• A Balaton környékének műemlékei

    0
    Koppány Tibor

    A történeti múlt építészeti emlékeiben, a műemlékekben különösen gazdag tájról három és fél évtizeddel ezelőtt, 1958-ban jelent meg ismertető és összefoglaló mű Entz Géza és Geró László tollából ,,A Balaton környék műemlékei” rímmel. Könyvükben a sokszínű és sajátos hangulatú, mozgalmas és mégis derűs nyugalmú vidék műemlékeinek akkori állapotát írták le, és az azokról szóló, akkori ismereteket foglalták össze. Bevezetőjükben a tó körüli táj építészetének évezredes történetét rajzolták meg. Könyvük megjelenése annak a nagyarányú műemlékvédő, kutató és feltáró munkának a kezdetét jelezte, amely napjainkban is tart. A helyszíni számbavételtől egyes, műemlékként védett épületek gondos helyreállításáig tartó munka eredményeiből azóta soha nem látott új ismeretek kerültek napvilágra. Az elmúlt három és fél évtized alatt idegenforgalmi, múzeumi és műemlékvédelmi szakemberek, történészek, régészek, művészettörténészek és építészek, lelkes Balaton-rajongók dolgoztak azon, hogy a nagy tó környékének múltjáról és annak fennmaradt emlékeiről minél többet tudjunk meg. Munkásságuk rendkívüli módon gazdagította, sok szempontból azonban módosította is eddigi ismereteinket. Mindezek arra bíztattak, hogy ezt a feltáruló gazdagságot Entz Géza és Geró László korábbi művére támaszkodva, a Balaton környéke iránt érdeklődők elé tárjuk.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem

  • Gerecze Péter fényképhagyatéka

    0
    Bakó Zsuzsanna Ildikó

    Gerecze Péter bölcselet-doctor budapesti VI. Kerületi állami főreáliskolai rendes tanár, M. O. B. tagja, született déésen, Szolnok-Doboka megyében 1856. május hó 23-án, római katolikus vallású. Elemi tanulmányait szülővárosában, a középiskola alsóbb osztályait néhai Fogarasy Mihály erdélyi püspök költségén Szamos Újvárt, a felsőbb osztályokat pedig az erdélyi római kath. statustól nyert alapítványon, mint a Kolozsvári szt. József-i növelőintézet növendéke, az ottani róm. kath. lyceumban végezte. 1876 június havában érettségi vizsgálatot tevén, mint egyéves önkéntes Bécsbe ment, hol rendszeresen látogatta az akkor Belvedere-i Képtár és a többi műgyűjteményeket; foglalkozott az olasz, német és németalföldi festőiskolák kiválóbb alakjaival, s azoknak a Belvedere-ben a Lichtenstein és Harrach-féle gyűjteményekben található műveivel. Szorgalommal látogatta ezenkívül a Künstlerhaus kiállításait. Hadkötelezettségének eleget tevén 1877 novemberében a Kolozsvári m. kir. t. egyetem bölcs, nyelv és történettudományi karához iratkozott be a magyar és német nyelv és irodalom szakcsoportra, s mivel hajlamai a műtörténelem felé vonzották, melynek itt tanszéke nem volt, szaktárgyai mellett a paedagogián és franczia nyelven kívül tüzetesen foglalkozott a mű- és művelődéstörténelemmel is. A tanárképző intézetnek állandóan „dolgozó” tagja volt, s mint ilyen a kiszabott három éven felül végzett még egy negyediket is, melynek……. 1881. június tizenharmadikán következő …… Tanképesítő oklevelet nyert: Általános műveltség tekintetében: kitűnő. Magyar nyelv és irodalomból (főtárgy): dicséretes. Német nyelv és irodalomból (mellék t.): dicséretes.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem

  • Horler Miklós hetvenedik születésnapjára

    0

    2 400 Ft
    Kosárba teszem

  • Magyar műemlékvédelem X.

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem

  • Rómer Flóris jegyzőkönyvei

    0
    Rómer Flóris

    Rómer Flóris kéziratos hagyatékának jelentős része az Országos Műemléki Felügyelőség könyvtárának kézirattárában található, ahol két iratcsoportban őrzik: 1. A „Rómer-hagyaték”-ként ismert, 74 iratkötegből és ún. jelzés nélküli anyagból álló gyűjteményben különböző jellegű jegyzetek, feljegyzések, egyetemi előadásainak kéziratai, Rómerhez írt levelek stb. találhatók. 2. Rómer Flóris ún. „jegyzőkönyvei” utazásai, helyszíni bejárásai során füzetekbe gyűjtött, rendszeresen vezetett feljegyzéseit tartalmazzák. Ezek a kéziratok a magyar művészet szinte minden ágát és korszakát érintik, de zömmel a műemlékvédelem, illetve a topografikus szempontú művészettörténeti kutatások által hasznosítható adatokat tartalmaznak. A könyvtárban beleltározott anyagról az 1960-as években Tombor Ilona készített gépiratos jegyzéket. Ebből az anyagból elsősorban az úti jegyzőkönyvekre fordított figyelmet, illetve ezeket hasznosította a műemléki, régészeti és művészettörténeti kutatás. A hagyaték ezen része eredetileg negyvenhat füzetből állt, melyeket Rómer saját maga sorszámozott. Ezek közül a cédulázás idején hat darab (a XII., XXI., XXV., XXVIII., XLI., XLIII. számú) hiányzott.3 A jegyzőkönyvek 1858-tól 1888-ig dokumentálják Rómer Flóris munkásságát, idehaza és külföldön szerzett tapasztalatait. Ceruzával készített magyar, latin és német nyelvű feljegyzéseit, rajzait nyersanyagként használta fel kiadásra szánt tanulmányaihoz, könyveihez. Jegyzőkönyvei különösen azért jelentősek, mert a műemlékeknek még a purista helyreállítások és a háborús pusztítások előtti állapotát dokumentálják. Rómer egyes területekre többször is visszatért, s a bejárt területeken alapos topográfiai felmérést végzett. Füzetei egyaránt mintául szolgáltak kortársainak és a későbbi generációk (így például Telepy Károly, Ipolyi Arnold, Téglás Gábor, Myskovszky Viktor, Möller István, Balogh Jolán stb.) számára is. Az úti jegyzőkönyvekhez 1980-ban mutató készült 1138 helységnévvel.4Állományvédelmi okból néhány éve a kötetek valamennyi lapjáról fénykép és mikrofilm készült, s ezek segítségével kutathatók az OMvH Könyvtárában. Rómer Flórisnak a Műemlékek Országos Bizottságába került hagyatékát Gerecze Péter lajstromozta először. E hagyaték sorsáról tájékoztatást nyújt még a Műemlékek Országos Bizottságának néhány irata (OMvH Könyvtára), illetve a VKM iratanyaga.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem