-
A gyógyulás szelencéje
07 500 FtA harmadik kötetben helyet kapnak a keringési rendszer további problémái, az immunrendszerünk összefüggései és azok betegségei, a bőr és a mozgásszerv-rendszer megbetegedései, valamint a szaporodás biológiája, s itt a betegen született emberekről is szó esik. Külön fejezet tárgyalja a balesetek asztrológiai összefüggéseit.
-
A gyökerekig ásva le 2.
0750 FtA református teológus szerző többek között az egyház és a zsidóság viszonyáról. Emigráns kiadvány.
-
-
-
A gyötrelem éve
01 000 FtEzt a könyvet Robin Cook katonai szolgálata idején, egy tengeralattjáró gyomrában írta, még a Kóma, a Járvány és a többi hátborzongató orvoskrimije előtt. A maga indulatos és irónikus módján A gyötrelem éve is hátborzongató olvasmány, de műfaja szerint nem krimi, hanem egyfajta „orvosi látlelet”. Látlelet egy hawaii kórházról és az első orvosi, emberi próbatételein áteső fiatal orvosgyakornokról, dr. Petersről – de bizonyára sok más kórházról, sok más orvosnövendékről is. A kezdő orvos kitartóan küzd a folyton csukló Mr. Roso, vagy a megállíthatatlanul vérző Mrs. Takura életéért, újraélesztésekkel próbálkozik és szülést vezet le egymaga, vizsgál, varr vagy sebkampókat tart – napi huszonnégy órán át –, ám mindez kevés az üdvösséghez. Üres szeretkezések, magányos szörfözések, meg egy tudathasadásos beszélgetés után rá kell döbbennie, hogy embersége, orvosi hivatástudata végveszélybe került. Fejbeverő érzés. Hasonló ahhoz, amit a beteg élhet át, amikor eláll a szívverése, vagy a szörfös, amikor nem sikerül a deszkát kibuktatnia a hullám alól; netán a tengeralattjáró személyzete, ha úgy merül le az óceán mélyére, hogy nem tudni, lesz-e elég üzemanyag a fölemelkedéshez. S ez legalább olyan izgalmas, mint egy orvoskrimi…
-
A gyulai nádi boldogasszony búcsújáróhelyének története
0450 FtMelléklet a Nagyváradi Egyházmegye Főhatóságának 1725/1949. körlevéli számához
-
-
A Gyűrűk Ura
02 000 FtPeter Jackson nagyszabású munkája, A Gyűrűk Ura, méltán tekinthető az évtized filmtrilógiájának. A 2001-es évben az Amerikai Filmakadémia 3 Oscarral jutalmazta az első részt, s ki tudja, még hány díjat kap A Két Torony, illetve A király visszatér? Brian Sibley könyvéből most megtudhatjuk, mennyi munka előzte meg ezt a sikert. Bepillantást nyerhetünk a kosztümök, kellékek és a maszkok készítésének titkaiba, fellebben a fátyol a Gollamot és az ork hadsereget megelevenítő digitális technika működéséről. Interjúkat olvashatunk a statiszták koordinátorától kedzve a makettépítőkön át a látványtervezőkig, sőt megszólal az Egy Gyűrűt kovácsoló aranyműves is! A kötetet 300 exkluzív fénykép színesíti.
-
A habán kerámia Magyarországon
02 000 FtMostanság, mikor a népi kerámia „divatba jött” és a régi kerámiatárgyak felkutatása, gyűjtése, cseréje és kereskedelmi forgalma eddig soha nem tapasztalt méreteket öltött, egy ilyen tárgyú, tudományos-ismeretterjesztő munka megjelenése – túlzás nélkül – maximálisan időszerűnek tekinthető, mondhatnánk: kapóra jön.
-
A habán kerámia Magyarországon
0800 FtMostanság, mikor a népi kerámia „divatba jött” és a régi kerámiatárgyak felkutatása, gyűjtése, cseréje és kereskedelmi forgalma eddig soha nem tapasztalt méreteket öltött, egy ilyen tárgyú, tudományos-ismeretterjesztő munka megjelenése – túlzás nélkül – maximálisan időszerűnek tekinthető, mondhatnánk: kapóra jön.
-
A háború művészete / Ármány éneke
02 000 FtÉvszázadokkal később, mikor Kubád sahnak, Anusirvan perzsa király atyjának meggyűlt a baja a Kaukázustól északra lakó kazár kagánnal – mindkét fél határvárosok építésére, valamint a régiek megerősítésére szánta el magát –, kiváló fekvéséből adódóan Maghar lett az egyik fontos erődítmény. Azt beszélik, Maghart ettől az időponttól lehetett igazán városnak tekinteni, merthogy ekkor építették falait, ekkor jelentek meg az első kőépítmények, sokak szerint ez volt a város aranykorának kezdete. Akik Kubád korában éltek, már semmit sem tudtak az egykori Jenő törzsről, hajdan virágzó székhelyéről és a déli határában kavargó hatalmas mag-ménesekről. Történetünk idején csak egyszerű nemezjurták álltak a későbbi kőváros helyén, igaz, naponta százezernél is több lovat itattak a folyónál, rovással írtak, s olyan nyelven beszéltek az emberek, mely az idők kezdete óta változatlan és morzsolhatatlan, mint a kaukázusi sziklák, mert ennek a nyelvnek szakrális mivoltából adódóan nem volt szüksége jövevényszavakra, hogy kifejezze akár a legbonyolultabb fogalmakat is – ma már nehéz lenne meggyőzni arról bárkit is, hogy Magharnak ez volt az igazi aranykora. Fonyódi Tibor a vadregényes Kaukázusba kalauzolja az olvasóit, az időpont a Krisztus születése utáni VI. század, alig két emberöltővel Atilla halála után. A Torda-trilógia háttérvilágának tekinthető horkaregényekben a szerző a magyar mitológiából, meséinkből és a szakrális őshagyományból merítve teremt egy olyan „új mitológiát”, melynek igazi főszereplője az a fegyver, amelyet másfél ezer esztendeje Isten kardjaként említ a hagyomány.
-
A Habsburg-Monarcha alkonya
0800 FtA hazai és külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák – magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg „Egyház és politika” címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta „Az 1867-es kiegyezés” című munkáját. „Magyarország az első világháborúban” című kötete – 1964-ben és 1974-ben – két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben „Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború” című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba „Az első világháború” című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.
-
A Habsburg-Monarchia alkonya
01 800 FtA hazai és a külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák-magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg „Egyház és politika” címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta „Az 1867-es kiegyezés” című munkáját. „Magyarország az első világháborúban” című kötete – 1964-ben és 1974-ben – két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben „Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború” című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba „Az első világháború” című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.
-
A haderő polgári vezérlése
0800 Ft„A polgári vezérlés, akármilyen szilárd alapot teremt is hozzá az Alkotmány és a törvények, nem valósul meg önmagától. Mint minden más eszményt, ezt is ápolni kell a közgondolkodásban, különben elsorvad. Mint minden más politikát, ezt is le kell fordítani hatékony közigazgatási gyakorlatra.”
-
A haditérképek históriája
0650 FtAz idézett sorok jól bizonyítják, hogy a hadvezérnek ismernie és a harc során fel is kell használnia a terep adta lehetőségeket. Ehhez pedig térképre is szüksége van. A könyv szerzői munkájukban a katonai térképészet és a katonaföldrajz történetéből vett képek felvillantásával vezetik végig az olvasót azon a hosszú és érdekes úton, amely a tájékozódás legősibb eszközeitől és módszereitől a légi fotogrammetriai eljárással készült, napjainkban is használt legkorszerűbb térképekig vezet. Könyvünknek – A haditérképek históriájának – megírása során nagy figyelmet fordítanak a magyar térképészet, a magyarországi térképkészítés és kiemelkedő művelőinek bemutatására. Ki, hol és mikor rajzolta az első térképet – nem tudjuk. A legrégebbi korokból ránk maradt térképéket állatbőrre, fakéregre festették, mammutagyarra vésték vagy agyagba nyomták. A térképkészítés technikája – művészete – az idők folyamán sokat változott. A szerzők a görögök és a rómaiak kezdetleges térképei után a középkor és a nagy felfedezések korának térképeit tekintik a térképkészítés első időszakának. Ebben a magyar Mikoviny Sámuel munkássága kimagaslik. A térképezés fellendülésének kezdetét hazánkban a térképkészítésnél alkalmazott vetületek rendszerezése, a térképészmérnöki képzés és a magyarországi „Első katonai felvétel” jelzi. Valóban korfordulót a XVIII. és a XIX. században végrehajtott „Második katonai felvétel” térképei, valamint a térképezést forradalmasító fotogrammetria kialakulása hozott. A magyar Lipszky János, Kanitz Fülöp és Tóth Ágoston nevei fémjelzik ezt a kort. A XIX. és a XX. századot átfogó utolsó száz évben érte el a térképezés és a térképkészítés a mai szintet. Létrejöttében az első és a második világháborúnak nem kis szerepe volt. A katonaföldrajz ebben az időben válik a hadtudomány fontos, a hadvezérek munkájának nélkülözhetetlen részévé. A technikai fejlődés – elsősorban a repülés, a légifényképezés és a fotogrammetika – hatalmas távlatokat nyitott meg a térképészet számára. Hogyan alakulnak napjaink haditérképei, milyenek lesznek vagy lehetnek a jövő haditérképei – ezekkel a gondolatokkal zárják könyvüket a szerzők.
-
A haditérképek históriája. Fejezetek a térképészet és a katonaföldrajz történetéből
01 500 FtA XIX. és a XX. századot átfogó utolsó száz évben érte el a térképezés és a térképkészítés a mai szintet. Létrejöttében az első és a második világháborúnak nem kis szerepe volt. A katonaföldrajz ebben az időben válik a hadtudomány fontos, a hadvezérek munkájának nélkülözhetetlen részévé. A technikai fejlődés – elsősorban a repülés, a légifényképezés és a fotogrammetika – hatalmas távlatokat nyitott meg a térképészet számára.
Hogyan alakulnak napjaink haditérképei, milyenek lesznek vagy lehetnek a jövő haditérképei – ezekkel a gondolatokkal zárják könyvüket a szerzők. -
A hagyomány szolgálatában
01 600 Ft„Válogatásom majd fél évszázad műhelymunkájáról ad számot. Részben folyóiratokban rekedt dolgozataim jelentősebb részét gyűjti össze, másfelől régen elfogyott könyveimből idéz egy-egy részletet. A szövegek elvi mondanivalóin nem módosítottam, még akkor sem, ha itt-ott már másként, érettebben fogalmaznám meg. Úgy véltem, hogy a kötetnek nemcsak az eredményeket kell bemutatnia, hanem számot illik adnia egy kutatásban eltöltött életpálya szellemi, módszerbeli hullámzásairól, kereséseiről is. A dokumentációkat az áttekinthetőség érdekében több helyen megrövidítettem, összevontam. A kötet laza taglalását érdeklődési köröm szabta meg. Életművemet elsősorban a népi hitélet, illetőleg a szegedi hagyomány és emberség vizsgálata jellemzi. Könyvem is elsősorban ezt az érdeklődést tükrözi. Végül néhány emberi portrét, illetőleg művet mutatok be, amelyek talán rólam is elárulnak egyet és mást” – írta könyvéről Bálint Sándor, néprajztudós, a szakrális hagyományok kiváló ismerője, a „szögedi nemzet” hűséges fia, aki már nem érthette meg munkája megjelenését.
-
A hagyományos világ alkonya Erdélyben
0300 FtA történetírás nagyon hosszú ideig a népek eredetmitoszával, az uralkodóházak és háborúik historiájával, majd pedig az állam történetével volt egyértelmű. Olyan sokáig, hogy ez az értelme a köztudatban – olykor a szakmai köztudatban is – itt-ott máig kísért. Pedig századok óta, hol alig láthatóan, hol követelőzőbben, van egy másik történelem is, amely tagadja a hagyományos képet, többet, mélyebbet akar tudni az emberi lét múltbeli kiterjedéséről.
Ezt a másik történelmet kívánja tanulmányával a szerző szolgálni. Arról szeretne szólni, aki a hagyományos történelemkönyvekből rendszerint kimarad: az átlagemberről. A közemberről – többszörös szűkítésben: mert a százarcú létből a végső kérdést, az életben maradás esélyeinek ügyét teszi alapszempontjává. S az életbiztonság dolgát viszont meglehetősen kis időegységben és térdarabkán vizsgálja: a szülőföldi tájak történetének abban a százéves szakaszában, amely 1848-at megelőzte. -
-
A halál és tanítványa
0800 Ft„Szilveszter estéje volt. Az ezerhatszázötvenkilencedik esztendő úgy didergett e fagyos szilveszter-estén, mint egy rongyos, vén koldús, aki künt a hideg utcán az utolsót rúgja. Bár tömérdek rosszat művelt, az emberek mégis ragaszkodtak hozzá, mert a múlt év borzalmaihoz képest némi mérsékletet tanusított. Mindenki félt, iszonyatosan félt az újévtől. Ezerhatszázötvenhét-ötvennyolcban egy kevély és oktalan fejedelem meg néhány szolgalelkű tanácsúr hibájából szörnyű csapás érte Erdélyországot. Tatár rabságba került az ország színe-virága s alig száradt meg a könny az özvegyül maradt asszonyok és apátlanul maradt gyermekek szemében, a felbőszült porta parancsára százezernyi tatár, kozák és oláh zúdult az országra, ölt, rabolt, égetett és sok ezer ártatlan embert fűzött rabszíjra. II. Rákóczi György, a balvégzetnek ez a vak eszköze, aki egy viruló ország sírját ásta meg idétlen politikájával, nem törődött bele trónja elvesztésébe. Egyre szőtte baljós és önző terveit és mit se bánta, ha a porig alázott haza ezt még jobban megsínyli. Rákóczi tronkövetelése miatt újabb rettenetek képe jelent meg a megbódult ország egén. Nem csoda hát, ha a rémült emberek megállították volna örömest az idő kerekét, csak ne forduljon újra pusztulásukba. E szomorú szilveszter-estén a kolozsvári Óvárban, a reformátusok kollégiumának a tövében betegen feküdt egy harmincnégyéves fiatal tanító, Apáczai Csere János, a kollégium rectora. A lázas munka, melyet a gondjaira bízott iskola talpraállításáért évek óta kifejezett, az engesztelhetetlen kór, mely zsenge ifjúsága óta lappangott benne, annyira elemésztette, hogy lesoványodott testével, vértelen ajkával, viaszszín orcájával alig ment élőszámba. Csak két mélyenülő fekete szeme csillogott, tele élettel és szellemi erővel s ahogy hajlott a teste a sír felé, mind ragyogóbb lett, mintha erős és nemes lelke idehúzódott volna a halál elől. Felesége egy kis halvány, szőke asszony, akit Hollandiából hozott magával, önfeláldozóan ápolta s észre sem vette, hogy a láz, mely kiszívta férje erejét, az ő orcájára költözött gyúló rózsáival.”
-
A halál mint ragyogó kezdet
08 000 FtA haldoklás és a halál kutatásának területén talán egyetlen tudós sem szerzett magának olyan kiemelkedő nevet, mint a svájci születésű Dr. Elisabeth Kübler-Ross, aki hosszú órákat töltött haldoklók ágya mellett, feljegyezte viselkedésüket és mondanivalóikat. Kutatómunkájáról és annak eredményeiről szóló beszámolói új megközelítésben jelenítik meg a halál – eddig tabuként kezelt – témakörét.
-
A halálról / A faj élete / A tulajdonságok öröklése
01 000 FtA Franklin-társulat 1918-as kiadásának reprint kiadása.
-
A halhatatlan
02 000 FtOlga Szlavnyikova 1957-ben született Jekatyerinburgban, jelenleg Moszkvában él. A Novij Mir, a Znamja és az Oktyabr című folyóirat munkatársa. A halhatatlan című regényét Booker-díjra jelölték 2001-ben és a National Bestseller-re 2002-ben. 2006-ban, a hamarosan magyar nyelven is olvasható, 2017 című regényével elnyerte az orosz Booker-díjat.
-
-
-
-
-
A harmincharmadik nemzedék
01 600 FtA kötetbe csaknem húsz esztendő írásai közül válogatott a szerző. A tanulmányok a két világháború közötti időszak magyarországi kultúrpolitikájáról, történettudományának fejlődéséről, a külföldi magyar intézetekről készültek az elsődleges, levéltári és kézirattári források alapján. Többek között Klebelsberg Kuno, Hóman Bálint, Gragger Róbert, Gerevich Tibor, Károlyi Árpád, Angyal Dávid, Miskolczi Gyula, Szekfű Gyula pályáját és tevékenységét, az osztrák-magyar, a német-magyar és az olasz-magyar tudományos kapcsolatokat, ezen belül mindenekelőtt a bécsi, a berlini és a római Collegium Hungaricumok, a bécsi és a római magyar történeti intézetek munkáját elemzik és dolgozzák föl.
-
A harminckilences dandár
0800 FtA kötet Karikás Frigyes válogatott elbeszéléseit tartalmazza. Az elbeszélések nagyobb fele a Tanácsköztársaság vöröshadseregének harcairól, nagyszerű hőseiről, jellegzetes figuráiról szól. Az író életteljes, vérbő stílusban, a személyes élmény erejével, természetes pátosszal eleveníti meg a „harminckilences dandár” hősi harcainak egy-egy epizódját. Ezekből az elbeszélésekből készült a nagysikerű „A 39-es dandár” című magyar film. A többi elbeszélés a falusi és városi proletárok Horthy-korszakbeli életét s az illegális párt harcait mutatja be.
-
A három királyság története I.
07 500 Ft„A megosztottság helyébe az egység lép, az egységet megosztottság követi. Idő múltával az egyiket szükségképpen felváltja a másik. A világ rendje már csak ilyen.”
Ezekkel a szavakkal kezdődik A három királyság története (Sanguo yanyi). A kínai olvasó számára a fenti idézet legalább olyan ismerősen cseng, mint nekünk, magyar olvasóknak például az Egri csillagok első sorai, vagy szerte a világban A Gyűrűk Ura híres verse. Kínában és világszerte vaskos köteteket szenteltek a mű méltatásának, elemzésének és kutatásának. A regény az elmúlt évszázadokban mind a hagyományos, magas irodalom, mind a „populáris kultúra” fontos, megkerülhetetlen eleme volt és maradt. Számítógépes játékok, képregények, rajongói klubok, temérdek filmadaptáció és a történet fősodrából leágazó önálló regények – ez ma már mind hozzátartozik A három királyság történetéhez. Bátran kijelenthetjük, hogy napjainkban a számunkra jól ismert „univerzumok” (Star Wars, Lord of the Rings, stb.) mellett bizony hosszú évtizedek óta létezik a nagyvilágban egy „Sanguo-univerzum” is milliónyi rajongóval és követővel.
A három királyság története a magyarul is megjelent Vízparti történet (Shuihuzhuan), A vörös szoba álma (Hongloumeng) és a Nyugati utazás (Xiyouji) mellett a négy klasszikus kínai nagyregény egyike. A négy alkotás közül azonban ezt tartják a legelsőnek és a „legkínaibb” kínai regénynek. A 120 fejezetből álló monumentális alkotás – melyet három kö-tetben tervezünk megjelentetni – különálló történetek néhol lazán, néhol szorosabban egymáshoz kötődő láncolata. Közös vonásuk, hogy a tettek és cselekedetek megítélése valamilyen formában mindig a konfuciánus értékrend – például igazságosság, emberségesség, szülőtisztelet, erényesség szerint történik. A mű másik sajátossága a rengeteg szereplő, akik szabadon járnak-kelnek a történetben. Bár rengeteg történelmi eseményt foglal magában – amelyek helytállóságát a modern történelemtudomány utóbb igazolta -, a regény korántsem egy történelmi alapossággal megírt egyenes idősíkú krónika, sokkal inkább annak a néhány kiemelt szereplőnek, főhősnek az életét és kalandjait elbeszélő, elregélő „tízezerszínű” tabló, akik a bemutatott történelmi időszak főszereplői voltak. -
A három Pécsely története
02 000 FtTalán első olvasásra furcsának tűnik e könyv címe! A három Pécsely története! Pedig így van: három – és mégis egy – község történetét tartja a kezében a T. Olvasó! Ugyanis kezdetben – valamikor a XI-XIII. században – egyetlen Pécsely nevű falucsoport terült el abban a térségben, ahol ma Kispécsely-puszta (Klára-puszta), Nagypécsely és Nemespécsely községek találhatók. Sőt, a közvéleményben olyan nézetek is élnek, hogy öt hajdani település olvadt össze az elmúlt évszázadok során. Ez nem kizárt – s talán az ószláv „öt” szó rejtőzik a falu nevének régi formájában! Mert valóban több faluhelyet emlegettek a középkori források: emlegették az egytagú „Pécsely” formában, említették „Nagypécselynek” (ami egyértelműen azonos a mai Nagypécsely községgel), emlegettek egy Alsó-Pécsélyt (ami viszont nem más, mint Kispécsely, a mai Klára-puszta), továbbá szóba került Felső-Pécsely is, ami am ai Nemespécsellyel azonos. Bakfalva (vagy Bakófalva) is a mai Nagypécsely közelében terült el, de már a XV. század végére eltűnt! Minden valószínűség szerint a hajdani – királyi és királynéi birtokokat egységesen megnevező – Pécsely a XIII-XIV. századi birtokadományozások, birtoklások jóvoltából bomlott fel, s kapott egymástól megkülönböztető neveket. A török háborúk derekára – a XVII. század elejére – már csak két falunév élt: Nagypécsely, valamint annak egyik részét képező Felső-pécsely, melyet 1696-tól Nemespécselynek kezdtek nevezni. Kispécsely viszont teljesen eltűnt. Nagypécsely és a Felső-pécselyből nevet változtatott Nemespécsely a XVIII-XIX. század folyamán párhuzamosan élte életét, bár az úrbériség számos szállal kötötte őket egybe, s határukat még a XVIII. században is csak nagy üggyel-bajjal igyekeztek szétválasztani!
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
