-
Nevető parnasszus
0A Nevető Parnasszus valóban „mindenki magyar írót” szeretne kicsúfolni: a XX. századnak csaknem mindegyik olyan jelentős vagy érdekes íróját és költőjét – a határainkon túl élőket is – kinevetteti, akiről paródiát írtak. Ebben a tekintetben a legteljesebb paródiaantológia eddig, mely nemcsak a pardóiáké, hanem a parodistáké is, a Borsszem Jankó ismeretlen parodistájától és Karinthy Frigyestől kezdve a maiakig: Bárány Tamásig, Benjámin Lászlóig és Kolozsvári Grandpierre Emilig. És hogy minél több összehasonlításra nyíljék alkalom, s hogy minél szórakoztatóbb és tanulságosabb legyen mind az olvasók, mind az írók számára, ugyanarról az íróról vagy költőről több paródiát közöl, lehetőleg más-más parodista tollából, ezzel is arra törekedve, hogy minél méltóbban töltse be a „hasznos, derék, kedves kulturális” szerepet.
-
-
Polgárnak lenni
0A Ferenczi Borbálával 2018–2020-ban folytatott beszélgetések szerkesztett változata fényképekkel, annotált névmutatóval és Kolosi Tamás legfontosabb tudományos publikációinak listájával teszi teljessé az életútról kapott képet.
-
Splény Béla emlékiratai. 1-2.
0Az emlékirat írója nem neves történelmi személyiség, nem tudós és nem művész. bányaügyekkel foglalkozó, idősödő miniszteri tanácsos, aki ötvenhét éves korában kezd hozzá élete eseményeinek elbeszéléséhez. Elkísérhetjük olasz, francia, ausztriai útjaira, Törökországba, Erdélybe és a Délvidékre. Láthatjuk őt kisdiákként a tatai piaristáknál, jurátusként Reguly, Tüköry és Szontagh Pál társaságában, akadémiai hallgatóként Selmecbányán, leszállhatunk vele a tárnákba, kirándulhatunk vele együtt a Csorba-tóhoz, utazhatunk az első gőzhajón és vasúton. Feltűnhet előttünk a Bécsbe utazó Kossuth Lajos egyszerű sötét öltözetben, a gyermekit sétáltató Széchenyi. Ott lehetünk a schwechati csatában, Haynau előszobájában kihallgatásra várva, a konstantinápolyi angol követ estélyén, a milánói Scala nézőterén, a Vörösmarty koporsóját kísérő tömegben…
-
Szárszó
0Abban, hogy az igazi Veres Pétert megismerjük, minden bizonnyal sokat segít majd ez a posztumusz kötet: a leghiggadtabb, legtisztultabb önelemzés – emelett elemzése a kornak, osztályának, a magyar politika felszabadulás előtti útjainak és tévelygéseinek… Egy 1943 nyarán rendezett ifjúsági konferencián a népi írók és olvasótáboruk együtt próbáltak szembenézni az akkori történelem nagy kérdéseivel. Veres Péter a maga és barátai hajdani szemléletét szembesíti a mával, illetve saját, halál előtti érett, bölcs énjével.
-
Székelyek a múló időben
0Imreh István, a volt kolozsvári Bolyai Tudományegyetem tudós professzora több megjelent kötetéből készült e tematikus tanulmánygyűjtemény. Célja kettős: egyrészt ízelítőnek szántuk a hazai olvasó számára, hogy fogalma legyen, milyen különleges feladatokkal látta el a történelem az erdélyi tudósokat a kisebbségben élő nép identitástudatának kiművelésében, másrészt- ennek megfelelően- hogy milyen történelmi fikciókkal kell szembeszállniok a délibábos önáltatás vagy a csüggesztő önostorozás csapdáit kikerülendő.
-
Sziriat oszlopai
0Várkonyi Nándor könyve lenyűgöző, regényes látomás az emberiség írott történelme előtti korról. Víz és tűzözön, katasztrófák elől menekülő és kultúrát mentő emberiség képe bontakozik ki előttünk, az ismert ókori történelem előzményeinek nagyszabású vázlata. Várkonyi Nándor, a képzett klasszikafilológus hatalmas műveltséganyagot dolgozott föl és épített bele munkájába. A letűnt idők megértéséhez az emberiség mítoszkincsét fogta vallatóra. De nem elégedett meg ennyivel: a modern tudomány eredményeit is igyekezett fölhasználni a magyarázathoz. Látomásról és hipotézisről van szó, az alkotó írói képzelet munkájáról. Számos részletét éppúgy vitatja a tudomány, egy-egy részterületének kutatója, ámde a dolgok mai állása mellett egészében megcáfolni és elvetni sem lehet ezt a korántsem légből kapott föltevés-láncot. Elgondolkoztató, s ami fő, izgató olvasmány.
-
Tél
0Négy ember tölti együtt a karácsonyt egy cornwalli házban. Hárman közülük rokonok, ám látszólag alig van több közük egymáshoz, mint a negyedik vendégnek, akit a véletlen sodort az útjukba. Art természetíró-blogger, aki túl van egy szakításon, ám nem akar egyedül érkezni az anyai házba, ezért magával viszi a buszmegállóban megismert Luxot, és ezer fontot fizet neki, ha három napig a barátnőjének adja ki magát. Anyja, Sophia mindent feláldozott a karrierjéért, nyugdíjas éveit magányosan tölti a hatalmas családi házban, ahová karácsonykor megérkezik a testvére, Iris. A tékozló lány fiatalkorában elhagyta a családját, hogy környezetvédelmi és atomenergia-ellenes aktivista legyen, amit a húga még mindig nem tud megbocsátani neki. Az álbarátnő érkezése felforgatja a család életét, a rég szőnyeg alá söpört konfliktusok felszínre kerülnek, és hosszú évtizedek után a két testvér végre újra elkezd közeledni egymáshoz.
-
Térkép,csata után. Magyarország a brit külpolitikában (1918-1919)
0„E munka első ízben kísérelte meg felvázolni Magyarország helyét a brit külpolitikában egy rövid, de eseményekben gazdag időszakban, 1918-1919-ben – írja lebilincselően izgalmas, forrásértékű kötetében a kitűnő történész, Arday Lajos. – Alig egy év leforgása alatt olyan, milliók számára sorsdöntő kérdésekben kellett ál-lást foglalni Londonban, mint az Osztrák-Magyar Monarchia fenntartása vagy szét-zúzása, az utódállamok határainak kiala-kítása, a Pétervártól Berlinig és Münchenig végigsöprő forradalmi hullám feltartóz-tatása, a gazdasági és politikai konszolidá-ció kérdései, az ellenforradalmi mozgal-mak és restaurációs kísérletek.”
-
-
Újabb paraszt dekameron. A szerelemről és a házasságról
0A világirodalom egyik nagy mesterének, a népi értékek felfedezőjének, Boccacciónak elbeszélései ihlették a szerző címadását, amikor előző kötetében egyeten falu, Szék népi prózájának legkiválóbb darabjain kísérte végig az ember életét bölcsőtől a koporsóig.
Nagy Olga újabb válogatása a paraszti élet legnyilvánosabb és egyben legintimebb viszonylatait járja körül: a szerelem, a házasság témaköréből nyújt át a romániai magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájairól „hagyományos” és boccacciós hangulatú tréfákat és kimondottan erotikus meséket, elbeszéléseket. Ezekben éppúgy vall magáról és környezetéről a népi mesemondó, mint az ún. igaz történetekben, csupán az elbeszélés struktúrája változik – az én-t felváltja a mesei fordulat: „volt, hol nem volt”. -
Utas és holdvilág
0Mikor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy” a házasság jármába, ha nem a nászútján?
Mert Szerb Antal regényének hőse szerint onnan is meg lehet szökni. Különösen, ha az a nászút az erős mediterrán ragyogású Itáliába vezet. Különösen, ha ott az ember még össze is találkozik gyermekkora álmával, ifjúkora varázslatával. Mert vannak életünkben emberek, akik egyszerre jelentik az eltűnő éveket és szebbik létezésünk lényegét. -
-
Útban Babadagba
0„A világnak ezen a felén a valóság gyakran kívülről érkezett, valami olyasmiként, amit ránk kényszerítettek, és nehéz volt vele azonosulni. Legfeljebb ki lehetett várni a végét, akár a rossz időnek. Ez most sem megy másképp.” – nyilatkozta egy interjúban Stasiuk. „Minden, ami ideérkezik, már valahol le volt ellenőrizve, használták, sőt még egy kicsit el is használták, összekoszolták, elnyűtték. Ez ugyanúgy érvényes az ideák, mint a tárgyak világára. Nekem ez kifejezetten tetszik, mivel egyfajta konvenciót, egyfajta fikciót hoz létre. Amit nem lehet túl komolyan, túlzottan szó szerint venni.”
-
-
Vigaszág
0Charles Balanda sikeres párizsi építész, szép feleséggel, egy kamaszodó nevelt lánnyal és gigantikus megrendelésekkel. Egy napon levelet kap, mely csak két szóból áll: „Anouk meghalt.” Az elhunyt nő Balanda fiatalkori, plátói szerelme volt, legjobb barátjának anyja. Charles nem tudja folytatni addigi életét, így hosszas vívódás után felkeresi Alexist, Anouk vidéken élő fiát, hogy szembenézzen a múltjával és önmagával. Balanda hirtelen kizökken a látszatmegoldásokkal és rutinokkal teli, érzelemszegény életéből, és úgy dönt, maga mögött hagyja a lelketlen szállodai szobák és az óriásprojektek világát. Anna Gavalda olyan jellemeket teremt a Vigaszág című könyvében, akiket nem lehet nem szeretni. Ha elmerülünk a szereplők életében, elégedett és álmodozó mosollyal búcsúzunk el tőlük. Jó lenne még velük időzni, de tudjuk: egyelőre csak nekik sikerült. Aki szerette az Amélie csodálatos élete című filmet, szeretni fogja Charles Balanda szokatlan és nem kevésbé franciás útkeresését.
-
Virágzabálók
0Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik (angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi Imre, Péter és Ádám, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsi-kus, aki évszázadok óta zenél egy fű-szálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr.
Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás e helyre is süket csöndet kényszerít. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. -
Vissza a fülesbagolyhoz
0– És akkor te mi vagy? – Én erdész. Jól jegyezd meg: erdész. – Nem tudom, az micsoda. – Az egy olyanféle személy, aki az erdőre való. Nem ért az emberekhez, de a fák között jól érzi magát. Ez mogyoró, mondja, az meg madárberkenye, ez bálványfa, az meg hegyi juhar, ezen a bálványfán ül például egy fenyőszajkó, mondja, s az ott, az a borzas a hegyi juharon, az az erdei fülesbagoly.
-
Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében. Filmforgatókönyv. Eredeti iratok
0„Föld, te minden halandó anyja, visszaadom neked testem gépezetét! Visszatér az anyagba, amelyből vétetett. Túl korán született ebbe az országba, el kell tehát pusztulnia, hogy ne zavarja a sötétséget, ami itt uralkodik. Megbocsájtok uralkodómnak és ellenségeimnek, térdet hajtok az emberi nem oltára előtt, karomba zárom kedves hazámat. Azt kívánom, hogy kiömlő vérem hozzon boldogságot számára. Végül kézszorítással búcsúzom minden vértanú társamtól, különösen pedig anyámtól, fiú és leánytestvéreimtől, egész családomtól. Éljen az emberiség! Éljen a haza! Éljen a félrevezetett uralkodó!” (Martinovics politikai végrendelete, 1795. március.)
A kötetben első ízben olvashatók magyar nyelvű fordításban a Martinovics Ignác és társai, a magyar jakobinusok ellen 1794-ben indított hazaárulási és felségsértési per legfontosabb iratai. A dokumentumok előtt közölt tévéfilm forgatókönyve az iratok alapján igyekszik közel hozni a ma emberéhez Martinovics személyét és a per lényegét. -
Kossuthkifli
0Aki végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény.