Számítógépes kalóz férkőzik a Vatikán informatikai rendszerébe. Sevillában egy barokk templom embereket öl, hogy a lebontás ellen védekezzen. Három furcsa figura arról ábrándozik, hogy új életre kelti a spanyol zenei hagyományt. Feltűnik egy gyönyörű andalúz arisztokrata hölgy, no meg egy jóképű nyomozó pap, aki piszkos ügyek felderítésére szakosodott. Továbbá egy féltékeny bankár és játékfüggő titkára. És egy kólát kortyolgató hetvenéves nénike. Egy képeslap, amelyet száz éve írt egy rég halott nő. Egy nyaklánc, amelyet az utolsó spanyol kalóz, Xaloc kapitány adott oda valakinek, mielőtt 1898-ban, Kuba partjainál életét vesztette. Arturo Pérez-Reverte ötletes, bonyolult, lenyűgöző regényt alkotott a fenti elemekből. A Dél királynője és A Dumas-klub írója áradó fantáziával, látványos mesefűző technikával dolgozik, és mesterien ötvözi a krimi, a misztikum, a történelmi regény stílusát a romantikus, kalandos lektűrrel. Az olvasó nem vonhatja ki magát a rejtély hatása alól, amelynek kulcsát a Guadalquivir partján találjuk. Sevillában, ahol bizonyos teliholdas éjszakákon még ma is meglibben egy fehér kendő, és egy árnyalak búcsúztatja az Antillákra induló kísértethajó vitorláit.

Salman Rushdie, angol-indiai regényíró, Bombay-ben született, középosztálybeli muzulmán családban. 1981- ben megjelent „Midnight’s Children” (Az Éjfél gyermekei) című regénye hozza meg számára a nemzetközi hírnevet és a Booker-díjat. Legismertebb műve a „The Satanic Verses” (Ördögi versek), melyért 1988-ban Whitebread-díjat kapott. Ez az a könyve, amelyért Khomeini Ajatollah halálra ítélte, s az író egy darabig rejtőzködni kényszerült. A Grímusz mágikus hatású, gyönyörű mese, Rushdie első műve. Későbbi írásaihoz hasonlóan, tobzódik a szájhagyomány, a mitológia, a vallás, a „fantasy” elemeiben. A könyv élet és halál, élhetetlenség és halhatatlanság nagy kérdéseiről szól, sziporkázó szellemességgel és kivételes nyelvi leleménnyel. Főhőse, Szárnyaló Sas, az axona indián, aki kontinenseken és korokon át üldözi a címszereplő Grímuszt, a nagy varázslót, mert az a halhatatlansággal megajándékozta ugyan, de a békés öregedés titkával már adósa maradt.

Le Devinen, a kis breton szigeten évszázadok óta jószerével változatlanul csordogál az élet. Hiába követi egyik generáció a másikat, a két rivális közösség, a tehetős Le Houssinière-ieké és az elszegényedett Les Salants-iaké folyamatosan harcban áll egymással. Ezúttal az a tét, hogy melyik településen legyen a sziget egyetlen strandja, amely turistákat vonz, jólétet teremt. Amikor Mado, a szigeten született talpraesett lány tízévnyi távollét után visszatér apjához, döbbenten tapasztlalja, hogy szülőfaluját két veszély is fenyegeti. Az egyik mag a tenger ár-apálya, amely mind nagyobb részt harap ki Les Salantsból, a másik egy Le Houssinière-i vállalkozó, Brismand, aki fondorlattal akarja megkaparintani a salantsiak földjeit. É ami a legrosszabb: a falubeliek közössége vagy szinte gyógyíthatatlan reménytelenségbe süpped, vagy régi sérelmek miatt egymás ellen fordul. Madóban feltámad a változtatás szenvedélyes vágya, hogy a huszonnegyedik órában megmentse a szülőfaluját és az ott élőket. Mivel a babonás salantsiak előítélettel viseltetnek iránta, szövetségre lép a hazátlan, egy ideje a szigeten élő, vonzó és titokzatos férfival, Flynn-nel.
JOANNE HARRIS, a Csokoládé, a Szederbor és az Ötnegyed narancs világhírű írónőjének legújabb regénye ismét a varázslatos francia vidék ízekkel, illatokkal, hagyományokkal, babonákkal teli színes, izgalmas világába vezeti az olvasót, ahol mély érzelmek feszülnek egymásnak, és egy különleges erejű nő keresi a szerelmet és az igazságot.