-
A történetírás mint tudomány
03 200 FtAz Atelier Magyar–Francia Társadalomtudományi Műhely gondozásában megjelenő, eredeti szövegeken nyugvó, azokat kommentáló és a szerzőik szélesebb szakmai és intellektuális életútjának összefüggésébe helyező válogatása áttekintést nyújt a francia történetírás „klasszikus korának”, a történetírást forradalmasító Annales születését megelőző közel két évszázadnak legfontosabb historiográfiai fejleményeiről. Kötetünk a XVIII. század derekától egészen a XX. század kezdetéig – Montesquieu-tól Voltai re-n, Condorcet-n, Chateabriand-on, Thierryn, Guizot-n, Michelet-n, Renan-on, Taine-en, Fustel de Coulanges-on át Monod-ig, La combe-ig, Langlois-ig és Seignobos-ig –, azaz a francia felvilágosodás történetírásának első elméleti meg fontolásaitól az immár véglegesen intézményesült történész mesterség meg szilárdult módszer tanának, kanonizált metodológiai szintézisének meg jelenéséig kíséri nyomon a francia történetírással kapcsolatos reflexiók alakulását. Az itt közölt szövegek nagy többsége most először lát napvilágot magyar nyelven.
A történetírás története, azaz a modern historiográfia kérdésfeltevése – túlnőve a történeti munkák és szerzőik mechanikus katalógusának hajdani szerepkörén – mindinkább annak vizsgálatára irányul, hogy a történelem és a historiográfia fogalmához az egyes korszakokban milyen típusú jelentések tapadnak, hol helyezik el azt a tudományok korabeli rendszerén belül, továbbá hogy milyen funkcióval rendelkezik a mindenkori társadalmak számára. A történetírás tudománnyá válásának diskurzusa ugyanis elválaszthatatlan a történetírás, mint intézményesült, tehát társadalmilag is elismert paradigma kialakulásának kérdéskörétől. Az ilyen értelemben felfogott tudomány, illetve diszciplínatörténet napjaink magyar felsőoktatásában egyelőre viszonylag kevéssé van jelen, aminek egyik oka minden bizonnyal az oktatásához szükséges segédeszközök hiányában keresendő. -
A világ egy kritikus európai szemével
01 600 FtA nagy elméletek és az elbizakodott felszínes ítéletek ideje lejárt. Kelet-Európában – de nem csak ott – sok minden mozgásban van. A vasfüggöny lebontása és a létező szocializmus összeomlása, a NATO és az Európai Unió bővítése megváltoztatta Európa képét. Ugyanezt mondhatjuk a 2001. szeptember 11-i terrortámadás sokrétű hatásáról. Paul Lendvai reflexiói az elmúlt évek politikai és társadalmi tendenciáinak elképesztő sokaságáról adnak szemléletes képet; közben világossá válnak a komplex összefüggések és az ebből következő fejlemények. A tárgyalt témák íve a balkáni és oroszországi viharos fejleményektől a „régi és új” antiszemitizmusig és a különböző formában megjelenő nacionalizmusokig, az európai integráció problematikájától a múlt és a jelen nagy személyiségeinek a politikában játszott szerepéig terjed.
-
Két arany hajszál
01 800 FtCzóbel Minka 1855-ben született, gazdag arisztokrata családban. Justh Zsigmond hatására kezdte el műveit kiadni 35 éves korában, 1890-ben, s azt ezt követő 16 év alatt rengeteget publikált. A Két arany hajszál (1908) meglepően friss hangú szöveg. A gótikus regény műfajába sorolható, és bővelkedik romantikus, horrorisztikus, véres és kéjes elemekben. Dobos, a kóbor rablólovag Gábriel arkangyaltól két arany hajszálat kapott, emiatt semmilyen ártalom nem fog rajta. De megcsömörlik ettől, túl sok ez a hatalom, hogy bármit büntetlenül megtehet. Az erdő közepére vadbőrökkel és kincsekkel berendezett cédruspalotát épít, s onnan indul rabló portyáira. Ez a vadromantikus mesevilág csap át olykor a mai horrorműfaj előképébe, s ennek révén tarthat számot a regény a mai olvasó érdeklődésére.
-
Köztársaság a modern kori történelem fényében
01 200 FtKirályságot vagy köztársaságot? – mi volt és mi ma ennek a kérdésnek az értelme? Hogyan keletkeztek az európai köztársaságok a 19. és a 20. században? Milyen közös és eltérő sajátosságokat mutat történelmük? Mi a republikanizmus? Köztársaságpártiak vagyunk-e? Lezárult-e a sok évszázados vita a köztársaság hívei és ellenfelei között? Az Európai Unióból lesz-e Európai Köztársaság?
A köztársaságok keletkezése és sorsa a 20. században; a köztársasági eszme története a felvilágosodástól napjainkig; a magyar köztársasági hagyomány feltáratlan elemei; köztársaság, demokrácia és nemzet az 1989 utáni Magyarországon. Ezen témák köré szerveződnek a kötet tanulmányai, és szerezőik a fenti kérdésekre kísérelnek meg választ adni a Politikatörténeti Intézetben lezajlott izgalmas tudományos vita gondolatainak felidézésével. -