-
A haditérképek históriája. Fejezetek a térképészet és a katonaföldrajz történetéből
01 500 FtA XIX. és a XX. századot átfogó utolsó száz évben érte el a térképezés és a térképkészítés a mai szintet. Létrejöttében az első és a második világháborúnak nem kis szerepe volt. A katonaföldrajz ebben az időben válik a hadtudomány fontos, a hadvezérek munkájának nélkülözhetetlen részévé. A technikai fejlődés – elsősorban a repülés, a légifényképezés és a fotogrammetika – hatalmas távlatokat nyitott meg a térképészet számára.
Hogyan alakulnak napjaink haditérképei, milyenek lesznek vagy lehetnek a jövő haditérképei – ezekkel a gondolatokkal zárják könyvüket a szerzők. -
A Magyar Honvédség újjászervezése
02 000 FtE könyvben közreadjuk a Független Demokratikus Magyarországért Emlékéremmel kitüntetett és/vagy a Nemzeti Ellenállásért Emléklappal jutalmazott 1945-ös katonák névsorát, ezzel is megörökítve emléküket. A kötet megjelenését mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a Magyar Honvédség egykori önkéntesei közül e kiadványt több mint ezren előre megrendelték.
-
A Magyar Vörös Hadsereg harcai 1919
03 000 FtA Magyar Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt élethalálharcot vívott létéért. Liptai Ervin hadtörténész munkája a magyar Vörös Hadseregnek az imperialista intervenció ellen 1919-ben folytatott hősi küzdelmeit tárgyalja.
-
Balogh Ádám kurus brigadéros
02 500 FtBéri Balogh Ádám (1665 körül–1711) kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes. 1709. augusztus végén, a Dunántúl feladásakor követte a kurucokat, majd 1710. július–október folyamán részt vett az utolsó dunántúli hadjáratban. Parancsnoka, Palocsay György tábornok betegsége és távozása után, október 8-ától ő vette át a csapatok irányítását, 1710. október 28-án a Szekszárd környéki harcokban a rácok bekerítették és elfogták. Rákóczi mindent megtett kiváltása érdekében, 1711. január 31-én még Pálffy Jánosnak is szóba hozta a dolgot a vajai értekezleten. A császáriak azonban dezertőrnek és „megátalkodott esküszegőnek” tekintették Baloghot ezért hallani sem akartak a kicseréléséről. Szekszárd mellett fogták el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök. A hadbíróság végül halálra ítélte, és kivégezték.
-
-
-
-
Idegen bírák előtt
01 000 FtA kiadó 1990-ben jelentette meg Szombathelyi Ferenc tragikus sorsú vezérezredes visszaemlékezéseit. Most azoknak a kutatásoknak az eredményeit publikáljuk, melyeket Györkei Jenő végzett az újvidéki levéltárban. Kutatómunkája eredményeként első ízben kínálkozik lehetősége az olvasónak arra, hogy betekintsen a szabadkai per anyagába. A periratok közlését a szerző tanulmánya vezeti be, és a Legfelsőbb Bíróság 1994. március 16-án kelt felmentő ítélete egészíti ki.
-
-
Katonaként is magyar
03 000 FtEzeket a sorokat önkéntes katonaként való jelentkezésének tizenkettedik évfordulóján írta a harmincadik életévéhez közeledő gróf a naplójába, amikor még arról álmodozott, hogy „mint generális” fogja befejezni életét. Rendkívüli életútja azonban másképp alakult, és a „legnagyobb magyarként” Széchenyi István közel két évszázada áll az egymást követő nemzedékek figyelmének középpontjában. Kiemelkedő személyiségének óriási történelmi érdeme nagy horderejű alkotásaival Magyarország polgári átalakulásának máig ható szolgálata. Ám a nemzet emlékezetében élő Széchenyi-kép nem lehet teljes, ha nem mutatjuk be gazdag életművének szerves részét képező, eszmevilágának fontos elemét alkotó nézeteit a honvédelemről, az országvédelemről és a hadügy szükséges reformjáról. Alakjának korszerű ábrázolása is elképzelhetetlen, ha életútjából nem tárjuk fel és nem mutatjuk be legendák nélküli, tizenhét és fél éves korától harmincnégy éves koráig tartó katonaéletének históriáját. A fiatal Széchenyiben a ragyogó karrierbe vetett hitet csak fokozta tiszti pályafutása első időszakának alakulása. 1809 áprilisától 1815 decemberéig a magyar nemesi felkelés vezérkarában, a 7. huszárezredben és az 1. ulánusezredben főhadnagyként, Schwarzenberg tábornagy, főparancsnok parancsőrtisztjeként, az 5. huszárezredben első lovasszázados századparancsnokként szolgált. Részt vett az 1809., 1813., 1814. és 1815. évi hadjáratban. Személyes bátorságával, határozottságával, parancsnoki képességeivel és kezdeményezéseivel, futárküldetéseivel és haditetteivel kitűnt a győri, a drezdai, a nollendorfi, a liebertwolkwitzi, a wachaui, a lipcsei, a köseni, az arcisi, a tolentinói, a maceratai csatában és más harcokban. Többször megsebesült. Katonai érdemeiért kitüntették az orosz Szent Vladimir-rend IV. osztályának lovagkeresztjével, a porosz „Pour le Mérite” Katonai Érdemrend lovagkeresztjével, a szardíniai Szent Móric- és Lázár-rend lovagkeresztjével, a nápolyi Szent Ferdinánd-rend lovagkeresztjével és az osztrák Hadseregkereszttel.
-
-
Magyarország, a vonakodó csatlós
01 200 Ft„Egy évtizeden belül másodszor kényszerített csatlós sorsba egy kis európai országot, Magyarországot, a hatalmas túlerőben levő szomszéd” – ezekkel a szavakkal ajánlja könyvét a szerző, aki nyolc éven át – 1933 és 1941 között – képviselte hazáját, az Amerikai Egyesült Államokat, követként Budapesten. John Flournoy Montgomery könyvének „utóélete” sem az Egyesült Államokban, sem Magyarországon nem mondható mindennapinak. Csak feltételezni lehet az összefüggést a könyvet ért bírálatok és a között a tény között, hogy az évtizedek során titokzatos módon eltűnt az amerikai könyvtárakból a könyv szinte valamennyi példánya. Münchenben, a Nemzetőr kiadásában, 1991-ben, „A koronatanú” címmel 60 oldalas kivonatos ismertetés jelent meg a könyvről, s ebből néhány példány eljutott magyar olvasók kezébe is. Egy magánkönyvtárban idehaza fellelt példány alapján a magyar olvasó most első ízben veheti kézbe Montgomery könyvének teljes fordítását. Ennek a könyvnek azonban nemcsak az utóélete izgalmas és fordulatokban bővelkedő, hanem maga a könyv is. Megjelenése óta ugyan 46 év telt el, de a térségünkben az utóbbi években végbement fejlemények különösen időszerűvé tették az amerikai diplomata visszaemlékezéseit. Nemcsak azért, mert általa árnyalt képet kaphatunk a két háború közti magyar politika nyolc nagy jelentőségű évéről, hanem azért is – és ez ma különösen fontos -, mert e könyv révén az első világháború nyomán kialakult közép-kelet-európai viszonyokat jobban megérthetjük. Úgy véljük, hogy több évtizedes mulasztást pótolunk, amikor a magyar történelem iránt érdeklődők könyvespolcára ajánljuk Montgomery: Magyarország, a vonakodó csatlós című könyvét.