• A román földrajzi gondolat

    0
    Tóth Sándor

    Szemügyre ​véve a románságot néhány évszázad leforgása alatt érintő politikai területváltozások számát és mértékét, könnyen belátható, hogy a geopolitika méltán vált a román politikai és közgondolkodás egyik legfontosabb alapkövévé. A háború ok-okozati összefüggéseit kereső tudományok közül a geográfia azzal tűnt ki, hogy képes volt az oknyomozó szemlélet érvényesítésére. Ez eredményezte az emberföldrajz és a politikai földrajz kialakulását, és végső soron a geopolitika megszületését. Az új „tudomány”, bár tudományos voltáról mindmáig nincs egyetértés, szinte átsöpört Európán, beleértve Magyarországot és Romániát. A szocialista időszakban a geopolitikáról még csak beszélni sem lehetett, kivéve, ha az ellenlábas imperialista világ „tudománytalan” nézeteinek elítéléséről volt szó. A román geopolitikai gondolkodás mélyebb ismerete még integrációs világunkban is kívánatos lenne, különösen akkor, ha egyik szomszédunkról van szó, amely a legnagyobb számú magyar nemzetiségű lakosságnak ad otthont. Hiánypótló a román geopolitikai iskola történetével foglalkozó feldolgozás, amelynek alapvető módszere és eszköze a forrásfeltárás és közlés.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom

  • Aranypávák az asszonyok

    0
    Takács Tibor

    A talán legnagyobb Balassi-kutató, Eckhardt Sándor szellemének ajánlja életrajzi regényét Takács Tibor. Az író ugyan sok mindent megtanult Eckhardt Sándor műveiből hőse életéről (bár e vonatkozásban is bakizik néha), arról azonban hogy kicsoda is volt Balassi – akár emberként, akár költőként – alig-alig nyújt képet. Így regénye, amely elsősorban a szerelmes, asszonyszerető és nők után kószáló költőt mutatja be, nem több, mint enyhén erotikus lektűr, amelynek „zamatát” az adja, hogy a 16. században játszódik (hiányos történeti staffázzsal), és hogy hőse állítólag azonos az egyik legnagyobb magyar zsenivel. – A hitelességre keveset adó életrajzi regényeket is szívesen fogadó olvasóknak ajánlható.

    650 Ft
    Kosárba teszem

  • Bortól Szombathelyig

    0
    Csapody Tamás

    A Holokauszt Emlékév eseményei sorába illeszkedik Csapody Tamás bori munkaszolgálatról szóló tanulmánykötetének megjelenése. A több mint egy évtizede Remetekertvárosban élő és alkotó jogász, szociológus szerzőnek a témában ez már a második kötete. A Közép-Szerbiában található Bor elsősorban Radnóti Miklós versei nyomán lett ismert. A II. világháború alatt a költőt hatezer társával együtt ide vitték munkaszolgálatra. A bori munkaszolgálatosok sorsával foglalkoznak a most megjelent kötet tanulmányai. A zsidó, a Jehova Tanú, a reformadventista és a nazarénus kényszermunkások bányákban és vasútépítésen dolgoztak. A visszavonulásnak Bortól Szombathelyig tartó útvonalán a munkaszolgálatosok közül sokan meghaltak. A végsőkig kimerült, járni is alig tudó Radnóti Miklóst 21 társával együtt hetven évvel ezelőtt, 1944. november 9-én Abda község határában lőtték le. Az útvonal egyes állomásain, így a bánáti Jabukánál, a dunántúli Szentkirályszabadján, valamint a Szombathelyen történteket tárgyalják a kötet tanulmányai. Az események nyomon követését 44 fénykép és 12 térkép segíti. A könyv CD-mellékletében szereplő névjegyzékben pedig a kényszermunkások több mint feléről, összesen mintegy 3100 bori munkaszolgálatosról találhatók részletes adatok.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem

  • Győzelem és tragédia

    0
    Dmitrij Volkogonov

    Amikor kísérletet tettem Sztálin politikai portréjának megrajzolására, fájdalommal kellett tapasztalnom, hogy történelmünkben sok minden a szabadság lábbal tiprása miatt történt. Pedig a szabadság kivívása volt a nagy októberi szocialista forradalom célja. Mégis, miután kivívták, nem tudtak élni vele az emberek. Sztálin – azon az alapon hogy veszélyes – elutasította a szabadságot. A szabadság csak a valódi demokrácia feltételei között létezik. Ha nincs demokrácia, a szabadság csupán árnyék, eszmei rabság, kultikus mítoszok és sablonok képében jelenik meg. Sztálin még beszélni sem szeretett a szabadságról. A feltételezés szerint a szabadságnak kizárólag társadalmi alapja van. Pedig a szociális szabadság csak a lelki szabadsággal szövetségben nyilvánulhat meg…

    800 Ft
    Kosárba teszem

  • Vlaszov tábornok

    0
    Gosztonyi Péter

    A ​német-szovjet háború kirobbanása után (1941) két éven belül mintegy egymillió egykori sztálini alattvaló, hajdani vöröskatona szolgált a német véderőben. Egy részük segédcsapatokban, fegyver nélkül, de a németek teljes bizalmát élvezve. Másik részük fegyverrel a kézben, a németekkel vállvetve harcolt a frontokon, különböző nemzetiségek tagjaiból alakult „légiókban”, „dandárokban” vagy a Wehrmacht, illetve a Waffen-SS kötelékeiben.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom