-
A karácsony füveskönyve
01 400 FtKedves Olvasó, e zimankós téli estén nincs is jobb, mint az otthon melegében puha pléd alá burkolózni, és egy csésze forralt bor vagy a forró, fűszeres tea gőzébe feledkezve elmerülni a december, az advent és a karácsony hangulatában. Ehhez nyújt segítséget a kötet, mely számos szerző aforizmáit és bölcs gondolatait tartalmazza az advent, a karácsony, a szenteste, az ajándékozás és a szeretet témaköreiből, de nem nélkülöz némi szkepticizmust és humort sem. A kötet – mely egyedülálló ünnepi utazásra hívja az olvasót térben és időben –, társ lehet a karácsonyi hangulat megidézésében – a szeretet ünnepének fénykörébe von.
-
Az Élet-Halál Titkai
01 000 Ft„Tisztelet az Olvasónak! És tisztelet Takáts Mártonnak, aki Ady hetvenhét verse előtt a maga művészetével rótta le tiszteletét. Olyan rajzokkal, amelyek híven fejezik ki Ady gondolatvilágát és szellemét, híven a kort, amit Ady Endre életműve képvisel , és azt a magyar szellemet, amit Adynál hitelesebben senki nem jelenített meg. Valóságos ékszer ez a könyv – ajándék Ady emlékének, ajándék Ady versei mai olvasóinak. Szó és kép hiteles találkozásaként, mindannyiunk javára. És őszinte örömére.” (Göncz Árpád)
-
Az örömök útján
01 000 FtEbben a könyvben én a rosszal nem csatázok, csak olyan gondolatokat próbálok megfogalmazni, melyek engem a fényre vittek, örömmel, békével töltöttek el! Ezért is választottam könyvem címéül: Az Örömök Útján! Kisebb testvéri szeretettel ajánlom legkedvesebb gondolataimat, melyekről hiszem, hogy nemcsak igazak, de gyógyítva erőt, jövőt is adnak a kedves olvasóknak!
Szeretettel, Csaba testvér -
Én vagyok a világ világossága
02 000 FtJézus mondásai rövidek, egyértelműek, hol lágyak, hol élesek, de sohase bántók vagy sértők. Jézus gondolkodtatni akart, erőnek erejével senkinek sem kívánta az elméjébe préselni igazságait. Az Ige kardjával, melyet forgatott, sohase ütött, vágott, hadonászott, hanem szétválasztott: a jó és a rossz határát vonta meg. Követőit pedig e keskeny út irányába terelte, igazította.
-
Erdély
06 000 FtA dunántúli Fekete Istvánt családi szálak kötötték Erdélyhez: édesapja egyik testvére a szilágysági Zsibón lett patikus. Szenvedélyesen vadászott, és e kedvtelésében ragaszkodó társra talált előbb ajkai gazdatiszt, majd fővárosi hivatalnok unokaöccsében. Fekete István 1925 és 1944 között legalább tíz alkalommal utazott Erdélybe. Mindenekelőtt vadászni járt Szamosudvarhely mellé, nagybátyja szarkaréti bérelt birtokára, szinte úgy, mintha a sajátja lenne. A budapesti középosztály ünnepelt alakjaként a negyvenes évek elején már-már főúri vadásznak érezhette magát Erdélyben, aki (ha szerencséje van) medvét, farkast és akár még hiúzt is lőhet, de kapitális agancsú szarvasokat és őzeket majdnem biztosan. Vagyis a rokonlátogatás, a pihenés és a nyugodt alkotás elsősorban ürügyek voltak, amelyekkel e néha hetekig tartó kirándulásokat otthon megindokolta. Utazásai során a vadregényes Erdély rajongójává vált. Szabadságát eltölteni, vagyis pihenni indult oda, ám nemcsak a vadásznaplóiban, de a szemléletmódjában is kitörölhetetlen nyomokat hagytak e látogatások. A korábban sohasem politizáló fiatalembert ugyanis mélyen megérintette mindaz, amit Erdélyben tapasztalt. Szabadságfelfogása fokozatosan átalakult, ahogyan egyre inkább a kisebbségi sorsban élők felé fordult a figyelme. Reményeik beteljesedését látta a határmódosításokban, különösen Észak-Erdély visszacsatolásában, ami a rokonsága révén egészen közelről érintette. Kisprózáinak újabb kötetét ezúttal is az első megjelenések alapján rendeztük sajtó alá. A tartalmat érintő néhány változtatás a szerzői javításokkal fennmaradt csekély számú lapkivágat alapján történt. Az írásokban erdélyi vadászatok, ünnep- és hétköznapok emlékei elevenednek meg, köztük olyanok is, amelyek több mint hat évtized múltán most látnak újra napvilágot.
-
Irtózatos hazugság mindenütt
01 000 FtVörösmarty Mihályt nem véletlenül nevezik a nemzet ébresztőjének nagyívű pályája során meghatározó művekkel gazdagította a magyar irodalmat és neki köszönhetjük második himnuszunkat, a Szózatot is. Életműve egyetemes bölcsességek tárháza.
-
Justine, avagy az erény meghurcoltatása
01 500 FtDe Sade. A XX. századig nemigen illett beszélni róla. Stendhal és Baudelaire csak titokban lelkesedett érte, jóllehet utóbbinál egyértelműen kimutatható a hatása. A szürrealisták, főleg Breton hozták divatba, Apollinaire rajongott érte, s Bataille illesztette be művét az avantgard irodalomba. Az egyébként oly finnyás ízlésű Flaubert csodálatos filozófusnak nevezte, Camus egész fejezetet szentelt neki „Lázadó ember” című esszékötetében, az 1960-as évektől kezdve pedig a francia irodalom egyik legvitatottabb, központi alakja lett. Ki volt ez az ember, akinek a nevéből a szadizmus szó keletkezett, aki élete nagy részét börtönben töltötte, s akit mind a mai napig valami borzongató homály övez? Egy biztos: ő volt az, aki felfedezte, hogy a nemiség korántsem olyan idilli, mint azt akkoriban gondolni illett, rájött, hogy sötét ösztönök kapcsolódnak hozzá, sőt Freudot jó száz évvel megelőzve megsejtette, hogy a nemiség behálózza az ember valamennyi tevékenységét, belejátszik minden cselekedetébe. Sade nagysága a tagadásban van: gyilkos iróniával kezd ki minden morális kategóriát. Filozófiája ellene van minden olyan társadalmi rendszernek, mely korlátozza az egyént. Szinte valamennyi írásában az egyéni ösztönök létjogosultsága mellett tör lándzsát, az elfojtott vágyak kiélésének szükségességét hangoztatja. Justine című regényét sajátos kettősség teszi izgalmassá: az ájtatoskodó, bigott, álszent előadásmód és a mélyén izzó engesztelhetetlen gyűlölet, Justine szemforgató sopánkodása és a háttérben vigyorgó szerző sátáni káröröme. Ez emeli ezt a kis filozófiai mesét a XVIII. század remekművei sorába, Voltaire Candide-ja, Laclos Veszedelmes viszonyokja mellé.
-
Mikszáth Kálmán füveskönyve
01 200 FtEz az aforizmakönyv nem helyettesíti az elolvasandó mikszáthi életművét, és a legbölcsebb Mikszáth mondás sem tehet sikeressé egy tehetségtelen politikust. Ez már majdnem aforizma, s a végén megint elkezdem Jókait utánozni. Nem, nem, maradjon mindenki a kaptafánál. Mikszáth írja a bölcsességeit, Jókai a regényeit, a szerkesztő az utószavait. Az olvasó pedig olvassa Mikszáthot és élvezze a tehetség és az írói bölcsesség végeláthatatlan derűjét és szépségét. (Praznovszky Mihály)