-
-
-
-
Az utolsó erdélyi polihisztor
04 500 FtBrassai Sámuel tiszteletében nőttem fel, de sokáig csak róla olvastam és tőle semmit. Amikor aztán, hosszú évek leforgása alatt, minden Brassai-íráson átrágtam magam, ami egyáltalán elolvasható, s elhatároztam, hogy írni fogok róla, nem az anyag sokfélesége okozott gondot, hanem a műfaj, amelyben Brassai Sámuel élete es életműve felidézhető.Nagymonográfiát, hozzá méltót, csak tudományos munkaközösség tudna írni, hiszen ki ért ma úgy a matematikához, mint a nyelvészethez, a közgazdasághoz úgy, mint a zenéhez. Ha regénybe foglalnám életét, sok tudományos anyagot kellene mellőznöm, s előtérbe kerülne a rigolyás agglegény, anekdoták hőse, háttérbe az utolsó erdélyi polihisztor. Töprengéseim közben jött segítségemre Kőváry László azzal a meghatározásával, hogy Brassai Sámuel tíz nyelvet tudott, tíz tudományágat műveit, száz évet élt. Ez a tízes koordináta-rendszer tudja összefogni az ő matuzsálemi életét, ismereteinek széteső töredékeit. Brassai-montázs, Brassai-breviárium, mozaikkövekből összerakott Brassai-portré — erről van tehát szó. Száz dokumentum és történet, mindaz, ami Brassaiból ma élő. Tudományos szövegek és kommentárok, lábjegyzetekkel súlyosbítva, kortársi visszaemlékezések és anekdoták is tarkítják a képet, hiszen ezek nélkül Brassai nem volna „bácsi”. Anekdoták kritikai bemutatásával nem az volt a célom, hogy derüljünk ferdeségein, hanem hogy Brassai Sámuelt ember voltában is megismerjük. Olyannak, amilyen volt, s amilyennek kortársai látták. Sok mindent leírtam róla, amivel — tudom — nem értene egyet, sőt írás közben a körmömre koppintana pipaszárával. Ismeretlen dokumentumok, amiket ő nem tett volna közzé, váltják egymást vitákkal, amelyeket jobb ügyhöz méltó buzgalommal folytatott. Gyengeségeinek bemutatása levonna emberi és tudományos nagyságából? „Csak szokás, előítélet és tudósi tekintély az ellenfeleim — írta ő maga. Ne legyen hát ez a könyv komolyabb, mint Brassai munkái közül bármelyik, hiszen barátai azt mondták, hogy azok tele vannak „elménckedési vágy”-gyal, ellenségei szerint pedig minden Brassai-cikk — „sületlenségek halmaza”. Viszont unalmas se legyen, mert Brassai Sámuel egész életén át tanított és vitatkozott, de soha senkinek sem volt terhére. Vele untatni másokat — kegyeletsértés volna.
-
Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból
02 000 FtA magyar ízek rajongói azonban megnyugodhatnak: az új szakácskönyv ugyan tartalmaz német, olasz, spanyol, francia, cseh, lengyel fogásokat is, de a „magyar módon”, „a magyar urak így szeretik” megjegyzések gyakoribbak, mint az összes többi. A magyar konyha akkor már Európa-szerte ismert volt, hatott a többi nép gasztronómiájára annyira, hogy maga Rumpolt is „ein geborner Ungernek” vallotta magát.
-
-
Bűn és bűnhődés
02 000 Ft“Dosztojevszkij eretnekségei az igazságot fejezik ki, az igazság sötét, naptól elforduló oldalát, de olyan igazságot, amelyet senkinek sem szabad elhanyagolnia, aki általában igazságra és az egész igazságra törekszik: az emberről szóló igazságot.” Thomas Mann
-
-
-
-
-
Közelképek
01 200 FtHúsz romániai magyar írót mutatunk be az olvasónak – írásban és fényképen. Ketten faggattuk őket: az újságíró élőszóval, a fotoriporter fényképezőgéppel. Maguk a beszélgetések nem életutak összegezései, nem műhelyvallomások, életművek irodalomtörténeti számbavételei. Kizárólag íróink emberi arcát lelheti föl itt az olvasó – lencseközelből, tehát emberközelből. Senkit se akartunk, és nehéz is lett volna, idealizálni, a megszokott, mindennapi környezetéből kiszakítani. Sőt! Tudatosan ezen belül próbáltuk meg kiemelni, kinagyítani az embert, készíteni el a közelképet. Más-más irányból jött, az életet különbözőképpen láttató írókkal beszélgettünk, akik azonban egy ponton valamennyien találkoztak: elindítói, megteremtői, munkásai annak a szellemi realitásnak, amit romániai magyar irodalomnak nevezünk.
-
Magunk keresése
02 400 FtA moldvai csángó-magyarok közé és a Gyimes völgyébe hív magával ebben a könyvében barangolásra az író, hogy e tájak lakóinak sorsát, múltját és jelenét életközelből megismerhessük. Majd az olajvárosnak, Ploiesti-nek magyar lakóiról hoz, lényegében elsőnek, irodalmi híradást. Közben újra meg újra visszatér szűkebb hazájába, a Székelyföldre, s a jelen embereivel együtt, történelmet és mai gondokat ötvöző esszékben idézi meg tanúságtételre Báthori István, Bem tábornok, Gábor Áron vagy Bolyai János alakját, példáját. Riportjai, publicisztika írásai izgalmas felfedezések, a romániai magyarság életének egyik-másik alig ismert vonatkozását emelik be tudatunkba; a nemzetiségi önismeret szélesebb távlatait s a román néppel való együttélés olyan korszerű példáit idézik, amelyek egyszerre szolgálják a közös alkotómunkát és a romániai magyarság gazdasági, nyelvi, kulturális életének gazdagodását. Éppen ez a közös téma és hangütés fogja természetes módon egy kötetbe ezeket a műfajilag különböző írásokat.
-
Méliusz József
0800 Ft„Amikor egy író már csak melléklete az élő irodalomnak, életem alkonyán, nyolcvanöt évesen vallom, hogy hat évtizedes ellentmondásos írói teljesítményem, valamint romániai magyar nemzetrészünk létküzdelmében vállalt, bírálható tevékenységem nem ér fel e kitüntetés értékével és jelentőségével. Jelentőségét és jelentését abban látom, hogy a határok fölötti egységes magyar irodalom háromnegyed évszázados romániai részének egészét illeti meg. Mögötte a kárpát-medencei Erdély magyar irodalmának évszázadaival. Melyekben az európai irodalom irodalmának szólt és szólal szelleme mindmáig. Valóságunkról. Anyanyelvünkön. Magyarul.” Méliusz József
-
-
-
-
Várak, kastélyok udvarházak – ahogy a régiek látták
02 400 FtA Reneszánsz és barokk Erdélyben című tanulmánykötet második kiadása után most újabb művészettörténeti munkával jelentkezik B. Nagy Margit – Várak, kastélyok, udvarházak. Forráskiadványról van szó: a várépítésnek abból a hosszú múltjából, amely hazánkban a dák erődrendszer és a római castrumok korától a feudális kor végéig terjed, két század magyar nyelvű dokumentumait válogatta össze. Ezek a XVII. és a XVIII. században készült leírások már nemcsak a váraktól, hanem az akkor még álló kastélyokról és udvarházakról is adnak leltárszerű képet. Hét vár, tíz kastély és huszonhat udvarház elevenedik meg előttünk urbáriumok és konskripciók, sőt alaprajzok és egykori metszetek alapján. Közel félszáz épület, épületcsoport, úgy, ahogy a régiek látták, Van közöttük, amelyik azóta egészen megsemmisült, mint a gridi udvarház, másokat lebontottak és újakat építettek helyettük, mint akoronkait, de a legértékesebbeket restaurálják, köztük a bonchidai kastélyt. Öröm őket mai szemmel megújulva látni. A szakember, a művészettörténész és helytörténész számára nélkülözhetetlen segédkönyv, ez az egészében eddig még közzé nem tett leltár- és összeírás-gyűjtemény. De nemcsak a szakember, hanem mindenki számára van mondanivalója, aki a múltat nem lezárt kornak, hanem alapnak tekinti, amelyen állunk. Az itt bemutatott várak, kastélyok, udvarházak az itt élő nemzetiségek és a román nép közös alkotásai; hiszen a városok céhes mesterei nélkül éppúgy nem képzelhető el erdélyi épület, mint a román, magyar, szász és székely népi mesterek közreműködése nélkül. Bennük történelmi események játszódtak le, róluk monográfiák, emlékiratok és regények szólnak. Ezek mellé sorakozik most mindnyájunk könyvespolcán B. Nagy Margit új könyve a műalkotást dicsérő előszavával, a két-három század előtti leírások archaikus szövegeivel és a múlt tárgyi maradványait a mai tudomány szintjén bemutató gazdag jegyzetanyagával. Egy könyv, amely a múltból a jelenbe vezet.