-
7 szép magyar komédia
0Bereményi Géza (Az arany ára), Gosztonyi János (Másodszor is Mohács), Görgey Gábor (Nem lőnek, csak fúj a szél), Kiss Anna (Basarózsák), Nagy András (Knédli, Négy Habsburg-recept), Pruzsinszky Sándor (Fekete király) és Szilágyi Andor (Ulixees utolsó megkisértése) színművei / [utóhang Nánay István].
-
A globalizáció és visszásságai
0A globalizációról kevés ember tud annyit, mint Joseph E. Stiglitz közgazdászprofesszor, aki évek óta a harmadik világ fejlődésével és növekedésével foglalkozik. Munkája során mint Clinton elnök közgazdasági tanácsadó testületének elnöke, mint a Világbank alelnöke és vezető közgazdásza az első vonalban vett részt a globális gazdaságpolitika kialakításában. Tudományos munkásságáért 2001-ben közgazdasági Nobel-díjjal tüntették ki. Jelenleg a Columbia Egyetemen dolgozik.
-
A magyar felsőház története 1927-1945
0Az első világháborút követő forradalmak után, 1920 elejétől Magyarországon kizárólag a nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, ami ekkor Európában – ha nem is példa nélküli, de mindenképpen – kivételes jelenség. A felsőház részint történelmi hagyományok alapján működött, részint az intézményes hatalommegosztás biztosítékának tekintették, részint pedig regionális érdekeket képviselt. Hasonló okokból és céllal jött létre az 1927-ben nem utolsósorban társadalmi nyomásra újjáalakult magyar második kamara is. Politikai szempontból fontos feladatának szánták, hogy a szélsőséges irányzatokkal szemben, a társadalmi közhangulat változásaitól függetlenül a rendszer stabilizátoraként működjön.
A kötet, amely a felsőház történetének első átfogó feldolgozása, négy fő témakörre összpontosít, mint a második kamara felállítása és alkotmányjogi helyzete; tevékenysége; tagjainak társadalmi összetétele, tagozódása; belső működése. A politikai küzdelmek tárgyalása közben a felsőházi törvényhozók személyisége, egymáshoz fűződő kapcsolataik is kirajzolódnak. Igaz, a – nem pártpolitikai hovatartozás alapján felépülő – második kamara jogköre, súlya elmaradt a képviselőházétól, ennek ellenére többféle, komoly feladatot ellátó, nagy presztízsű intézmény volt.
E monográfiát mindazok figyelmébe ajánljuk, akik szeretnék alaposabban megismerni mind a Horthy-korszak törvényhozásának mechanizmusát, mind politikai elitjét. -
A nemzetközi gazdaságtan és világgazdaságtan alapjai
0E kötet elsősorban a felsőfokú oktatás céljaira készült tankönyv, de haszonnal forgathatják mindazok az olvasók is, akik szeretnék megismerni és megérteni napjaink világgazdasági történéseinek, a pénzügyi világ eseményeinek hátterét. A szerző a Nemzetközi gazdaságtan nemzetközi pénzügyek témakörében tartott kurzusok tapasztalatai alapján állította össze a nemzetközi gazdaságtan elnevezésű tudomány megalapozó ismereteit. A kötet fejezetei a következő témaköröket ölelik fel: az első fejezet a világgazdaság fejlődéstörténetének vázlatát adja, és megismertet a nemzetközi gazdaságtan mint tudomány több elméleti irányzataival. A második fejezet a nemzetközi kereskedelem témakörét, a nemzetközi munkamegosztás és szakosodás alapelveit, a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyöket tárgyalja, de bemutatja a tényleges kereskedelempolitikai gyakorlatot is a második világháborútól napjainkig. A harmadik fejezet a napjainkban oly aktuálissá vált és vitatott globalizálódással foglalkozik.
-
A viharos kilencvenes évek
0A globalizáció és visszásságai Nobel-díjas szerzőjének új könyve az 1990-es évek gazdasági fellendülésének és hanyatlásának érdekfeszítő történetével foglalkozik. Hogyan és miért zajlottak ezek a folyamatok, miként szóródtak szét a pusztulás magvai a látszólagos virágzás időszakában, és miként nem tanul a mai napig sem Amerika, sem a világ a hibákból?