-
49/49
0Temesi Ferenc Kossuth-díjas író műve a szó legnemesebb értelmében vett szerelmesregény – ám több is ennél. A személyes és a történelmi emlékezet mozaikjaiból ragasztott korrajz, nemzedékregény, a nagy generáció regénye. Temesi a tőle megszokott írói bravúrral vezeti olvasóit térben és időben: hol a hatvanas évek végi Magyarország mindennapjaiba nyerünk betekintést, hol a 2010-es években kalandozunk. Olyan élet- és történelmi helyzetekbe csöppenünk, melyek sokunknak ismerősek.
-
A nyugati és a keleti vallások lélektanáról
0A vallási problematika középponti helyen áll C. G. Jung életművében. Csaknem mindegyik írása, s különösen az idősebb éveiben születettek, foglalkozik a vallási jelenséggel. Amit Jung vallás alatt ért, az nem valamely meghatározott hitvalláshoz kötődik, hanem – saját megfogalmazásában – »gondos és lelkiismeretes figyelembevétele annak, amit Rudolf Otto találóan numinózumnak nevezett«. Ez a meghatározás a vallás összes formájára érvényes, beleértve a primitíveket is, és megfelel Jung tiszteletteljes és toleráns beállítottságának még a nem keresztény vallásokkal szemben is.
-
Az átalakulás szimbólumai
0A vallás problémája központi helyet foglal el Jung életművében. E kötet olyan, főként érett korában született munkáit tartalmazza, amelyek kifejezetten vallási kérdéseket tárgyalnak. Tanulmányaiban feltárja a különböző nyugati és keleti vallások alapját képező egyetemes ősi elképzeléseket, az emberi léleknek az istenihez való viszonyát előre mintázó archetípusos tartalmakat.
-
Legkedvesebb verseim gyűjteménye
0Édesapám, Busay Balázs 1876-ban Jászapátin született egyszerű, sokgyermekes család gyermekeként. Korán elkerült otthonról Battonyára, ahol nyomdásznak tanult. Fiatal korában Budapesten az Atheneum Nyomdában dolgozott korrektorként. A könyvek iránti szeretete itt teljesedett ki. Autodidakta módon vált művelt emberré. Németül, franciául beszélt. Az Iparművészeti Főiskolán könyvgrafikát tanult. Kialakította egyéni stílusát. Saját maga által összeállított versesköteteken kívül imakönyveket, elbeszélő költeményeket. (Petőfi: János Vitéz) írt le kézi díszírással, amelyeket egyéni motívumokkal és iniciálékkal díszített. Az Iparművészeti Múzeum 1923-ban megvásárolta egy könyvét, sőt művei még napjainkban is felbukkannak aukciókon. Élete delétől haláláig (1947) Jászapátin élt és alkotott. Barátjának tudhatta Vágó Pált, a Jászság világhírű festőjét. Bensőséges barátságukról megemlékezik Móricz Pál Magyar sirató” című könyvében.
Lâm Zoltánné Busay Irén -
Magyarországból tett velencei utazás
0„…kiindultam Magyarországból, s keresztülutazván Horvát, Stiria, Karniolia, Karintia és Isztria tartományokon, érkeztem Tergyeszt be, a császári-királyi messze terjedett birodalomnak legnevezetesebb tengeri kereskedővárosába. Itten kevés ideig múlatván, az Adriatikumi-tengernek öblén általhajóztam Velencébe” – ekképp adta hírül kortársainak s az utókornak a XVIII. század végi magyar utazó, Tót-Váradi Kászonyi András úti kalandozásának történetét. Megannyi érdekesség, korabeli szokások, elfeledett helyszínek elevenednek meg az egyik legkorábbi, magyar nyelven lejegyzett „útikönyv” lapjain.
-
Mi a madzsar?
0Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazakisztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan népcsoportok, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Törökországi madzsarok, egyiptomi magyarábok, kazakisztáni madjarok, provence-i városlakók egymástól kontinensnyi távolságban, gyökeresen eltérő történelmi háttérrel titkos szatellitként keringenek a magyar história vonzásában. Kik ők? Mivel magyarázható apáról fiúra hagyományozódó kötődésük a magyarsághoz?
Margittai Gábor újságíró e kérdésekre kereste a választ – s miként rendkívül izgalmas kötete tanúsítja, meg is találta. Madzsarok, magyarábok és provence-i „magyarok” valószínűleg az oszmán rabszedés áldozatai – a kazakisztáni madjar törzs felfedezése” azonban az őshazakutatással és Julianus volgai magyarjaival való kapcsolatot veti fel.
A szerző két évet szánt arra, hogy felkeresse az „őshazájuktól”, saját kultúrájuktól elszakadt „legkülső magyarokat”. S ahogy bejárta Törökországtól Egyiptomon át a kazak pusztákig a fél világot, annyit tanult az emberekről, kisebbség és többség viszonyáról, gyógyíthatatlan sebekről és nemzeti mítoszokról, mint sehol máshol a világon. -
Semmi
0„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.”
Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az iskolát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki – és maguknak – az ellenkezőjét. Egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. Ám először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze – ezért a gyerekek azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnak az imaszőnyegét… Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme.
Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Ekkor lépnek közbe a szülők és a rendőrség, no meg felbukkan a média. Csak Pierre marad flegma, akinek ezért súlyos árat kell fizetnie… -
Shakespeare Londonja napi öt garasból
0Udvaroncok és gyilkosok, színházak és sörözők – útikalauz Erzsébet királynő Londonjához.
Ebben a tényekkel telezsúfolt útikönyvben megtalálhatunk mindent, amire szükségünk lehet, ha turistaként fel akarjuk fedezni a négy évszázaddal ezelőtti, robbanásszerűen fejlődő Londont.
Sétáljunk a London-híd több tucat üzlete és háza között. Ámuljunk el a Whitehallon, Európa legnagyobb palotáján. Tisztelegjünk a királyok sírjánál a Westminster-apátságban. Járjuk be a londoni Towert, amely egyszerre levéltár, fegyverraktár, öntöde, állatkert. börtön és kincstár. Üljünk be a legjobb színdarabokra, nézzük meg a legjobb színészeket a Rose színházban, és csodáljuk meg a Királyi Tőzsde pezsgő üzleti életét. Menjünk le Greenwichbe, és kapaszkodjunk fel a Golden Hindre, a hajóra, amely körbejárta a Földet.
London mágnesként vonzza egy feltörekvő nemzet legnagyobbjait. Shakespeare uralja a színpadot. Erzsébet kápráztató udvarában Ralegh és Essex grófja harcolnak az ural-kodó kegyeiért. Az árnyékból pedig dr. Dee, a matematikus és mágus ajánlja fel a királynőnek titkos tanácsait.
London hatalmas, és talán érthetetlen is, de ne féljünk, ha teljesen elveszettnek érezzük magunkat. Ebben a könyvben minden benne van, amire szükségünk lehet: mit olvassunk, mielőtt elindulunk, hogyan jussunk el Londonba, hogyan találjunk szállást és járjunk biztonságban a városban, hogyan kössünk ismeretségeket, és hogyan találkozhatunk a leghíresebb emberekkel. -
Válogatott elbeszélések
0Tartalom
Henryk Sienkiewicz (Kovács Endre)
A harmadik
Otiriaz ítélete
Lakodalom
Senki sem próféta a maga hazájában
A gravelotte-i hős
Egy poznani tanító naplójából
Muzsikás Jankó
Az őrangyal
Darvak
Szénrajz
Tévedések vígjátéka
Az ígéret földjén
A törzsfő
A világítótorony őre