• A tizenötödik század története

    0

    A 15. század a magyar történelem változatos, küzdelmes évszázada. Olyan közismert személyiségek neve jut eszünkbe erről az időszakról, mint Zsigmond király, Hunyadi János vagy fia, Mátyás király. Könyvünk ugyan a 15. század címet kapta, ám ennél hosszabb korszakot ível át. 1402-3 táján kezdődik, és az 1526-os mohácsi csatával fejeződik be. Mindkét időpont fontos korszakhatárt jelöl. E „hosszú 15. században” Magyarország továbbra is a kontinens vezető hatalmai közé számított. Lehetőségeit azonban egyre inkább behatárolta a növekvő török veszély. A hódítók elleni küzdelem mind jobban kimerítette az ország erejét. Külföldről csupán a pápa és a velencei köztársaság támogatta pénzzel a törökellenes harcot, a szövetséges Habsburg-birodalom pedig saját európai ügyeivel volt elfoglalva. A mohácsi vész tragédiája, hogy a király, az országot vezető főurak és főpapok java része is a csatamezőn lelte halálát. Mégis, a hazánkra nehezedő török veszély árnyékában is tudott az ország fejlődni. A jobbágyság kedvező körülmények között élt. Nőtt a városok száma, virágzott az ipar, a kereskedelem, az oktatás. Templomok, várak, kastélyok épültek. Az Alpokon túli Európában először Mátyás udvarában vert gyökeret a reneszánsz. Európa történetében a 15. század közepén jelzik a változások az új korszak kezdetét. Ekkortájt válik élesebben ketté Nyugat-, illetve Kelet-Európa fejlődésének iránya is, s Magyarország jónéhány évszázadra ez utóbbi részét alkotja majd.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Az újkori orosz történelem forrásai – XIX. század

    0

    Az újkori orosz történelem forrásai. XIX. század című, történelem és szláv, orosz filológia szakos hallgatóknak szánt szöveggyűjtemény az ELTE Ruszisztikai Központja által útjára indított forráskiadás-sorozat harmadik kötete. A XIX. század elejétől II. Sándor meggyilkolásáig terjedő időszakot felölelő válogatásba főként olyan művek és dokumentumok kerültek, amelyek magyarul még nem jelentek meg, vagy nehezen hozzáférhetők. A források az orosz történelem reformokban és ellenreformokban gazdag, a felülről indított polgári átalakulás első sikereit és a radikális, a politikai terrorizmus eszközeit is felhasználó mozgalmak megjelenését hozó, izgalmas korszakát mutatják be. A század történeti és kulturális kontextusának megismerését lábjegyzetek és kommentárok segítik.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Miért nem bírjuk a bankárokat?

    0

    A mintául szolgáló Kis nemzethatározótól mi sem áll távolabb, mint az idegengyűlölet. Új sorozatunk sem akarja megutáltatni egyetlen szakma egyetlen képviselőjét sem. Ellenkezőleg. Az olvasó – reméljük – ez esetben is bírni fogja az adott mesterséget, tudomásul veszi jellegzetességeit, működési mechanizmusait, esetleges fonákságait. És talán elgondolkodik azon, hogy mások ugyanilyen szemüvegen keresztül vizslatják az ő szakmáját is. Kenneth Galbraith, a neves amerikai közgazdász szavai sok mindent megmagyaráznak a bankárokról: „Egy bankárnak nem kell népszerűnek lennie, sőt, egy jó bankárt egy egészséges tőkés társadalomban utálnak. Az emberek nem akarják a pénzüket egy mindenki puszipajtására bízni, inkább egy embergyűlölőre, aki tud nemet is mondani. Egy bankárnak azonban sosem szabad felületesnek, eredménytelennek, vagy csak egy picit is ostobának tűnnie.” Az még hagyján, hogy pénzesek és mogorvák. De meggondoltak, sikeresek és okosak is. Ez már tényleg elviselhetetlen. Máig a szociálpszichológia egyik – mindmáig tisztázatlan – rejtélye, hogy nincsenek bankárviccek. Az egyszerű nép körében hasonló népszerűségnek örvendő más foglalkozási csoportok tagjairól általában viccek ezrei szólnak. Gondoljunk csak a rendőrökre, az ügyvédekre, vagy az orvosokra, hogy a politikusokat és a szőke nőket ne is emlegessük. Van, aki szerint a bankárviccek hiányának az az oka, hogy a száraz pénzügyéréknek egyszerűen nincs humoruk. Ez a magyarázat azonban nem látszik kielégítőnek. Hiszen általában a rendőrök, az orvosok vagy a politikusok és a szőke nők sem éppen a humorukról híresek, és nem is azért szeretjük őket.

    650 Ft
    Kosárba teszem
  • Miért nem bírjuk az amcsikat?

    0

    „…az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak…” (I. István magyar király intelmei fiához, Imre herceghez) A mellbevágó sorozatcím ne tévesszen meg senkit. Idegengyűlöletről szó sincs. A szerzők csokorba gyűjtötték az egyes nációkról mások tudatában kialakult sommás megállapításokat és közhelyeket. Az olvasó – reméljük – bírni fogja az adott ország népét, vicceit, szokásait, s talán elgondolkodik azon is, hogyan vélekednek róla más népek olvasói… „Amikor az amerikaiak nyaralni mennek, a szokásosnál is amerikaibbnak látszanak, ha ez egyáltalán lehetséges: eszement mintájú rövidnadrágot, fehér futócipőt és valamilyen idióta felirattal ellátott trikót öltenek magukra. Tárcájukat »pocaktasaknak« becézett övtáskában hordják, amely még inkább kiemeli förtelmes derékbőségüket, s szabadidejük java részét fagylaltosok és cukorkaárusok standjánál töltik.”

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Spanyolország története

    0

    „A Spanyolország és Magyarország közötti ‘történeti tér’ az idők során sokat változott. A középkor évszázadaiban az aragón-magyar dinasztikus házasságok és a Szent Jakab útján járó magyar zarándokok egy hozzánk közeli Hispániáról tudósítanak, ahogy a közösen vívott törökellenes harcok is. Később azonban az Európa peremére szorult spanyol és magyar állam fényévekre távolodott el egymástól, elfelejtvén még a múlt közös pillanatait is. Aztán, a több évszázados szünet után, a rendszerváltást kezdő Közép-Kelet-Európa kezdte újra felfedezni és modellként tanulmányozni a spanyol demokratikus átmenetet: az 1975 utáni gyors, sikeres, békés és toleráns átalakulás jellegzetességeit. A spanyolországi turizmus fellendülése, a spanyol történelem, kultúra és nyelv iránti érdeklődés erős növekedése – napjaink tapasztalata. Az 1992-es esztendő ezt az érdeklődést erősítette meg. Nem Amerika felfedezésének 500. évfordulójára gondolunk elsősorban, hanem az 1992-es sevillai EXPO-ra, és a barcelonai olimpiára. S annak is megvan a maga jelentősége, hogy Magyarország Európához való csatlakozásának egyik legfontosabb állásfoglalása is Madridhoz kötődik: 1997-ben a NATO-csúcs itt döntött hazánk felvételéről.”

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Világirodalom

    0

    Sorozatunk legújabb kötete világirodalmi kalauz a tanulni és művelődni vágyóknak, akik a középiskolában szerzett vagy középszintű tudásukat kívánják gazdagítani. Összeállításakor elsősorban a középfokú ismeretanyagot és a felsőfokú felvételi követelményeket igyekeztünk figyelembe venni. Szerzőink, akik a maguk tudományterületének kiváló képviselői, módszereikkel különféle iskolákat és műhelyeket képviselnek, ám abban mindannyian egyetértenek, hogy e munkával is segíteni kívánják a magyar európaiak és európai magyarok „kiművelését”.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem