- 
        
     - 
        
    Az asszimiláció kora a magyar irodalomban 1867-1914
03 000 FtFarkas Gyula a Berlini Collegium Hungaricum és a Berlini egyetem magyar tanszékének vezetője volt a második világháborút megelőzően, majd 1945 után a Göttingeni egyetemen tanított. Összefoglaló újkori magyar irodalomtörténetének harmadik kötete (az első, A magyar romantika, és a második, „A fiatal maMagyarország kora” korábban már megjelentek nálunk új kiadásban), amely a kiegyezés korának irodalmát a dolgozza fel.
Különös, az egész világirodalomban páratlan asszimilációs folyamat ment végbe magyar földön. Egyidejűleg végleg eltolódtak a magyar szellemi élet gócpontjai a nemesi kúriákról az idegen nyelvű és szellemű városokba, főleg a kapitalisztikus világcsodába, a fővárosba, melyet éppoly szakadék választott el a vidéktől, mint az urat a paraszttól. - 
        
     - 
        
     - 
        
     - 
        
    Középkori kultúra, középkori költészet
01 200 FtKardos Tibor az udvar és a laikus mozgalmak kettős ihletését tételezi fel a magyar irodalom kezdeteinél. Elvitathatatlan érdeme, hogy elsőként vetette fel a laicizálódó magyar deák-réteg művelődési-irodalmi fontosságának szerepét. Az irodalom társadalmi rétegződésének vizsgálata, keletkezésének beágyazása a szociotörténetbe nála a nagy hatású francia Annales iskola néhány évvel később induló programját is megelőzi nemcsak forma- vagy motívumtörténeti háttér alapján mutatja fel a magyarországi középkor irodalmi hagyatékát, hanem a művek keletkezésének társadalomtörténeti hátterét is felvázolja.
 - 
        
    Magyar középkor
04 000 FtA közönség részére ezek a nagyrészt folyóiratok hasábjain megjelent tanulmányok szinte hozzáférhetetlenek. Ezért gondolt a Magyar Történelmi Társulat arra, hogy a harmincéves évforduló alkalmából elnökének, Hóman Bálintnak szétszórt tanulmányait összegyüjtve adja ki.
 - 
        
     - 
        
     - 
        
     - 
        
     - 
        
     - 
        
     - 
        
    Történetírás és forrásktitika
03 000 FtA történeti vizsgálódás indítóoka az ember ösztönös érdeklődése a körülte folyó események előzményei, saját őseinek és a hozzá közelállók elődeinek élete és cselekedetei, általában a homálybavesző mult minden eseménye iránt. A történetíró ezt az érdeklődést elégíti ki. Célja elmúlt emberi életjelenségek, emlékezetreméltó események, régi történések megörökítése.