A felhőkarcolókat az egyre erősödő pszichológiai és gazdasági szükségletek hívták életre, és megvalósításukat az építészet robbanásszerű fejlődése tette lehetővé a XIX. sz. második felében. A felhőkarcoló ettől fogva egy csapásra a modern nagyváros szimbólumává vált. A kötet e pompás acél- és üvegóriások történetét, technológiájának és stílusának evolúcióját követi nyomon New Yorktól Sanghajig. A fejlődés ma sem állt meg. A lenyűgöző illusztrációkkal kísért kötet szövegét a legkiemelkedőbb szakértők írták. Céljuk az volt, hogy megpróbálják közelebb hozni az olvasóhoz a felhőkarcolók világát, s hogy betekintést nyújtsanak a harmadik évezred káprázatos technikai megoldásaiba. Antonino Terranova1942-ben született, és jelenleg a római La Sapienza egyetem építészmérnöki karának professzora, az építészeti és városfejlesztési tanszék vezetője, a Rassegna diarchitettura építészeti magazin szerkesztője. Rendszeresen publikál különféle külföldi szaklapokban, és számos könyve is megjelent már, köztük a The Essentials oF Architectural Composition, Cities, and Plans: From City Centers to Metropolitan Landscapes and Metropolitan Monsters. A történelmi városközpontok megőrzésére alakult nemzeti bizottság, valamint a római építészeti tanácsadó testület tagja. Antonino Terranova nevéhez Fűződik továbbá Rómában az egykori városPallal körülvett híres park tervezése is.

A Felvidéki Árpád-kori templomok lexikona megjelenésének célja, hogy gyakorlatias igényű hasznos könyvet adjunk a Felvidéket kutató utazók számára és bizonyos tudományos összegzést nyújtson a XXI. század emberének. A katedrálisok, templomok, kastélyok, várak építéséről a múlt megismerését illetően nem kis irodalmi anyag áll az érdeklődők rendelkezésére. Sajnos az ezer évvel ezelőtt létrejött épített örökségünkről már sokkal hézagosabb az irodalom, ezért fő célunk, hogy egy olyan lexikális gyűjteményt állítsunk össze e korról, mely így e téren teljes egészében eligazít és összegez. Ezek a gondolatok vezéreltek az Árpád-kori építészetünk és ezen belül is a templomépítészetünk felkutatására. A kötetben az ezeréves építészeti hagyaték feltárása talán a múlt távolságára való tekintettel nem a legkönnyebb feladat, de egy Árpád-kori templomlexikon elindítása az építészettörténet fehér foltjának megszüntetését sugalló vállalkozás nem kis feladat volt. A KT Könyv- és Lapkiadó új könyvsorozatának indítása 2002-ben történt meg az első kötet megjelenésével, és most 2003-ban az olvasó a második kötetet veheti kézbe. Mondhatjuk, hogy hiánypótló kezdeményezés, hiszen a magyar építészeti-műszaki irodalomban, tudományos könyvkiadásban még nem jelent meg ilyen jellegű sorozat. Míg műemlékeink, épített örökségünk tárgyai részben feltáratlanok, mi egy olyan vállalkozásba kezdtünk, mely ha csak lexikális szinten is, de megpróbálja összegezni Árpád-házi királyaink korának templomépítészetét: fotókkal, alaprajzokkal és lexikális alapadatokkal dokumentálni a közel háromszáz év román stílusú épületeit. A lexikon első kötetében a Nyitrai kerület Árpád-kori templomainak adatai találhatók. E kötet kötődve az elsőhöz a Nagyszombati és Pozsonyi kerület adatait gyűjtötte egybe, összegezve a mai Szlovákia közel egyharmadában sikerült feltérképezni a létező Árpád-kori templomokat. A Kárpát-medencében – Magyarországon – a román stílusú építészet a XI. század elejétől a XIII. század második harmadáig virágzott. Az 1000-ben királlyá koronázott Szent István államba tömörítette a vándorló magyarokat. Megszervezte az ország közigazgatását és tíz püspökséget hozott létre. Nyugati szomszédaival szorgalmazta a jó kapcsolatot. Talán ez a magyarázata annak, hogy a magyar haza románkori műépítészeiében a nyugati hatás érezhető, majd később a XII. században a francia és olasz. Az építészettörténészek a magyarországi Árpád-kori román stílusú építészet fejlődését három időszakban határozzák meg I. korai – román építészet (1000-1080) II. korai – román építészet (1080-1173) István királytól III. Béláig III. kései román építészet (1173-1211) III. Béla uralkodása a tatárjárásig. A lexikon megírásakor az összegzés szemlélete vezérelt, hogy a fellelhető ásatási eredményeket figyelembe véve, kutatási és irodalmi anyagok értékelésével csaknem ismeretlen területről feltárjuk a templomokat az érdeklődők előtt.