• A magyarság életrajza

    0

    A történetkutató a mult eseményeit és jelenségeit különféle tárgykörök síkjain szemléli s ezeknek megfelelően politika-, had-, társadalom-, gazdaság-, művelődés-, település-, jogtörténetről stb. szól. A közelmúltban a népiségtörténetben új tárgykör jelentkezett. Új természetesen csak a tárgykörre irányuló szemlélet volt, maga á tárgy, a népiség történetének jelenségei az emberi nem életének eredendő ősi elemei. A népiség történeti elemeinek feltárása és történetkritikai értékelése kibővíti a nemzeti történelem mezejét s miként a politika-, had-, társadalomtörténet stb., a népiségtörténet is a mindig páratlanul sokszínű történeti élet jobb megismeréséhez visz közelebb. Ez a munka kísérlet a magyar népiségtörténet összefoglaló tárgyalására. Joggal kérdezheti az olvasó: vájjon „ez ifjú történetkutatói területen történt már annyi előmunkálat, hogy akár csak részleges összefoglalásra is gondolni lehet? Egyáltalában nem, sőt ami történt, az alig több a kezdetnél. Munkánk nem is óhajt egyéb lenni vázlatnál, amely jelenségek és problémák rendszerezésére nyújt alkalmat. Kétségtelenül még nagy vonalakban sem minden megfigyelhető jelenség és nem minden felvethető .probléma rendszerezésére. A honfoglalás korától kezdve elsősorban az ország honfoglaláskori népi vizsonyait, a magyar településterület kialakulását, e terület fokozatos kiszélesedését, majd hullámzását és visszaesését, a magyar népiség lendülő-hanyatló sorsát, a magyar népi test növekedését és csökkenését, az ország területén talált 6 és az idők folyamán utóbb beköltözött más népelemeket, a magyarság és e népelemek koronkinti arányát, az arány eltolódásának okait, a magyar államhatalomnak e népelemek irányában tanúsított magatartását, magának a magyar népnek és az ország más népeinek viszonyát, e viszony tényezőit, a keveredés tényeit és mértékét s az asszimilációt tárgyalja.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A tót nemzetiségi kérdés 1848–49-ben. 1-2.

    0

    12 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Az asszimiláció kora a magyar irodalomban 1867-1914

    0

    Farkas Gyula a Berlini Collegium Hungaricum és a Berlini egyetem magyar tanszékének vezetője volt a második világháborút megelőzően, majd 1945 után a Göttingeni egyetemen tanított. Összefoglaló újkori magyar irodalomtörténetének harmadik kötete (az első, A magyar romantika, és a második, „A fiatal maMagyarország kora” korábban már megjelentek nálunk új kiadásban), amely a kiegyezés korának irodalmát a dolgozza fel.
    Különös, az egész világirodalomban páratlan asszimilációs folyamat ment végbe magyar földön. Egyidejűleg végleg eltolódtak a magyar szellemi élet gócpontjai a nemesi kúriákról az idegen nyelvű és szellemű városokba, főleg a kapitalisztikus világcsodába, a fővárosba, melyet éppoly szakadék választott el a vidéktől, mint az urat a paraszttól.

    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Az ifjú Ferenc József

    0

    Miksa József, az első bajor király udvarában s általában Münchenben nem nagy örömmel fogadták azt a hírt, hogy I. Ferenc császárnak második fia, Ferenc Károly főherceg nőül fogja venni a bajor királyleányt, Zsófiát, akit szépszámú nénjei és húgai köre «koronájának» nevezgettek. Ferenc Károlyról ugyanis az a hír volt elterjedve, hogy szellemileg alacsony értékű és külseje nem kellemes. Zsófia állítólag sírva könyörgött szüleinek, hogy múljék el tőle a keserű pohár. De a válasz az lett volna, hogy a házasságot a bécsi kongresszus határozta el s így azt meg kell kötni.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Báró Jósika Miklós

    0

    12 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka II.

    0

    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Gróf Széchényi Ferencz

    0

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Gróf Széchenyi István naplói

    0

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Gróf Széchenyi István naplói

    0

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Gróf Széchenyi István naplói IV.

    0

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Hazai oklevéltár 1234-1536

    0

    A Történelmi Társulat gyűlésein és gyűlésein kívűl gyakran hallottuk azt a panaszt, hogy a tagok által a vidéki kirándulások alkalmával a különböző levéltárakban felkutatott és lemásolt régibb okiratok – nem foghatván helyet sem a Századokban, hol legfeljebb rövid regestáik szorúlhattak bele az egyes bizottságok jelentéseibe, sem a Történelmi Tárban, melynek lapjai inkább az általánosabb érdekű levelezések és míveltségtörténeti adatok közlésére vannak fentartva, – az érdeklődő közönségre nézve tovább is használhatatlanúl maradnak s nagy részt mint holt tőke hevernek az íróasztalok fiókjaiban. Mindnyájunkkal együtt érezte ezt a bajt a hazai történetirodalom egy igaz barátja, egy lelkes főúr, kinek csendes falusi magányában, a világtól elvonúltan, csupán könyvei kedvelt társaságában élet napjait a tudomány szeretetének szelíd gondjai tölték be. Évek óta figyelemmel kísérte a M. Tört. Társulat működését, s midőn elérkezni látta idejét, hogy a vidéki kirándulásokon gyűjtött régi oklevelek is napvilágot lássanak végre, oly adománynyal lepte meg társulatunkat, melylyel a rendelkezésre álló anyag közzétételének megindítását lehetővé tette, melynek a jelen kötet oklevéltár létrejöttét köszöni.

    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Horváth Mihály

    0

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Középkori kultúra, középkori költészet

    0

    Kardos Tibor az udvar és a laikus mozgalmak kettős ihletését tételezi fel a magyar irodalom kezdeteinél. Elvitathatatlan érdeme, hogy elsőként vetette fel a laicizálódó magyar deák-réteg művelődési-irodalmi fontosságának szerepét. Az irodalom társadalmi rétegződésének vizsgálata, keletkezésének beágyazása a szociotörténetbe nála a nagy hatású francia Annales iskola néhány évvel később induló programját is megelőzi nemcsak forma- vagy motívumtörténeti háttér alapján mutatja fel a magyarországi középkor irodalmi hagyatékát, hanem a művek keletkezésének társadalomtörténeti hátterét is felvázolja.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar középkor

    0

    A közönség részére ezek a nagyrészt folyóiratok hasábjain megjelent tanulmányok szinte hozzáférhetetlenek. Ezért gondolt a Magyar Történelmi Társulat arra, hogy a harmincéves évforduló alkalmából elnökének, Hóman Bálintnak szétszórt tanulmányait összegyüjtve adja ki.

    4 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar történeti forráskiadványok

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Nagy Lajos 1326-1382

    0
    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Sándor Lipót főherceg nádor iratai

    0
    5 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Szatmári György primás (1457-1524)

    0

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Századok

    0

    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Századok – 1933. ápr-jún.

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Századok – 1933. jan-márc.

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Századok – 1942 nov.-dec.

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Századok – 1942 szept.-okt.

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Szenczi Molnár Albert

    0
    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tinódi Sebestyén

    0
    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Történetírás és forrásktitika

    0

    A történeti vizsgálódás indítóoka az ember ösztönös érdeklődése a körülte folyó események előzményei, saját őseinek és a hozzá közelállók elődeinek élete és cselekedetei, általában a homálybavesző mult minden eseménye iránt. A történetíró ezt az érdeklődést elégíti ki. Célja elmúlt emberi életjelenségek, emlékezetreméltó események, régi történések megörökítése.

    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Zalánkeményi Kakas István

    0

    Azoknak a honfitársainknak, kik a magyar névnek külföldön szereztek becsületet s magukat eszökkel és tehetségükkel hazájuktól távol, idegen országokban és népek közt is érvényesíteni tudták, egyik legrégibbje: zalánkeményi Kakas István. Előnevéről itélve, családja – bizonyára a török elől szaladva – az Alduna vidékéről vándorolt Erdélybe, melyet magának új hazául választott. Apját már Kolozsvártt találjuk, hol megszedte magát s tekintélyes vagyont, Miksa császár-királytól pedig nemességet szerzett. Fia István tehát jó módban nőtt fel, élvezvén az anyagi függetlenség és gondtalanság minden előnyét. De lelkét az örökölt vagyon használata nem elégíté ki, s nem akart pusztán csak gazdálkodni vagy hivataloskodni, mint atyja. Hajlamait követve, külföldre ment: tanulni. Tíz évet töltött a bécsi, bolognai és páduai egyetemeken, melyekről képzett, tanult emberként tért vissza szülővárosába, Kolozsvárra.

    12 000 Ft
    Kosárba teszem