-
A farkas szájában
0Adam Foulds új regénye a második világháború idején játszódik Észak-Afrikában és Szicíliában, 1943 nyarán, azon hadművelet idején, amely során a szövetségesek a sziget elfoglalásával megvetették a lábukat Európában, és elkezdhették észak felé szorítani a tengelyhatalmak csapatait. Will Walker angol biztonsági tiszt az apja eszményképével szeme előtt a diplomácia elveit követve elsősorban a béke megteremtéséért tevékenykedik, míg Ray Marfione olasz származású amerikai közlegény a csataterek poklait megjárva jut el felmenői hazájába, ahol korábban még soha nem járt.
-
A kabaré világa
0A kabaré » hosszú ideig tengődött – szegény rokon módjára – a művészetek világának perifériáján. De inkább csak a mindenható kritikusok véleménye szerint; a valóság képe azért mást mutat, bár sokak – művészek és laikusok – szemében egyaránt valamiféle lekicsinylő, sőt megbélyegző hangzása volt nevének. Társaságban, színházban, sőt a sajtóban is mindmáig találkozunk ilyen nem éppen hízelgő kifejezéssel: nem vagy a kabaréban, kész kabaré.«
A szerző, aki maga is ott volt a szlovák hivatásos kabaré születésénél és elindulásánál – nemcsak mint közeli megfigyelő, hanem mint aktív »tettestárs«, s aki kiválóan ismeri az egész európai kabaré történetét, ebben a könyvben rehabilitálni kívánja a kis formák nagy művészetét. Mert ez a könnyű műfaj nemcsak szórakoztat, hanem nevel, agitál, bírál, s bizonyos történelmi időszakokban harcos politikai szerepet is vállal, olykor nagy kockázattal. E sokrétű könyv tehát nemcsak érdekes és szórakoztató olvasmány, hanem színháztörténeti ismereteket is ad. -
A Kaukázus – a népek hegye
0A Kaukázus – a szivar alakú hegység Európa és Ázsia határán, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között – rendkívül izgalmas része földünknek. Völgyeit, tengerpartjait, közvetlen környékét több mint 50 nép lakja. Nagy történelmi menedékhely, ahol a népvándorlás máshol elsöprő erejű hullámai megtörtek, amely túlélt világhódító hatalmakat, Rómát, Bizáncot, arabot, perzsát, tatár-mongolt, törököt, amely biztonságos szigetként állt a körülötte hullámzó-dúló nagy háborúkban, be-befogadta a már ott lakók mellé a veszteseket, a menekülőket, megteremtette számukra is a továbbélés, a fennmaradás lehetőségét. Így alakult ki évezredek során a Kaukázus sajátos nemzetiségi mozaikja, amely a maga sokszínűségében mégis valamiféle egységet alkot, kaukázusi kultúrát, gondolkodásmódot, szokásrendet és etikát, amely mindmáig hatása alá vonja azokat, akik tartósan idekerülnek.
A szerző – két utazása során – bejárta a hegység és a környék jelentős részét, bepillantást nyert az ott lakók életébe, és különös előszeretettel kereste fel a helyi tudósokat: történészeket, régészeket, nyelvészeket, etnográfusokat, akik fel-felvillanthatták előtte a Kaukázus múltjának egy-egy darabját. Ott szerzett ismereteit kiegészítette mindazzal, amit régi és mai utazók, kutatók könyvei kínáltak. A tájékozódásban nagy segítségére voltak magyar tudósok is, akik egy-egy részterület kiváló ismerőiként adták gondolataikat, tudásukat e kötethez. -
A magyar film története
0Hogyan lett a magyar filmipar filmművészetté – ebben a mondatban lehet összefoglalni Nemeskürty István könyvének tartalmát. Az egymondatos, szükségképpen szürke összefoglalás azonban izgalmasan érdekes életrajzot takar, a magyar film életrajzát. Hat évtizeddel ezelőtt nálunk is, másutt is „a film még a vásári mutatvány »ősállapotában« volt. Nem tudta és nem vallotta magáról, hogy művészet. Nem volt elismert nemessége, mely kötelezte volna” (Balázs Béla). Az azóta megszerzett nemesség viszont már kötelez bennünket: ideje összefoglalnunk filmművészetünk történetét. A magyar filmtörténetírásnak alig van hagyománya. Filmszakirodalmunkban számottevő írások csak a filmesztétika tárgykörében születtek. Nemeskürty István filmesztéta és irodalomtörténész saját kutatásaira támaszkodva írta meg a magyar film történetének első összefoglalását.
-
A négy mozgás és az általános rendeltetések elmélete
0Különös, rendkívüli könyvvel ismerkedik meg az olvasó – az egyik legjelentősebb utópista főművével. Fourier neve két helyről cseng ismerősen: Madách a Tragédia sivár falanszterjelenetében az ő nyomán idézte meg a jövőt, Lenin pedig a marxizmus tiszteletre méltó forrásai között sorolta fel. Alighanem az eredeti mű is taszítani és vonzani fog: lesz, akit elijeszt a dilettáns szent meggyőződése, rögeszmékben, elképesztő számításokban való vakhite, és lesz, akit megragad a részletek mögött az emberi nem gazdag, szabad, igazságos kibontakoztatásának gondolatkísérlete. Fourier számára az emberiség célja a boldogság, s az nem más, mint az összes szenvedélyek kielégítése. A természet szerinte nem szorul helyesbítésre, a kertész ollójára, a természetet meg kell valósítani. E gondolat s részletes kidolgozása okából van helye Fourier művének az etikai gondolkodók tárában.
-
A nevetés
0Bergson azok közé a filozófusok közé tartozik, akiknek írásai nagy népszerűségre tettek szert. Művei regényeknél is sikeresebbek voltak, új és új kiadásokban jelentek meg. A nevetés, ez a remekbe szabott kis tanulmány eddig közel egymillió példányszámot ért el. Lapjain a szerző a komikum elméletét igyekszik kifejteni. Az élet megfigyeléséből indul ki, és a tapasztalásból vonja le alapvető meghatározásait. Szembeállítja és egybeveti a komikusat a tragikussal, hogy mindkettőről kifejtse elméleti meghatározásait. A nevetés azonban nem pusztán elméleti munka, hanem irodalmi tanulmány is: mély és eredeti tárgyalása Moliére művészetének, és tárháza sok tanulságos elemzésnek, amelyek időállóvá és számunkra is élvezetes olvasmánnyá teszik e művet.
-
-
-
A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Tanulmányok
0Wilhelm Dilthey munkájának reprezentatív válogatását adjuk közre. Az az elméleti álláspont, amelyet három évtizedes fejlődésében mutat be a kö-tet, századunk filozófiai gondolkodásának egyik forrása. Műveinek hatása, inspiráló ereje nemcsak a századelő jelentős német filozófiájában és szo-ciológiájában élt tovább, hanem a szellemtörténeti szemléletmódban, a természet- és társadalomtudományok megkülönböztetésének vitáiban, s a pozitivizmus különböző válfajai elleni mindig megújuló küzdelme is máig eleven. Dilthey életműve nem szakfilozófia, amely csak szűk szakmai kö-zönség érdeklődésére tarthat számot. Az individuum életproblémája az a kérdés, amelyre minden írásában szenvedélyesen kereste a választ.
-
A vizek óriásai
0Napjainkban van születőben a modern tengerkutatás. Ennek látványosabb részét, a mélytengeri merüléseket és a tengeri állatok életének, viselkedésének vizsgálódását – a televízió jóvoltából – a nagyközönség feszült érdeklődése kíséri. Érthető hát, ha a tengerről szóló könyveket napok – hetek alatt elkapkodják.
Az „élet bölcsőjének” a varázsát a különleges állatvilág adja. Megközelítőleg kétszázezer állatfaj és a tengerekben, amelyeknek a többsége alsóbbrendű, mégis az uralkodó csoport a gerincesek, mindenekelőtt a halak és az emlősök. Bár a szárazföldön is élnek hatalmas termetű állatok, de az óriások igazi világa a tengerek és a nagy folyók. Óriásai szinte minden állatcsoportnak vannak, még az egysejtűeknek is. Könyvünk azonban olyan állatokról szól, amelyek a történelem folyamán szorosabb kapcsolatba kerültek az emberrel, rá nézve veszélyesnek bizonyultak, vagy éppen az ember fenyegeti kipusztítással őket. Ide sorolhatjuk az óriáskalmárokat, egyes polipfajokat, cápákat, rájákat, barrakuda- és murénafajokat, a tengeri hüllők közül az óriásteknősöket, az emlősök közül a jegesmedvét, a fókákat és delfineket, a békés természetű tengeri teheneket, és a minden idők legnagyobb állatait magukba foglaló bálnákat, illetőleg a folyami óriások közül az anakonda kígyókat és a krokodilusféléket, valamint a vízilovakat.
Könyvünk vadászok, tengeri halászok és horgászok, tengerkutatók, biológusok és más szakemberek írásaiból készült válogatás és fordítás. Úgy igyekszik bemutatni az egyes állatcsoportokat, hogy az olvasó megismerje életüket, viselkedési szokásaikat, a zsákmányszerzésüket vagy menekülésüket, és az emberrel folytatott küzdelmüket, amely – sajnos – többségüknek veszedelmes megfogyatkozásához, egyeseknek pedig a teljes kiirtásához vezetett. Az egyes történetek rendkívül érdekes, izgalmas olvasmányok, s a vizek világának legrejtettebb titkaiba avatják be az olvasót. -
Az emberi jelenség
0A francia paleontológus és teológus nevét és felfogását a magyar olvasóközönség eddig csak a róla szóló tanulmányokból ismerhette. Ez a kötet Teilhard de Chardin fő műve, amely jelentős állomása volt annak a szemléletbeli elmozdulásnak, amelynek során a nyugati katolicizmusban egy radikalizálódó, a társadalmi problémák iránt érdeklődő irányzat bontakozott ki. E könyvében a szerző tudományos meggyőződését és vallásos hitét próbálja összhangba hozni. A darwini evolúció-elméletből indul ki, s bár érvelése teológiai színezetű, és a társadalmi jelenségeket a biológia modellje alapján képzeli el, mégis a társadalmi és kozmikus méretű emberi felelősséget hirdeti. Nézeteinek számunkra elfogadhatatlan voná-sai ellenére ez teszi koncepcióját mégis alkalmassá arra, hogy őt meghallgatva szálljunk vi-tába vele. Teológus írását olvassuk, aki végkövetkeztetéseiben ugyan a hithez jut el, de tudományos meggyőződését a valóságtól tanult dialektika módszerével bontakoztatja ki. A kötet ellentmondásai között Tordai Zádor értő bevezetője segíti eligazodni az olvasót.
-
Az európai folklór története
0Egy tudományszak bonyolult és gazdag európai történetével s egy jelentős tudós művével ismerkedik a magyar olvasó a következő lapokon. Giuseppe Cocchiara palermói professzor műve (Storia del folklore in Europa, Torino 1954. Einaudi) a népköltészet tudományának európai történetéről megjelenése óta mind nagyobb elismerést arat a szakma szűkebb körein kívül is. Miközben a bevezető sorait írom, a könyv oroszul is megjelenik a Szovjetunióban, s már nyilvánvaló, hogy a néhány éve ismét annyira felélénkült szovjet folklór vita egyik központi témája lesz Cocchiara műve is. Nemcsak egyszerű tudománytörténeti összefoglalást kapunk Cocchiarától, bár ez önmagában is érdem volna, hiszen még az egyetemes néprajznak, aztán az etnográfiának, szociológiának sincs ily gondos, minden irányzatra, minden részletre kiterjedő tudománytörténeti összegezése, mint Cocchiara segítségével a folklór tudományának.
-
Az örök vadember
0Az érdeklődő olvasó már ismeri az olasz Cocchiara professzor nevét: egy nagy munkája, Az európai folklór története 1962-ben megjelent magyarul. Ez az újabb műve olyan témával foglalkozik, amely nemcsak a szakemberek érdeklődésére tarthat számot. Hiszen kit ne érdekelne az a téma, hogy a primitív világ hogyan van jelen a modern kultúrában, milyen hatást gyakorol rá? A modern irodalomban, de főképp a zenében és a képzőművészetben olyan jelenségekkel találkozunk, amelyek sokunk számára érthetetlenek, s így értelmetlenek is. Cocchiara könyvéből – számtalan egyéb ide vonatkozó problémán kívül – erre a manapság különösen aktuális kérdésre is feleletet kapunk. A szerző tehát azt a célt tűzte maga elé, hogy bemutassa egy olyan tradiíció történetét, amely szorosan hozzátartozik a modern civilizáció és kultúra történetéhez.
-
-
Gondolatok
0A filozófia történetének egyik legvitatottabb művét veszi kezébe az olvasó. A viták már ott elkezdődnek, hogy vajon mennyiben tekinthető műnek a feljegyzéseknek ez a rendezetlen (és csak utólag elrendezett) halmaza? Racionalista vagy irracionalista gondolkodó-e szerzőjük? Apologéta vallásbölcselő vagy tragikus filozófus? Csak abban nincs vita, hogy bárhogy legyen is -, a Gondolatok a XVII. századi európai gondolkodás, magatartás, etika egyik legfontosabb és legmaradandóbb dokumentuma.
-
Özönvíz I-II.
0A Nobel-díjas lengyel író nagy történelmi trilógiájának második része, az Özönvíz, a XVIII. század második felébe visz bennünket, a svéd lengyel háború idejére. A lengyel főnemesség árulása folytán a svéd csapatok elárasztják Lengyelországot, és megkezdődik az évekig tartó harc az ország függetlenségének kivívásáért. Ebben a harcban részt vesz az egész nemzet. Sienkiewicz a múlt század végén írta ezt a regényét honfitársainak biztatására és vigasztalására, hogy a fényes múlt példájából erőt merítsenek hazájuk felszabadítására. Árulók és hősök vonulnak végig a regény lapjain, a színes meseszövést izgalmas fordulatok tarkítják. Tanúi leszünk egy árulónak vélt nyughatatlan fiatal tiszt bravúros hőstetteinek és egy eszményi szerelem diadalának.
Művészi szempontból az Özönvíz a trilógia legsikerültebb része; méltán lett milliók legkedvesebb olvasmánya. -
Reneszánsz etikai antológia
0Földrészünk nagy gazdasági és szellemi átalakuláson ment át a reneszánsz idején. Mélyen megváltoztak az erkölcsnek az antikvitástól örökölt kategóriái is. Erről a folyamatról tudósít kötetünk, amelynek íve a kora reneszánsz itáliai bölcselőitől az érett, Erzsébet-kori Anglia reprezentatív gondolkodójáig terjed. Nem csupán „legfontosabb gondolatokat” ad ez a kötet, hanem ízelítőt kínál a szerzők stílusából, eszejárásából is. A legtöbb szemelvény első ízben jelenik meg nyelvünkön: Petrarca prózaíróként mutatkozik be, színes írásokat olvashatunk Alberti, Valla, Ficino és Pico della Mirandola tollából. Machiavelli Liviust kommentáló könyvének részletei után első ízben olvasható magyarul Erasmus Luther-ellenes vitairatának egy részlete, akárcsak Montaigne esszéinek néhány lebilincselő darabja, valamint Pierre Charron értekezése a bölcsességről. Bacon néhány remekmívű esszéje zárja a kötetet, mely Vajda Mihály válogatásában, Makkai László utószavával lát napvilágot.
-
Stuart Mária
0Stuart Mária és Angliai Erzsébet, a középkori önkényuralom és az alkotmányos monarchia, a katolicizmus és a protestantizmus 400 év előtti küzdelme bontakozik ki az emberek fantáziáját évszázadok óta foglalkoztató skót királynő életrajzának lapjain.
-
Válogatott filozófiai írások
0Kötetünk célja összefoglaló képet adni Fichte filozófiai rendszeréről és gondolkodói fejlődéséről. Az első három írásban a fichtei filozófia alapgondolatának, a gyakorlati ész elsődlegességének, az idealista tevékenységelv eszméjének valóban klasszikus megfogalmazásait olvashatjuk, A természetjog alapja…. az empirikus Én dedukciójának legfontosabb mozzanatait tartalmazza, Az ember rendeltetése e filozófia egészének kétségkívül legsikerültebb és legjelentősebb „népszerű” összefoglalása, A jelenlegi kor alapvonásai a gondolkodó történelem- és államfilozófiáját reprezentálja. Fichte filozófiája fontos láncszem a dialektikus gondolkodás fejlődéstörténetében, de egyes gondolatai közvetlen mondanivalót is hordoznak számunkra, elsősorban azáltal, hogy – bár elvontan, eszmeileg – a egyént és a nemet, a társadalmat szoros összefüggésben tekintve hirdeti az emberi tevékenység, aktivitás döntő jelentőségét.