A ​középkor emlékeit bemutató kiállításoknak mindenhol s mindenkor figyelemre méltó darabjai a bronzból öntött figurális vízöntőedények, az aquamanilék. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításán is látható ezekből a jellegzetesen középkori, különös tárgyakból néhány szép példány. Jellegzetességük elsősorban abból adódik, hogy bár határozott rendeltetéssel készült, víz tartására szolgáló edények, egyúttal azonban a középkori művészet legkorábbi önálló körplasztikái közé tartoznak. Plasztikai alkotásként koruk stílusát, formavilágát, eszmei tartalmait tükrözik, funkciójuk azonban szigorúan meghatározott feladatot rótt készítőikre: gondoskodni kellett a víz beöntésére és kitöltésére szolgáló nyílásokról, a megfelelő űrtartalomról és a használatot biztosító fogantyúról. Ha figyelembe vesszük, hogy mindezt sikerült egyesíteni a harmonikus formájú edényekben, mégpedig igen magas fokú mesterségbeli tudást igénylő, egy darabban készült üreges öntéssel, akkor tudjuk csak megfelelően értékelni ezeket a tárgyakat.