• Szentpéteri József pesti ötvösmester művészete

    0
    Horváth Henrik

    Különlenyomat a Budapest Régiségei 1937. évi XII. kötetéből

    1 500 Ft
    Kosárba teszem

  • Törökkori várrajzok Stockholmban

    0
    Kisari Balla György

    A Stockholmi Királyi Hadilevéltárban (Kungliga Krigsarkivet, Stockholm Banérgatan 64.) 122 színes, kéziratos várrajzot és térképet őriznek a török hódítás korából. Egy ismeretlen svéd levéltáros száz rajzot egy kötetbe fűzött össze s a térképeket egytől százig sorszámozta. A száz rajz 87 lapon helyezkedik el. A 46 x 35 cm nagyságú, és öt cm vastagságú kötet a levéltár Handritade kartverk (Kéziratos térképművek) csoportjában a 23-as számot kapta. A rajzok XVI. és XVII. századi magyar. Balkán-félszigeti és mediterráneumi várakat, erődítéseket, ostromokat ábrázolnak alaprajzban, vagy madártávlatos megoldásban készültek. A latin, francia, olasz, vagy gót betűs német névírás megfejtése nyújt segítséget a sokszor kezdetleges, keltezés és rajzoló, szerző nevét nélkülöző rajzok azonosításához. Valószínű, hogy korabeli másolatokról van szó. Magyarország viharos történelme, a több, mint 150 éves török megszállás az oka, hogy a hazánkat ábrázoló térképek jelentős része külföldi gyűjteményekben található. A legtöbb magyar vonatkozású mappa Bécsben, a Rajna-parti Karlsruheban, Isztambulban és Stockholmban található. A szerző a karlsruhei térképek tanulmányozása során a szakirodalomban utalást talált arra, hogy Károly Gusztáv badeni őrgróf térképeket másoltatott a svéd levéltárból. Ezek után jogos volt a feltételezés, hogy a svédek is másoltak külföldi térképeket. A szerző 1973. évi érdeklődésére Stockholmból közölték, hogy jelentős magyar anyaguk van s mintaként el is küldték az egyik mappa térképes lyukkártyáját (Bildlochkarte). Ez Buda 1686. évi ostromát ábrázolja. Csató Éva kartográfus, a budapesti Földmérési Intézet munkatársa 1974-ben Stockholmban volt tanulmányúton és a Hadilevéltárban is járt. Az egyik levéltáros r Csató Eva elé tett egy könyvet, tele magyar várak térképeivel. A színes rajzok egy részéről a svédek nem tudták megállapítani, mit ábrázolnak. Csató Éva a szerzőt ajánlotta a térképek identifikálására. 1975-ben a szerző levelet írt Gustafson levéltárosnak, melyben közöké, vállalja az azonosítást. Nemsokára levélcsomagot kapott Stockholmból, ebben 87 darab térképes lyukkártya volt, ezeken száz törökkori vár- és környéktérkép található (Handritade kartverk Nr.23.). Csató Éva további 21 magyar vonatkozású térkép filmjét hozta magával, így összesen 122 rajzról van szó.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem

  • Vác katolikus intézményei és épületei a török hódítás korában

    0
    Szarka Gyula

    A XV. század második felében Báthori Miklós püspök (1474-1506) által átalakított és megszépített Vácot majdnem változás nélkül találja a mohácsi katasztrófa. Mohács alól felvonuló török hadak a püspöki székhelyben kárt nem tesznek, erre nem lévén idejük, Buda végleges megszállását követő utolsó nagy német hadivállalkozás alkalmával (1542) azonban Vác sokat szenvedett. Brutus ugyan a püspöki székhely teljes pusztulásáról beszél, de ennek ellentmondanak az épületek és maguk az egykorúak. A megszállók a várat teljesen lefoglalják (1543-1544), ahonnan a keresztény lakosok kiszorulnak; a hatalom birtokosai ráteszik kezüket a város minden számbajöhető épületére is. Az egyházi intézmények megszünnek, az épületek üresen maradnak, s bennök a haderő és az igazgatás helyezkedik el. csak egy-egy épület (templom) vagy hely (temető) marad a keresztények kezén, melyek használatát a török hatóságok engedélyezik. Alig múlik el 1543 után egy évtized, Vácot már számottevő török véghelyek között emlegetik, s az marad a XVI. század végéig, amikor a keresztények kezébe jutván negyedszázadon át állandó szállást tart benne a magyar vitézi virtus, őrsége pedig „végeknek tüköri, kiknek vitézségét minden föld beszéli”; az ő idejökben fordul jobbra a véghely falai között meghúzódó keresztény lakosok sorsa. Mesterkedés folytán 1620-ban Vác gazdát cserélvén, újból hangos török végvár lesz belőle és a felszabadulás végéig (1686) „ez a Magyarország testébe mélyen bevágódó mohamedán ék” oly sok változáson esik át, hogy Báthori Miklós egykori, ékes püspöki székhelyéből alig marad valami hírmondónak. Ezért szerény ez a kis csokor, melyet a mult emlékeiből kötöttünk. Jól tudjuk, hiányos és töredékes a kép, melyet nyújtottunk, de egy-egy odavetett feljegyzés pislákoló fénye mellett jártuk utunkat.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem

  • Viharok Pannóniában (1242-1956) – Kisemberek a nagy történelmi események epizódjaiban

    0
    Vargha Géza

    Amint az alcím (Kisemberek a nagy történelmi események epizódjaiban) is sejteti a kis regény a magyar történelem több jellemző epizódját dolgozza fel röviden és szórakoztatóan. Az első történet a tatárjárás-kori veszprémi várban játszódik, majd a környéken lévő törökkori végvárakban folytatódik és eljut a két világháborún át napjainkig.

    650 Ft
    Kosárba teszem

  • Vörös vírus

    0
    Bokor Imre

    A Kiskirályok mundérban című sikerkönyv után újabb szenzációs anyagot készített a szerző a nemzetközi és hazai események iránt érdeklődők számára. Dr. Bokor Imre most megjelent, Vörös vírus c. könyve mérnöki precizitással vizsgálja és újszerű módon elemzi az emberiséget sújtó „csapásokat”, eredetüket, (ki) hatásukat, valamint veszélyességük fokát. Hiteles adatok sokaságával élesíti az olvasók látókörét és sajátos – ironikus – hangvétellel teszi olvasmányossá a nem mindig szívderítő – de tanulságos – események leírását. Kíméletlen őszinteséggel rántja le a leplet egykori bálványok gaztettétől vagy milliókat megtévesztő ( képmutató) cselekedetekről. Személyes példáit és tapasztalatait – kikapcsolódásosként – dolgozta be „nagy történésekbe”. A stílus keménysége és nyeresége ellenére szinte minden fejezetéből kitűnik a szerzőnek az emberke (emberiség) iránt érzett aggódása, tisztelete, valamint az igazság feltárására és bemutatására tett erőfeszítése.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem