-
A főhercegné és világa. Egy kalandos élet története
0„Hogyan lett a társadalom csúcsáról egy földbirtokos családból származó hölgy 1945 után az új rendszer számkivetettje? Megfosztották vagyonától, elvették budai palotáját, mezőtúri birtokát, sốt még egy ideig börtönnel is sújtották. Azonban nemcsak ő, hanem családja is megszenvedte a sztálinista önkény éveit. Testvérét börtönbe zárták, unokatestvérét és családját kitelepítették, unokaöccsét pedig az egyetem helyett munkaszolgálatra vitték. Ennek ellenére ő sosem terhelte környezetét szenvedéseiről szóló történetekkel, és sosem akart együttérzést kelteni felszámolásra ítélt osztálya iránt, hanem aktív munkával igyekezett túlélni az őt ért sérelmeket.”
Lelbach Gyula -
A magyarság genetikája
0A nyolcvanas években került sor, magyar-német együttműködésben, az első korszerű és 26 génjelet felölelő népességgenetikai vizsgálatra hazánkban. En-nek közérdekű eredményeit foglalja össze a szerző. Bizonyára sokakban fel-merül a kérdés: miért van szükség ilyen kutatásokra. Ezek az újabb adatok hozzájárulhatnak magyarságtudatunk elmélyítéséhez. Most újra tisztáznunk kell a „ki a magyar” és „mi a magyar” kérdéseit. A szégyenletes trianoni béke-diktátum után 3 millió magyarját elvesztő országon úrrá lett a sovinizmus és az irredentizmus. A II. világháború után ezekkel szemben sokan felemelték szavukat. Az ötvenes években azután nemcsak a korábbi sajnálatos túlkapásokat, hanem az egészséges magyarságtudatot is likvidálták. Szinte szégyellnünk kellett magyarságunkat és nemzeti tradícióinkat, ehelyett a Szovjetunió feltétlen imádatával fémjelzett internacionalizmust kívánták belénk oltani. Identitástudatunk és önbecsülésünk megingott, hozzájárulva önpusztító életmódunk, hitehagyottságunk és önértékelési válságunk kialakulásához. Mindezek miatt nagy szükség volt a nemzeti tradíciók, a tárgyilagos hazafiság és az egészséges magyarságtudat helyreállítására. Ennek vagyunk tanúi és részesei mostanában. De tovább kell lépnünk. Mi egyszerre vagyunk magyarok, közép-európaiak és európaiak. S jövőnk döntően attól függ, hogy mennyire tudjuk a környező országokkal való kapcsolatainkat a múlt szennyes hordalékától megtisztítani és velük együtt Közép-Európa helyét megtalálni a XXI. században. E térség népeinek nagyon közeli genetikai rokonságának ismerete ebben is segíthet.
-
A stabil-gőzgépek szerkezete és kezelése
0Harmadik bővített kiadás
1137 szövegábra, a táblák különállóak -
Balatoni építészet
0„Hogyan építsünk a Balaton-parton?” – a két világháború közötti publikációkban egyre gyakrabban jelent meg a kérdés, amely ezt követően is korszakról korszakra napirendre került. A tópart egységes rendezésére és fejlesztésére a Balatoni Intéző Bizottság 1929-es megalapítása adta meg a lehetőséget. Ettől kezdve az építészet meghatározó pozíciókat alakított ki a regionális fejlesztési intézményekben, ami nagyban hozzájárult a táji, települési és építészeti léptékű kérdések egységes kezeléséhez. A tervezéstörténet fókuszában a hatvanas évek építészetét meghatározó Balatonkörnyéki Regionális Terv áll, amely 1965-ben elnyerte a nemzetközi Építész Szövetség (UIA) Abercrombie-díját. Az első regionális terv előzményeinek és a későbbi változások, torzulások megértéséhez azonban a tervezéstörténeti folyamatot tágabb időkeretben szükséges elemezni. A könyv a Balaton-part huszadik századi építészetének történetéről szól. Elsősorban azokat a regionális szintű koncepciókat vizsgálja, amelyekkel a korabeli szakemberek, köztük Kotsis Iván, Farkas Tibor és Polónyi Károly a tóparti építészet problémáira megoldásokat kerestek. Az egyes fejezetek a tervezéstörténet kiemelt szakaszaira fókuszálnak: a harmincas évek civil bázisú fejlesztéseire, az ötvenes évek útkeresésére, a hatvanas évek több léptékszintet átfogó fejlesztéseire, majd a hetvenes években egyre inkább előtérbe kerülő ökológiai és fejlesztési problémákra. Az átfogó regionális koncepciókhoz kapcsolódóan azonban a települési és építészeti léptékszinteken lezajló változások is megjelennek. A minta- és típustervek elemzésén túl a rekreációs célú építészet jellegzetes funkciói illusztrálják a korszakos fejlesztéseket. A szezonális használatú vízparti strandok, kempingek, vendéglátóhelyek, valamint a nyaraló- és szállásépületek könnyed megformálásában a tervezők kísérletező mentalitása tükröződik. Invenciózus szerkezeti kialakításuk a Balaton-parti modern építészet identitásformáló elemévé vált. Bár a huszadik század örökségéből egyre kevesebb emlék marad fenn, a köztudatban ma is meghatározó képként élnek ezek a szezonális karakterű vízparti épületek.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Lelkét őrzik a sasok
0– Meneküljünk nagyúr! Térjünk vissza Somogyvárra! Ott biztonságban lennénk. Hírnökeid, tisztjeid körbejárnák Somogyvárot, hogy zászlód alá gyűjtsék a fegyveres férfiakat. Akkor lenne idő és remény a túlélésre… De így és most…
A táltos szavai pillanatok alatt eljutottak a harcosok fülébe, a legtávolabb tartózkodókhoz is. Nagyon jól tudták, hogy az öreg ösztönei és jóslásai régtől fogva megbízhatóak. Ezért élvezte Koppány bizalmát.
Somogy hercege mindent megértett, de tudta, ha visszafordul, akkor üldözni fogják. Fáradt embereivel még esélytelenebbek lennének egy ütközetre. Ráadásul azok a gyötrő, rendre visszatérő álmok világossá tették számára a kiúttalanságot. Akik a vesztét akarják, el is érik a szándékukat. Ellenségeinek az ő vére kell és ebből a lakomából nem kívánnak kimaradni! -
-
Steinhardt mesél
0Negyven év óta játszom állandóan színpadon, 40 év óta írom a humoros tárcákat és elbeszéléseket, melyeket rövidítve a színpadokon előadtam és amelyeknek nagy része a napilapokban is megjelent. Nem nagy jelentőségű irodalmi produktumok, de sok humor, komikum és nagyon sok életből merített igazság, valószínűség, jellemrajz van bennük.
Színpadralépésem első percétől kezdve nem azt tűztem ki feladatul, hogy nagystílű művekkel gazdagítsam az irodalmat; mindig tudtam és éreztem, hogy erre mint komikus, aki más szemszögből látja az életet, nem vagyok hivatva. Célom és törekvésem mindig az volt, hogy előadásaimmal és humoros cikkeimmel néhány kellemes órát szerezzek a közönségemnek és ez 40 éven át sikerült is. -
Telivérek, ménesek, lóversenyek a Délvidéken
0„Összeállításomat főleg a Délvidéken élő és a lovassportot kedvelő olvasók részére készítettem, akik számára a más korokban készült hasonló témájú könyvek beszerzése nehézkes vagy lehetetlen. Úgy gondoltam, hogy a kü lönböző időszakokban létesített délvidéki ménesek történetét talán érdemes felidézni, hiszen ez is gazdagíthatja, színesítheti a Délvidék lassan-lassan feledésbe merülő, de hazánk történetét is befolyásoló múltját. A ménesek tör ténetét kiegészítettem az alapító családok történetének ismertetésével, hogy azok múltja se menjen feledésbe. Ezek voltak azok a szempontok, amelyek arra sarkalltak, hogy ezt a könyvet elkészítsem.”
Lelbach Gyula -
Tuzson János 1848/49-es honvéd őrnagy élete és tevékenysége
0Térképpel (Tuzson János honvéd őrnagy részvétele az 1848/49-es szabadságharcban)