Szent Ágostonnak, a nyugati egyház legkiemelkedőbb teológusánal egyik alapműve ez. Mind a középkori szerzők, mind a humanisták, mind a teológia és a Szentírás-magyarázat iránt érdeklődő modern olvasók körében rendkívül népszerű munkáról van szó, amly magában foglalja Ágoston teológiarendszerének alaptételeit, sokak által máig érvényesnek tekintett jel-elmélet és a Szentírás-magyarázat (exegézis) módszerének leírását. A mű különlegessége a negyedik könyv, amelyben Ágoston az egyházi szónok számára ad tanácsokat, elsőként alkotva meg ezzel a keresztény retorika kézikönyvét. Filozófia, teológia, hermeneutika, retorika egyetlen rendszerben, meggyőző és hiteles összegzésben. Az új magyar változat az 1944-ben megjelent, immár elérhetetlen fordítás figyelembevételével készült, a legújabb latin szövegkiadások alapján, a vonatkozó szakirodalom útmutatásainak segítségével.

Ábrahám és Izsák története, az Akéda („megkötözés”) fölveti mindazokat az exegetikai kérdéseket, amelyek a Szentírással kapcsolatban egyáltalán fölmerülhetnek: Mi az amit a szöveg mond, és mi az, amit állít? Állítja-e azt, amit mond, s mondhatja-e azt, amit állít? Mi a szöveg értelme és az honnan közelíthető meg: a betű szerinti értelem felől, vagy pedig az egésznek van értelme, és abból derül ki az egyes részek jelentése? A legszebb és legmélyebb görög, latin és szír patrisztikus magyarázatokból összeállított válogatás alapvető segítséget nyújthat e kérdések megválaszolásához.

„Ez a könyvecske a mindenható örök Isten megnyilatkoztatása egy bölcs, eszes, igaz és derék ember, az ő barátja által, aki hajdanán a német lovagrend tagja volt, pap és könyvőr a német lovagrend frankfurti házában” – ennyit árul el a könyv prológusa, és tulajdonképpen ennyi az, amit e könyv szerzőjéről tudunk.
A Német teológia (Theologia deutsch) címet Luther adta, aki kétszer is kinyomtatta a könyvecskét, nagyrabecsülése jeléül.
Először olvasható magyar nyelven a Német teológia, a német misztikus alapvető műve.