, milyen volt az élet 2010 és 2014 között Magyarországon, milyen volt a társadalom, a kultúra, a politika, a hétköznapi élet ebben az öt évben, minden bizonnyal többet tudhat meg Koltai Tamás új, gyűjteményes kötetéből, mint akár a kor napi sajtójából, vagy a korszakkal foglalkozó elméleti munkákból. A kötet minden írása mintha azt az alaptételt bizonyítaná, hogy a színház – a jó színház – mindig több önmagánál, mindig mélyen bele van ágyazva a körülötte létező, élő és lélegző világba. És a jó kritikus nem teheti meg, hogy nem mutatja fel ennek a beágyazottságnak minden aspektusát. Az egyes előadásokról szóló, szerzők, rendezők, színészek munkáját elemző írások együttese mint könyv egyszerre színháztörténet, kultúrtörténet, társadalomtörténet, a kor „testének” tulajdon alakja és lenyomata.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Kiss Manyi

    0

    Vállalkozásom, hogy Kiss Manyiról írjak könyvet, már az anyaggyűjtés során a vártnál nehezebb feladatnak bizonyult. Mert ha tudtam is, hogy hősnőm nem volt naplópárti s a nyilatkozatok híve, mégis meglepett, milyen kevés írásos dokumentum őrzi a színpadról és az életről való vélekedéseit, milyen mértéktartón” csekély terjedelmű (és mélységű) az alakításait minősítő sajtóvisszhang. Amikor pedig egykori pályatársait kerestem fel, hogy Kiss Manyi emlékét megidézzék, készséges beszélgetőpartnereim meghökkentően nagy számban vonakodtak még „korrekt intimitások” szóvátételétől is, vagy zárkóztak el nevük közlésétől, mondván, indiszkréciót követnének el egy olyan személyiséggel szemben, aki életében is megfejthetetlen misztikus hatalommal bírt, s halála után is bizonnyal megtorolná az ellene elkövetett vétséget.
    Az első akadály nem kis nehézséggel vált megkerülhetővé; a másikat úgy próbáltam leküzdeni, hogy a jeles egykori pályatársak által elmondottakat egy elképzelt személy egységes emlékezeteként jelenítem meg. Ezúton mondok köszönetet a megnyilatkozóknak, akik névtelenek kívántak maradni, s kiváltképp azoknak, akik hozzájárultak – e végül is különös formában akár nevük közléséhez: Csűrös Karolának, Gábor Miklósnak, Garas Dezsőnek, Komlós Jucinak, Vass Évának, Zsurzs Évának. És Márkus Lászlónak sajnos már csak így, halála után.
    Révy Eszter

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • Hááát…!

    0

    Miért adtam ezt a címet a könyvemnek? Az egyik prózai színházunk előadásán a nagyon kedves színésznőnknek – a darab rendezése szerint – váratlanul a szoknyája alá nyúlt partnere. Mire ő nőiességében sértve, de nem nagyon megdöbbenve, mondhatatlan kedvességgel megszólalt, így: – Hááát…

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig

    0

    A ​kötet százharminchét levelét a magyar színészet hőskorában,1790 és 1837 között vetették papírra:a dokumentumok az első színházi próbálkozásoktól a Nemzeti Színház megnyitásáig ívelő történelmi folyamatról tudósítanak. Olvashatunk a vándorló színtársulatok hányatott sorsáról,a deszkaszínek fölállításáról,a kosztümökről és a könyvtárakról,az anyagi gondokról és a színészélet örömeiről. A levélírók között a kor neves irodalmi személyiségeit – Kazinczyt,a két Kisfaludyt,Bajzát és Vörösmartyt – éppúgy megtaláljuk,mint az ügy érdekében szorgoskodó főurakat és mecénásokat,a Wesselényi bárókat vagy Széchenyi Istvánt. Az előadások kulisszatitkait főként a színészek, rendezők leveleiből ismerjük meg: Kelemen László és Kótsi Patkó János az első nemzedék gondjairól tudósít, Kántorné,Déryné, Székelyné,Benke József vagy Megyeri Károly a megtűrtség, az elfogadás és az első sikerek grádicsait járják végig,míg Egressy Gábor,a Lendvay házaspár vagy Laborfalvi Róza a színházművészet jogainak végleges elfogadását kivívta viszi diadalra az eszmét.A levélgyűjtemény alapján arról is képet alkothatunk,hogy a magyar nyelven játszóállandó színház nemcsak épületet jelentett,mint ezt sokáig hitték,hanem műsort,játszó személyt,közönséget is

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Bohócruhában

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Az angol színház új hulláma

    0

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Ki népei vagytok? – Whose People Are You?

    0

    A Honvéd Táncszínház és Novák Ferenc negyven éves közös története elsősorban arról szól, hogyan lehet ezt a voltaképpeni holt nyelvet élővé tenni. A válasz: ahogy Bartók a népzenét, melyet „tiszta forrásból” merített, s alkalmasnak találta a legmagasabb rendű művészi tartalmak kifejezésére. Az autentikus táncanyagból készült koreográfiák vagy a csodálatos, s a világon alighanem egyedülálló táncház-mozgalom alkalmasnak bizonyult ugyan a néptánc életben tartására, de Novák és iskolája úgy gondolta, a néptánc nyelve többre is képes.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Román véderő Magyarország ellen

    0

    A ​Román véderő Magyarország ellen című kiadvány hiánypótló a maga nemében. A második világháborút megelőző évek román határerődítéseit eddig egy munka sem dolgozta fel ilyen részletekbe menően. Az 1937-ben kezdődött építkezésekkel Románia a Magyarország elleni háborús védekezésre készült. Az elképesztően magas költségekből megépült létesítmények a sors fintora folytán egyetlen puskalövés nélkül kerültek a magyar csapatok birtokába 1940-ben, a II. bécsi döntés eredményeként.
    A könyv a tervezéstől egészen a részleges lebontásig nyomon követi a II. Károly román királyról elnevezett, a francia Maginot-vonal mintájára készült erődrendszer történetét. Részletesen foglalkozik a román–magyar háború lehetőségével, a szemben álló erők haditerveivel. A könyvben számos térkép és eddig soha nem publikált fotó található. A térképek segítségével felkereshetőek az egykori erődök maradványai.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Simonffy Kálmán nótaszerző műveinek összkiadása

    0

    Simonffy Kálmán nótaszerző, politikus 1831. október 5-én született Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, Tápió-Szelén, kisnemesi családban, marosvásárhelyi Simonffy György és kostyánfalvi Kostyán Borbála harmadik gyermekeként. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, ahol Görgey főhadnaggyá léptette elő. 1852-ben Cegléd város főjegyzőjévé választották, majd 1861-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1865-ben Esztergom vármegye főjegyzője, 1872 és 1875 között pedig Esztergom Köbölkút kerületének országgyűlési képviselője lett. Elévülhetetlen érdeme a tárogató eredeti változatának felkutatásáért, annak megmentéséért, illetve a Zeneakadémia megalapításáért tett áldozatos munkája, valamint a fiatal tehetségek önzetlen anyagi támogatása, melyhez Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter is gratulált. Az ország első dalárdáját 1851-ben alakította meg Cegléden, melyet Simonffy hatására számtalan követett gyönyörű nemzeti dalaink hangoztatására szerte az országban. 1859-ben 22 vármegyébe utazott a magyar zene népszerűsítése végett, szellemi látkörét pedig 1864-ig folyvást tartó utazásaival tágította 73 műve jelent meg nyomtatásban 1852 és 1865 között, napilapok és hetilapok melléklete, illetve önálló kötetek formájában, számtalan egyéb írása mellett. Kodály Zoltán a legtehetségesebb és legjelentősebb műdalszerzőnek tartotta Simonffyt, kit korában, mint ünnepelt dalköltőt a magyar Schubert”-nek is neveztek. Dr. Kiss Lajos a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának tudományos főmunkatársa e szavakkal illette Simonffyt: „Hervadhatatlan érdeme, hogy abban az időben, amikor a népdal ugyszólván ismeretlen fogalom volt zenei közvéleményünkben, dalaival tudatosan igyekezett a népdal szellemét a köztudatba vinni. A nép több mint 40 dallamát vette át és számtalan szöveghez kapcsolva sok változatban alakította a maga ízlése szerint. Bátran megállapíthatjuk, hogy Simonffy sok szép dalával, finom zenei ötleteivel az összes népies műdalszerzők közül a legnagyobb mértékben gazdagította és ihlette fejlődés-re népzenénket.” Szolgálja e kötet a haza javát, mint ahogyan azt Simonffy Kálmán is tette egész életében!
    Terék József szerkesztő

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Czigányzenészek albuma

    0

    Markó Miklós (1865-1933), a Rozsnyón született zenekritikus és újságíró 1896-ban megjelent művének hasonmás kiadását nyújtja át a Kiadó az Olvasónak. A cigányzenészek a „Gothai Alamanchjának” is tekinthető e kiadvány, melyben a nagy zenészdinasztiák pontos adatokkal ellátott, olvasmányosan megírt történetei olvashatók. Ez a zene-, csaád- és kultúrtörténeti mű remélhetőleg minden érdeklődőhöz és érdekelthez eljut, így szolgálván a sokszínű, sokrétegű magyar kultúra ügyét.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Út a muzsikához

    0

    Az Operák Könyve és az Opera kalauz munkatársa, Verdi és Arkel életregényének szerzője, új könyvében egy népszerű zeneesztétika kísérletét adja. Módszere – amelyet száz és száz előadáson próbált ki a zene és a testvér-művészetek össze-vetésén alapul. A ritmusról beszél. 8 a zenei ritmussal együtt rávilágít a drámai dialógus, a képzőművészeti alkotás, az épületkonstrukció, a vers és az emberi szervezet ritmusára. Szól az anyagszerűségről. A problémát megmutatja a szobrászvéső, a festőecset, a toll és a különböző hangszerek világában is. Hasonlóképpen többszörös tükrözéssel vetíti elénk a hangszínek, összecsengések, a formák, a stílusok, a zenei program problémáit is. Gál György Sándor új könyvét hatalmas kotta-példatár és a művészi reprodukciók egész Bora egészíti ki. A könyv stílusa egyszerű, színes és közérthető. Jelentős segítséget nyújt a zenebarátnak, mert valóban járható utat ajánl az igazi muzsika fennsíkjaihoz. Megmutatja azt is, hogyan kapcsolhatjuk össze a már ismertet a még ismeretlennel, hogyan illeszthetjük be frissen szerzett, vagy már begyűjtött zenei ismereteinket a történelem, az iroda-lom, a festészet, a színház, egyszóval: az emberi kultúra szétbonthatatlan, összefüggő egészébe.

    800 Ft
    Kosárba teszem