-
A 200 éves Városliget
0Kevesen tudják, hogy a pestiek egyik legkedvesebb szórakozóhelye, a Városliget milyen érdekes történelmi múltra tekint vissza. Thaly Tibor igen élvezetes és színes előadásban, ugyanakkor komoly történelmi forrásmunkákra támaszkodva és saját kutatásai alapján mondja el nekünk ezt a történetet. Megtudjuk, hogyan települt be gondos kertészek munkája nyomán az egykori mocsaras terület dús növényzettel, gyönyörű platánsorokkal, különleges fákkal; hogyan és mikor születtek a környező épületek. Kedves leírásokat olvashatunk arról, hogyan szórakozott és pihent régen és hogyan él ma a Ligetben a pesti nép.
-
A Bauhaus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból
0A Bauhaus néven ismert építészeti és művészeti iskola mindössze tizennégy évig működött, 1919-től 1933-ig. Eredetileg Weimarban, majd Dessauban és Berlinben. A végleges berlini feloszlatást követően a tanárok és növendékek egy része a nácizmus elől Amerikába emigrált, a többiek szétszóródtak a világban. Az iskola Amerikában éledt újjá, de módszere, gyakorlata másutt is meghonosodott. A Bauhaus neve azóta fogalommá vált. Kötetünk az iskola legfontosabb dokumentumaiból ad válogatást, széles skálán mutatja be a Bauhaus eredményeit az új építészet, az ipari formatervezés, a művésznevelés és a művészet más elméleti és gyakorlati területein, amelyek által a Bauhaus a 20. század művészeti fejlődésében meghatározó jelentőségűvé vált.
-
A cívisek világa (Debrecen néprajza)
0Debrecen már a XII. századtól kezdve különleges helyet foglal el hazánk néprajzi tájegységei között. Földrajzi, gazdasági és jogi helyzeténél fogva irányító központ volt a környező vidék számára. Sajátos mezővárosi, parasztpolgári kultúrát alakított ki, amely egy ideig hatással volt egész nemzeti kultúránkra. A szerző érdekes, színes képet ad ennek a különös tájegységnek földműves és állattenyésztő cíviseiről, hortobágyi pásztorairól, céhes kézműveseiről, gyáralapító úttörőiről, közvéleményt formáló lelkész-szónokairól, egyszóval a cívisek egész társadalmáról.
-
A csillagok járásával… – Szőts István arcképéhez
0Fél évszázaddal ezelőtt a Filmtudományi Intézet nem mindennapi lehetőséget adott egy fiatal kutatójának: Bécsbe utazhatott, hogy életút-interjút készíthessen Szőts Istvánnal. Az Európa-szerte ismert filmrendező az ’56-os események után száműzetésbe kényszerült, és ekkoriban még fel sem merült annak lehetősége, hogy valaha is hazalátogathasson. A Szabó Balázzsal folytatott hosszú beszélgetésben életútja és művészpályája mellett pontos képet festett a hazai filmszakma történetéről, valamint saját maga és művei külhoni fogadtatásáról is. A kiemelkedően fontos kultúrtörténeti jelentőségű anyag azonban nem jutott el sem a szakmai körökhöz, sem az érdeklődő közönséghez. Szabó Balázs valószínűleg belátta: nincs esélye – akkortájt bizonyosan nem volt esélye – annak, hogy az interjú csorbítatlanul kerüljön nyilvánosságra. Szerencsére egy hangszalagon hiánytalanul megőrződött, és most végre írásban is elérhetővé válik ez a kordokumentumnak sem utolsó beszélgetés. A szöveg gondozóját már annak ismerete előtt is megragadta Szőts István alakja, akiben a művészi és az emberi nagyság egyként megtestesül. A neki szentelt rádiójáték Szőts követésre méltó etikai döntései kapcsán vázolja fel a művész sorsát, és a kívülálló szemszögével egészíti ki az interjúban rögzített személyes vallomást.
-
A gazdasági elmaradottság történelmi távlatból
0Alexander Gerschenkron a század egyik jeles, iskolateremtő gazdaságtörténésze volt. Írásaiban elsősorban a gazdasági fejlettség és elmaradottság történeti gyökereivel foglalkozott, de fontos tanulmányokat szentelt a modern iparosítás feltételeinek, a vállalkozói típusok megjelenésének, az egyenlőtlen fejlődés jelentkezésének a gazdaságtörténetben. Kötetünkben néhány alapvető elméleti tanulmánya mellett alapos tényanyagra támaszkodó, ugyanakkor élvezetes, esszészerű stílusban írt esettanulmányokat közlünk az olasz gazdasági fejlődés problémáiról, az orosz agrárpolitikáról, a gazdasági fejlődés értelmezéséről a múlt századi orosz értelmiség gondolatvilágában. Megismerheti az olvasó az idős tudós nézeteit a történelmi folytonosság eszméjéről és az ideológia problémájáról is. Elméleti érdekességükön túl Gerschenkron írásai aktuális mondanivalóval is szolgálnak: jelentős hozzájárulások az utóbbi időben az érdeklődés homlokterében álló közép-kelet-európai gazdasági fejlődés értelmezéséhez, s tágabb összefüggésben értékes adalékokat nyújtanak az ún. fejlődő országok problémáinak jobb megértéséhez.
-
A hagyományos kínai orvoslás
0Az évezredek óta „titokzatos Kina” eltűnőben van, s helyét mindinkább az új, mai Kína foglalja el. Egymás után válnak közismertté a különleges, „titokzatos” dolgok. Ezek egyike a hagyományos kínai orvoslás is. A régi kínai gyógyászat valóban egyedülálló, s kialakulása Kína évezredes elzárkózottságával magyarázható. Így érthető, ha az ókori kínai ember másképpen látta az ember és a természet viszonyát, az emberi test egészséges és kóros működéseinek okát, a gyógyítás lehetőségeit és módszereit stb. Ezekről ír könyve első részében Pálos István. A könyv második (nagyobbik) része ismerteti az egyes ősi gyógymódokat a tű-szúrásos (akupunktura), az égetéses vagy melegítéses (moxibuszció), a légzéses stb. kezelést, a hagyományos gyógyszerészetet és gyógyitási elveket -, amelyek használhatóságát a mai Kína orvosai modern tudományos módszerekkel vizsgálják. A kínai orvosok a régi gyógymódokat megtisztítják az elavult szemlélettől és magyarázatoktól, s a mai gyógyítás szolgálatába állítják, kiegészítve a modern tudományos módszerekkel.
-
A hettiták regénye
0A régészet regénye című nagy sikerű munkája közismert. Ez az új kötete a hettita kutatások eredményeivel, írásrendszerének megfejtésével és a hettita állam történetének megismertetésével foglalkozik. A kötet a hettita ásatások két legfontosabb falujának, Bogazköynek és Karatepének ásatásait állította a mondanivaló középpontjába. Ceram rendkívüli érdeme, hogy erről a témáról izgalmasan, színesen és mégis a tudomány eredményeit avatottan tolmácsolva képes írni, nemcsak a szakemberek szűk rétegének, hanem az előképzettséggel nem rendelkező érdeklődők táborának is. Magával ragadó a munka frissessége és modernsége, hisz a hettita birodalom, mely igen jelentős volt az i. e. II. évezredben, jóformán a múlt század végéig teljesen homályban maradt, az ásatások, a megfejtések, mind-mind a legutóbbi évtizedek eredményei. A hettita birodalom története szoros láncszemként csatlakozik az ókori történelemben Egyiptom és Mezopotámia már régebben megismert történetéhez. A művet számos ábra és igen érdekes képanyag gazdagítja.
-
-
A jóga és az idegrendszer
0Ha a jóga szóba kerül, általában az úgynevezett jógatornára gondolunk. Pedig a jóga a régi Kelet emberének sajátságos ismeretrendszere. A lényege az elmélyült önmegfigyelés, ennek révén testi és szellemi működéseink minél tüzetesebb megismerése, és az ismeretek felhasználása – módszeres gyakorlati formájában – egészségünk tartós megőrzése és önmagunk tökéletesítése érdekében. – Előző könyvében a szerző a hatha jógát, valamint a jóga egészségügyi szabályait vonta a tudomány nagyítója alá. E második könyvének témáját idegrendszeri jógának mondhatnánk, amely az emberi test életműködéseinek, különösen pedig érzelmeinek-érzéseinek megfigyelésén és befolyásolásán keresztül jut el a céljáig: a sokszor megcsodált, magas fokú akaratnevelésig. Bár a jóga megalapítói és művelői mit sem tudtak a mai értelemben vett idegrendszerről, mégis olyan ismeretek birtokába jutottak, amelyek jó része ma is tudományos értéknek számít. Módszereiket a szerző az idegélettan szemszögéből vizsgálja és magyarázza, s teszi így elsajátíthatóvá a mai ember számára is.
-
A levegő országútjain
0A sok színben játszó repülőtér felett az éjjeli égbolton ezüstös csillagként tűnik fel egy nagy utasszállítógép. A bemondó monoton hangja éppen jelzi a gép érkezését, amikor már ott gurul a széles betonpályán. Nyomban körülzsongja a repülőtér sokrétű élete. Utasok szállnak ki, tartálykocsik kúsznak elő, poggyászkocsik vágtatnak el mellette, szerelők hajolnak a motorok fölé. A légiközlekedés azonban nemcsak a modern technika csodálatot keltő összjátéka, nemcsak kényelmes és gyors utazást jelent. Posta- és teherszállítmányok, mentő- és időjárásszolgálat, mező- és erdőgazdálkodás – sokrétűek a repülés feladatai, tere és felhasználási köre. Hogyan tud a repülés ezeknek a feladatoknak megfelelni, hogyan áll a biztonság kérdése, mit ígér a jövő? E három izgalmas, mindenkit érdeklő kérdésre válaszol a szerző, aki kitűnően ismeri az egész kérdéskört. Bizonyára feszült érdeklődéssel fogja az olvasó a választ keresni, a modern repülés itt közreadott keresztmetszetét átböngészni, amely olyan sokoldalú, mint azok élete, akik nappal és éjjel, szárazföldek és tengerek fölött, láthatatlan utakon száguldanak előre a Levegő országútjain.
-
-
-
A mezőelmélet a társadalomtudományban
0Kurt Lewin századunk egyik legnevesebb pszichológusa volt. Német származású, de a fasizmus uralomra jutása után az Egyesült Államokba emigrált, és legjelentősebb összefoglaló jellegű írásai már az amerikai környezetben születtek. A pszichológia történetében egyike azon kutatóknak, akik számos területen egészen új alapokra helyezték az addigi kutatásokat, és – néha vitatható, de mindig termékeny – elgondolásaikkal új perspektívákat nyitottak e tudományban. Alapvető elméleti megközelítésmódja, a dinamikus pszichológia azóta a legkülönbözőbb területeken vezetett régi jelenségek átértelmezésére és új összefüggések feltárására. Élete utolsó szakaszában Lewin érdeklődése a szűken vett pszichológiai problémákon túl társadalompszichológiai problémákra is kiterjedt. Egyik kezdeményezője volt a kiscsoportkutatásnak, s megállapításai (elsősorban a demokratikus és autoritárius légkörrel kapcsolatban) immár klasszikus érvényűek. Itt és más hasonló kutatásai során arra a részben ma is megoldatlan kérdésre keres választ, hogy hogyan, milyen közvetítéseken keresztül érvényesülnek az alapvető társadalmi determinációk az egyének, illetve kisebb csoportok életében. Válogatásunk Lewin életművének legjelentősebb darabjait tartalmazza, bemutatva csaknem minden problémát, amely életének egyik vagy másik szakaszában érdeklődése homlokterében állott.
-
A mongolok titkos története
0A mongol nyelvnek és irodalomnak ezt a ma ismert legrégibb emlékét aránylag nemrég fedezték fel a világirodalom és a tudomány számára. Szövege kalandos úton hagyományozódott ránk, és mindmáig teljes homály borítja a szerző személyét, életét és működését. Nem tudjuk, mikor írta meg e művet a mongol Anonymus. Hallatlanul izgalmas olvasmány, mert – a szerző szándéka ellenére – leplezetlenül feltárja, mint indul el világhódító útjára a jelentéktelen kis mongol törzsfőnök fia, Temüdzsin, s mint lett Temündzsinből Dzsingisz kán, és milyen szerény kezdetekből sarjadt ki a hatalmas mongol világbirodalom.
-
A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
0A kötet címadó írása Max Weber, német közgazdász és szociológus egyik leghíresebb műve, hipotézise szerint a protestáns hivatásetika (mások mellett) fontos szerepet játszott a kapitalista gazdasági rendszer kialakulásában.
Weber szerint a kapitalizmus szelleme nem egyszerűen üzleti bölcsességek halmaza, hanem etikusan színezett életszabály – ethosz –, etikai mezben fellépő, normákhoz kötött meghatározott életstílus, hivatásbeli kötelesség. A protestáns etika megszabadította a javak szerzését a tradicionalista etika gátlásaitól, úgy rombolta le a nyereségvágy korlátait, hogy nemcsak legalizálta, de egyenesen isteni akaratot látott benne. Mindamellett a nyugati kapitalizmus nem csupán felszabadította a szerzési ösztönt, de egyben meg is fékezte azt a fogyasztás korlátozásával, ideális feltételeket teremtve a tőkeképződésnek. -
A régészet regénye
0Ritkán sikerül ilyen megnyerő módon összehangolni egy tudományos történet gazdag tényanyagát eleven, érdekes és vonzó stílussal. Erre az igen nehéz feladatra vállalkozott Ceram, amikor regényében” lebilincselő módon hozza közel a ma emberéhez az elmúlt két évszázad kiemelkedő régészeti munkáját és eredményeit. Nem kevesebbre vállalkozott a szerző, mint időben 5000 évet, térben négy kontinenset végigszáguldani az ásók nyomában, feltárni az archeológiai felfedezések történetét, melyek mögött felsorakoznak a lángeszű dilettánsok, a nagy koncepciójú kutatók, a hangyaszorgalmú szobatudósok óriási erőfeszítései, apró, szívós és kitartó munkái. Az olvasó mintegy szemtanúkén: kísérhetí végig az egyes feltárások izgalmas mozzanatait, az újabb felfedezések kísérletezéseit, az egyes kutatók nem mindennapi történetét.
-
-
-
-
A szegedi nép
0Bálint Sándor a szegedi József Attila Tudományegyetem nyugalmazott néprajzos professzora, Szeged városának szülötte. Dugonics András, Kálmány Lajos, Tömörkény István nyomán a szegedi világ további feltárásán és értelmezésén munkálkodik. Művei közül a Szegedi Szótár (1957) nyelvjárási enciklopédia, a Szeged városa (1959) művészettörténeti áttekintés. A szegedi paprika (1962) a város világraszóló különlegességének művelődéstörténeti és néprajzi méltatása.
Ismeretes, hogy a török hódoltság elsősorban Alföldünket sújtotta. A magyarság életének folytonosságát csak néhány hatalmas kiterjedésű parasztváros tartotta fönn, amelyek különleges magyar néprajzi tájegységnek tekinthetők. Színes népi múltjánál, sokrétű jelenénél fogva ezek közül is különösen kiválik a szegedi táj, amelynek paraszti humanizmusát Szeged író fiai, főleg Tömörkény, Móra, Juhász Gyula révén ismeri a művelt magyar olvasó. -
-
A vélemények világa
0Grusin könyvének témája – a közvélemény-kutatás szociológiája – is egyike annak a számos szociológiai kutatási területnek, amelyről hazai viszonylatban mindeddig nem jelent meg ilyen átfogó jellegű publikáció. Ennek hiánya különösen érezhetővé vált napjainkban, amikor hivatalosan támogatott, szervezett formában is megindult és egyre szélesebb bázison folyik a közvélemény kutatása. A szerző e munkáját fontos kísérletnek kell tekintenünk a tárgykörhöz tartozó fogalmak definiálása, az itt adódó problémák elemzése, s néhány, a szerző által kipróbált módszer ismertetése terén. Elmélet és empíria sikerrel egészíti ki egymást ebben a munkában. Ezek az erények joggal válthatnak ki érdeklődést nemcsak e fejlődő szakma művelőinek szűk körében, hanem a szociológiai és politikai orientációjú olvasóközönség szélesebb rétegeiben is
-
Altiero Spinelli, egy európai föderalista
0E kismonográfia célja, hogy rövid áttekintést adjon Altiero Spinelli (1907-1986) politikai és gondolkodói tevékenységéről, illetve az eseményeken keresztül bemutatassa, hogy a politikai kudarcok ellenére Spinelli az európai egység egyik alapító atyjaként milyen jelenetős hatást gyakorolt az integrációs folyamat fejlődésére. A parlamentáris és egyben alkotmányos Európai Unió létrehozását mindvégig támogató Spinelli a többi föderalista gondolkodó mellett részt vett abban az örökös politikai és gondolkodói szinten megnyilvánuló küzdelemben, amit a szupranacionális elveket valló föderalisták folytattak a kormányközi megközelítést valló funkcionalistákkal, konföderalistákkal vagy unionistákkal szemben. Altiero Spinellit állhatatossága és óriási akaratereje segítette abban, hogy a folytonos csalódásokat követően képes legyen újból és újból harcolni az európai föderáció megteremtése érdekében. Ennek érdekében mindvégig ugyanazokat az eszközöket tartotta fontosnak: egy alkotmányozó gyűlés felállítását, a kormányokkal szemben az európai népek (parlamentek) részvételének biztosítását a folyamatban, illetve az Európai Parlament közvetlen választását és szerepének megerősítését. Altiero Spinelli 1983 szeptemberében az Európai Unió tervezetéről az Európai Parlament plenáris ülésén a következőket mondta: Mindannyian olvasták Hemingway regényét, amelyben egy öreg halászról ír, aki miután élete legnagyobb halát kifogta, megpróbálja a partra vinni. A cápák azonban fokozatosan felfalják a halat, és mire a partra érnek, már csak a csontváz marad. Amikor néhány percen belül szavazni fogunk, a Parlament élete legnagyobb halát fogja kifogni, de ezt követően a partra kell vinnie, mert mindig lesznek cápák, amelyek majd igyekeznek szétmarcangolni. Igyekezzünk nem csupán egy csontvázzal partot érni
-
Andrzej Wajda
0„Úgy gondolkozol, mint a XIX. század romantikus költői. A lengyel film Mickiewicze lennél?” – kérdezi a kötet interjúrészletében az egyik lengyel filmkritikus Andrzed Wajdától. A kérdés a Wajda-filmeket ismerő olvasó számára meghökkető: romantikus alkotó lenne Wajda? Önvallomásokból, interjúkból, kritikákból, forgatókönyv-részletekből áll össze, mint valami színes mozaik, az egyik legismertebb lengyel rendező portréja, aki a lengyel iskola 1957-58-as fellendülésekor indult. Munkássága a divathullámtól függetlenül, az újdonságíz megszűnése után is kommentárok, értékelések tucatját váltja ki, személye akkor is előtérben áll, ha nem alkot új filmet vagy ha éppen gyengébb művet rendez. Mindez arra mutat: jelentősége több, mint műveinek összessége, filmjei. Mennyivel? Miért? Erre kívánunk választ adni.
-
Antik természettudomány
0„Ez a kötet részletes, elmélyedő tudománytörénet helyett csak egy-egy antik tudományág vázlatos, pusztán leíró ismertetését tűzte ki céljául. Nem lehetett szó még arról sem, hogy valamiféle teljességre törekedjünk: nem tette ezt lehetővé sem a terjedelem, sem az itt összeállított tanulmányok jellege. Bizonyos, hogy sok minden nem jutott szóhoz ebben a munkában, amit éppen úgy joggal elvárhatott volna tőlünk az Olvasó, mint bármi mást, amire sikerült kitérnünk. Mindössze arra törekedtünk csak, hogy olyan oldalról is bemutassunk valamit az antikvitásból – főleg a görögségből, – amiről az „ókortudomány” néven összefoglaló szakmák eddig ritkán vettek tudomást. Ha elég érdekesnek találja az Olvasó összeállításunkat, máris elértük célüunkat.”
-
Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái
0A magyar könyvkiadás nagy adósságát rója le Braudel világhírű munkája első kötetének megjelenésével, amely a többi kötettől függetlenül is megállja helyét: önmagában zárt egységet alkot. A szerző a mai francia és egyben egyetemes történetírás egyik legnagyobb alakja, iskolateremtő tudós művében az összehasonlító történetírás keretében az egész világ XV-XVIII. század közötti életéről rajzol fel szinkronikus képet. Könyvét olyan témák demográfia, betegségek, táplálkozás, öltözködés, lakás, energiaforrások, technika, közlekedés, pénz, városok stb. együttes tárgyalása jellemzi, amelyek a hagyományos történetírás margójára szorultak, vagy egymástól elszigetelten, külön-külön kerültek feldolgozásra. Európa-centrikus látásmódunk szemszögéből feltétlen újdonsága a könyvnek Braudel rendkívül tág látóköre: a vizsgált jelenségeket világméretekben veszi szemügyre; az anyagi műveltség kínai vagy amerikai megnyilvánulásait éppúgy ismerteti, mint az európait.
-
-
Az előítélet
0Gordon W. Allport az amerikai szociálpszichológia egyik kiemelkedő egyénisége. Ebben a több kiadást megért könyvében az előítéletek létrejöttének mechanizmusát vizsgálja a csoportok közötti viszonyokkal összefüggésben. Gazdag empirikus anyagon tárja fel az amerikai társadalomban uralkodó legjellegzetesebb faji és politikai előítéleteket, a néger-problémát, az antiszemitizmust és a baloldali gondolatokkal szemben megnyilvánuló elfogultságokat. Liberális meggyőződésű lévén, felvázolja azokat a programokat, amelyek az előítéletes személyiség és magatartás háttérbe szorulásához és megszűnéséhez vezetnek. Műve – néha naiv megoldásai ellenére is – jelentős hozzájárulás a téma szociálpszichológiai irodalmához.
-
Az ember
0Az 1976-ban elhúnyt Arnold Gehlen a XX. századi polgári filozófiai antropológia egyik legnevesebb képviselője volt. Az ember világban elfoglalt sajátos helyét vizsgálva nagy súlyt helyez az aktivitásra, az ösztönszerkezet és a tudatos ellenőrzés kölcsönhatására s a nyelv szerepére. Számos olyan kategóriát alkotott, amelyek termékeny kiindulópontokat szolgáltathatnak egy marxista filozófia antropológia számára is. Ezek közül néhányat – például a „tehermentesítés fogalmát” – Lukács György is felhasználja öregkori Esztétikájában. Gehlen igen gazdag szaktudományos anyagra épülő filozófiai elmélete korlátai ellenére is jelentős dokumentuma a mai polgári törekvéseknek.
-
Az iszlám keletkezése
0Mi is hát valójában az iszlám? Vallási ideológia, csupán? A kereszténység és a judaizmus valamiféle keve réke? A beduinok mozgal-ma? Vagy inkább a földművelők ideológiája, az ,,arab feudalizmus” termé ke? Valamiféle kapitalista jellegű kereskedői ideológiáról van szó? Így hangoznak az eddigi kutatás leggyakoribb kérdésfeltevései, melyek mindeddig nem tették lehetővé a mozgalom kielégítő megmagyarázását. A szerző, Simon Róbert, az eredeti források és a szakirodalom alapos elemzésével igyekszik tisztázni azokat a társadalmi feltételeket, amelyek között az iszlám társadalmi-ideológiai mozgalma megszületett, s a mozgalom specifikumainak feltárása után körvonalazza azokat az összefüggéseket, amelyek az iszlám megszületése és az ennek nyomán kialakuló arab társadalom között fennállnak.
-
Az iszlám kultúrája I-II.
0„Goldziher Ignác (1850 – 1921) orientalista, a Közel-Kelet nemzetközi hírű kutatója, a magyarországi arabisztika és sémi filológia megalapítója. Vámbéry Ármin tanítványaként Pesten, majd Berlinben és Lipcsében folytatta tanulmányait. Ezt követően Leydenben és Bécsben arab kéziratokat tanulmányozott, s 1873–1874-ben állami ösztöndíjasként Damaszkuszban, Jeruzsálemben és Kairóban foglalkozott a sémi nyelvekkel és az iszlám vallással. 1874-től a Pesti Izraelita Hitközség titkára, 1900-tól az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Közben 1872-től a pesti Tudományegyetem magántanára, 1904-től profeszszora. 1881-ben jelent meg Az iszlám. Tanulmányok a mohamedán vallás köréből című munkája, amely terjedelmében a legnagyobb, tartalmában a legrészletesebb magyar nyelvű munka az iszlám keletkezéséről és történetéről. E művével megalapozta a kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet.” A jelen kötet reperezentatív válogatás az életműből.
-
Az öltözködés története
0A neves dán műtörténész, akinek már magyar nyelven is megjelent EMBER ÉS MŰVÉSZET című kötete, világszerte nagy sikert aratott divattörténeti művével. A szerző igen szellemesen, és eredeti módon, ugyanakkor rendszerező igénnyel végigkíséri az öltözködés történetét a legősibb időktől egészen napjainkig. Mindig az adott kor kultúrtörténetébe ágyazva, a társadalom életének és művészetének fejlődésével összefüggésben vizsgálja a ruházkodás változásait. Igen sok, a kosztümtervezők számára is sokatmondó rajz és számos művészi reprodukció kíséri a szöveget. Kitűnő, a témába vágó „kislexikon” zárja a kötetet.