Bálint Zoltán (1871-1939) és Jámbor Lajos (1869-1955) a millenniumtól az első világháborúig terjedő „hosszú századforduló” egyik legsikeresebb építészpárosa volt. Harminchárom és fél évig dolgoztak együtt az 1897-ben alapított Bálint és Jámbor társas cégben. Már a legelső években jelentős megrendelésekhez jutottak: pályázati nyertesként ők tervezték – mint a Lechner Ödönt követő nemzedék tagjai – a szecesszió magyar változata egyik legszebb példájaként számontartott szatmári Pannónia Szálló és Vigadót, valamint több elegáns budapesti nagypolgári villát, városi bérházat. Az 1900. évi párizsi világkiállítás történelmi pavilonjára kiírt pályázat elnyerése, a tizenhét tematikus csoportkiállítás installációjának megtervezése, majd mindezek megvalósítása világraszóló sikert aratott. Az ezt követő időszakban az épülettervezési megbízásokkal együtt számos enteriőrtervezői feladatot is kaptak.

Hauszmann ​a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált építésze nyert szakmai kiképzést. A dualista monarchia reprezentatív középületeinek tervezője, az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű kórházaké. Fő műve a XIX. század végének a Parlament mellett legjelentősebb építkezése, a budai királyi palota, amely a Parlamentéhez hasonló igényességgel készült, amit azonban ma már csak fényképeken tanulmányozhatunk. Hauszmann az építészet megújulásának korában alkotott, a történeti stílusok és a modern építészet határán. Életművére – terveire éppúgy, mint elméleti írásaira – ez a változás nyomja rá bélyegét. Bár historizáló épületei a reneszánsztól a barokkon át egy szecessziós hatás megjelenéséig ívelnek, a neoreneszánsz stílus legkövetkezetesebb harcosának tekinthetjük, aki élete végéig kitartott amellett, hogy a modern kor újfajta építészeti és társadalmi feladatait a reneszánsz stílus korszerű alkalmazásával lehet a legcélszerűbben megoldani. Saját kísérleteivel és újításaival kívánta igazolni, hogy az új anyagok és új szerkezetek összeegyeztethetők a reneszánsz szellemével. Czagány István építészettörténész, Hauszmann egyik legalaposabb kutatója harminc éve úgy ítélte meg, hogy a Hauszmann-monográfia megírása nem várathat magára, mert egyre nehezebb lesz az egyre fogyó emlékeket számba venni és bemutatni. Ezen összefoglaló műnek hiányában tartottuk időszerűnek e dokumentum-válogatás megjelentetését, mely sok ismeretlen, nehezen hozzáférhető szöveget és képet tesz közkinccsé, és talán ösztönözni is képes a komolyabb kutatások megkezdését.

Meinig Arthur a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének termékeny építésze, aki szülőföldjéről és tanulmányainak helyszínéről, Szászországból érkezett Bécsbe, ahol a színház- és palotaépületeiről híres építészpáros, Fellner és Helmer irodájába került. Az ő egyik főúri megbízásuk, a budapesti Károlyi-Csekonics-palota révén érkezett Budapestre, ahol letelepedett és a következő két évtizedben a magyar arisztokrácia legkedveltebb tervezőművésze lett. Mágnásépítészként emlegették korában, paloták és kastélyok specialistája volt. Irodájából kerültek ki a Wenckheim-palota (ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete) és a tiszadobi Andrássy-kastély tervei, melyek további jelentős arisztokratikus megbízásokhoz juttatták. Reprezentatív városi építkezésein gyakran fordult a barokk és rokokó formái felé, míg vidéki főúri házain a Loire menti kastélyok stílusát részesítette előnyben. Az addig historizáló stílusban alkotó építész élete utolsó szakaszában, az 1900 körüli években néhány jelentős szecessziós alkotással gazdagította architektúránkat.

Ybl Miklós (1814 – 1891) Ybl Miklós magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Életét és munkásságát korabeli dokumentumok, több, korábban nem publikákt archív felvétel és saját rajzai segítségével mutatjuk be.