Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni. A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők a „felkelők”, az „insurgensek”, a „kurucok” az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét. Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának első kötete, a Vörös-kék lobogók 1682-ben veszi fel a történet szálát a Magyarország középső részét megszállva tartó törököknek évek óta állandó bosszúságot okozó Fülek várában. A vár két fiatal hadnagya, a katolikus Szentiványi Péter és a református Lehoczky Ferenc gyerekkori jó barátok és harcostársak, ám barátságuk komoly próbatétel elé kerül, amikor egy őrjárat során rábukkannak a félholt Légrády Orsolya nemeskisasszonyra és kíséretére. Albrecht Caprara grófot azzal a feladattal küldi különleges követként Konstantinápolyba I. Lipót császár, hogy minden eszközzel igyekezzen elérni a két év múlva hatályát vesztő vasvári béke meghosszabbítását. A Magyarországon és a Balkánon át vezető út azonban veszélyekkel terhes, és Konstantinápolyban sem úgy fogadják, ahogyan várná. Thököly Imre párhuzamosan folytat tárgyalásokat a bécsi udvarral és a Portával, ám mivel az udvar vonakodik engedélyt adni a Zrínyi Ilonával, Rákóczi Ferenc özvegyével tervezett házasságára, súlyos döntésre szánja el magát, és összevonja a bujdosók csapatait Kassa városa alatt. Csikász Lajos új történelmi regénysorozata a legnagyobb elődökhöz méltóan dolgozza fel a százötven éves török hódoltság utolsó évtizedének történetét. A kiterjedt kutatómunkákra épülő, történelmileg hiteles művek a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben talán kevésbé ismert korszaknak az izgalmas és sorsfordító eseményeit.

Valamikor a Kr. u. 800-as évek második felében, a Kárpátok délkeleti vonulatai között egy csendes kis pásztorfalu lakói egy sebesült, hatalmas termetű, lángvörös hajú harcosra találnak. Meggyógyítják, befogadják, s mikor a harcos, szokásaikkal ellentétben nem elfut az időnként rájuk törő haramiák elől, harcba is szállnak mellette. Egy alkalommal azonban nem haramiák érkeznek, s a jámbor pásztorok hamar megfutnak a mokány kis lovakról ördögi pontossággal nyilazó, egyszerű öltözetű katonák elől. A vörös hajú harcos elesik a csatában, siheder fiát magával viszik a lovasok. A fiú, akinek elrablói a Veres Keménd nevet adják, új otthonra lel a székelyek között. Barátokat és ellenségeket szerez, kiverekszi magának az elismerést, ám amikor ifjú csikósként Bolgárországba indul, hogy az utazók elbeszéléseiből megismert arab lovat szerezzen magának, még nem is sejti, milyen veszedelmet szabadít népére. S ha ez nem lenne elég, a székelyek vezetői egy nap kihirdetik, hogy szövetségre léptek távolról érkező rokonaikkal, a hunok végleges hazát kereső leszármazottaival, az Álmos és Árpád vezette törzsszövetséggel, és tizenötezer harcossal vonulnak küzdelmük megsegítésére… Cseke Lajos egyedülálló hangulatú és hangvételű történelmi regénye rendkívül élvezetesen és lebilincselően mutatja be a honfoglalás kori székelység és a környező népek szokásait, mindennapjait és élet-halál harcait.

Nemere István új történelmi regénye a honfoglalástól Árpád fejedelem haláláig terjedő időszakot dolgozza fel, részben a rendelkezésre álló szűkös források, részben az írói képzelet alapján. A X. században a Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek előtt két sorsdöntő feladat állt: az új hazában való végleges berendezkedés, illetve a határok biztosítása, különös tekintettel a Keleti Frank Királysággal határos nyugati gyepűre. A szerző árnyaltan és átfogóan örökíti meg a történettudományban sokáig csak a „kalandozások korának” nevezett időszak első évtizedeit. Fordulatokban gazdag történetében felmutatva azt az egyre inkább elfogadottá váló tényt, hogy a nyugati hadjáratok legalább annyira szóltak a frankokkal, különösen Arnulf királlyal kötött szövetség katonai kötelezettségeinek teljesítéséről, illetve később, a magyarokkal szemben ellenséges Gyermek Lajos uralkodása idején a nyugati határok megszilárdításáról, mint a puszta zsákmányszerzésről. A nagyrészt sikeres nyugati hadjáratok közepette a hátországban is a magyarság sorsát évszázadokra meghatározó változások kezdődtek, melyek hatásait a szerző a fejedelmi családtól és a vezérektől kezdve a törzsek harcosain, kézművesein és asszonyain át a honfoglalók minden rétegének életében bemutatja.

Mindazok számára, akik nem egy történelmi korszak elmélyült kutatói, az adott időszak kiemelkedő alakjai gyakran csak a tankönyvekből, tetteik jelentőségén keresztül megismert, nem teljesen emberi léptékű személyiségek. Így van ez Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” esetében is: a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója, a Lánchíd megálmodója, a magyar nemzettudat megújítója többségünknek egy emberfeletti történelmi alak. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy legnagyobb nemzeti hőseink is csak emberek voltak a maguk gyarlóságaival, vágyaival, botlásaival és hétköznapi életével. Bakóczy Sára legújabb regénye Seilern-Aspang Crescence grófnő életének egy meghatározó szakaszán keresztül mutatja be második férjének, Széchenyi Istvánnak az emberi, esendő oldalát is. A szerző remek ízléssel és arányérzékkel, kiterjedt kutatások alapján mutatja be a XIX. század első évtizedeinek bécsi, pozsonyi és pest-budai életét a császári udvartól kezdve a magyar vármegyei nemesség kúriáiig. Főszereplői, Crescence és Széchenyi István hús-vér alakokként, szenvedélyeikkel és szenvedéseikkel kerülnek ábrázolásra.

A XIII. század végén játszódó trilógia főhőse az ifjú Lyoni Wolfgang, egy német kisnemes másodszülött fia, aki Lyonban kezdi meg teológiai tanulmányait, majd egyik professzorát követve Párizsba kerül. Wolfgangot csillapíthatatlan tudásvágy fűti, semmitől sem riad vissza, hogy az egyetem könyvtárának zárolt részlegébe is bejusson: ha kell, csalással, zsarolással, megfélemlítéssel éri el kitűzött célját. Praktikái azonban felkeltik valakinek az érdeklődését, akitől még a mindenre elszánt ifjú is tart: Passaui Paulus inkvizítor atya elfogatja és választást kínál neki: vagy a szolgálatába áll és tanítványa lesz, vagy máglyára kerül. Wolfgang kénytelen-kelletlen rááll az alkura, és megkezdődik hosszú utazása Paulus oldalán. Egész Európát bejárják az eretnekség nyomait keresve, Languedoc­tól a Fekete-erdőig, mígnem a Szentszék a Magyar Királyságba küldi őket, ahol akkor épp a Kunnak is nevezett IV. László uralkodik. Egy délvidéki eretnekfészek felderítése során azonban a katonáik elárulják őket, és a két inkvizítornak menekülnie kell – azonban előbb besenyők, majd kunok fogságába kerülnek. Paulus egy alku révén szabadon távozhat, ám túszul kell hagynia Wolfgangot, aki ezután közel egy évet tölt a kunok között félig fogolyként, félig vendégként. Megismeri életüket, szokásaikat, a szkítai kereszténység tovább élő töredékeit, és ahogy bővül a tudása, úgy szaporodnak a kételyei saját hitével és küldetésével kapcsolatban is. Trux Béla kiterjedt történelmi és néprajzi kutatásokon alapuló regénytrilógiájának cselekménye párhuzamosan zajlik a korábban megjelent két regényével, A templomos lovaggal és az Akkon ostromával.

Bán Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmi regénysorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A kiterjedt történelmi kutatómunkán alapuló sorozat feleleveníti Hunyadi János életének és a Magyar Királyság XV. századi történelmének sorsfordító pillanatait, egybeszőve az ismert tényeket a néphagyomány elemeivel és az írói képzelettel. Bán Mór eleven és hiteles képet fest a Zsigmond korabeli Magyarországról. Alakjai nem a történelemkönyvekből előhúzott, idealizált hősök, hanem hús-vér emberek, akik elvitathatatlan erényeik mellett néha a legszörnyűbb bűnök elkövetésétől sem riadtak vissza. A szerző egyedi hangvételű ciklusa egyszerre kíván tisztelegni a magyar történelmiregény-írás múltja előtt, megőrizve-megújítani annak hagyományát. Az összes eddig megjelent kötet most egyben!
< br> Első kötet – A Hajnalcsillag fénye; Első és a második kötet közt játszódó történet – A Szűz kardja; Második kötet – Az üstökös lángja; Harmadik kötet – A csillagösvény hídja; Negyedik kötet – A hadak villáma; Ötödik kötet – A Mennydörgés kapuja; Hatodik kötet- A Holló háborúja; Hetedik kötet – A félhold tündöklése; Nyolcadik kötet – A hit harcosa; Kilencedik kötet – Isten árnyéka; Tizedik kötet – Vihartépte zászlaink; Tizenegyedik kötet – A förgeteg hírnöke; Tizenkettedik kötet – Angyal a kapuk felett

Kolumbusz: Nem a szerző fedezte fel, már sokan leírták, hogy „minden másképpen volt”. Kolumbusz nem olasz volt, hanem portugál. Mielőtt nekivágott nagy útjának, járt már Amerikában. A spanyol királyi udvarba, mint a portugál király titkos ügynöke érkezett: egy nagyon különleges feladat végrehajtása várt rá. És akár hiszik, akár nem, a legújabb elmélet szerint a Várnánál 1444-ben el nem esett, hanem tovább élő és vándorló, a portugál Madeira szigetén letelepedett Ulászló királyunk házasságából származó elsőszülött fiú volt valójában a nagy felfedező, az „óceánok admirálisa”, Amerika első alkirálya… De aki ismeri a szerzőt, sejtheti: amit mások kiderítettek, ahhoz ő még hozzá tud tenni valamit.
Egy trónörökös második élete: Meghalt-e Rudolf trónörökös Mayerlingben, vagy tovább élt külföldi száműzetésben? Mi történt Mayerlingben 1889. január 30-án? Nagyon sokan tették fel ezt a kérdést az elmúlt száztíz év során. S számtalan – olykor egymásnak ellentmondó – választ, feltételezést fogalmaztak meg már a kortársak, majd a kutatók, történészek, újságírók, hivatalos és nem hivatalos „szakértők”.

Ezerötszázötvennégy. A három részre szakadt ország keleti határvidékén Debrecen kénytelen egyszerre keresni a Habsburg Császárság, az Erdélyi Fejedelemség és a Török Birodalom kegyeit. Gazdag polgárai háromfelé adóznak, túlélésük érdekében három urat próbálnak meggyőzni hűségükről. Hol Erdély oltalmát kérik a Habsburgokkal szemben, hol a Habsburgokét a török ellen – és mindennek meg kell fizetniük az árát. A rövid, dúlásmentes békeévekben azonban a város lakóit hétköznapi események tartják izgalomban: Duskás Ferenc, az egyik leggazdagabb fiatal kereskedő vízimalmot készül építeni a város határában, Ötvös Ambrus nem mástól, mint Oláh Miklós esztergomi érsektől kapott megrendelést egy értékes kehelyre, a város földesura, Török János fiatal feleséget vett magához, a besztercebányai rézbányászat jogának új tulajdonosa debreceni kötődésű, és felcsillan a lehetőség, hogy a töröknek szállított rézen vagyonokat keressenek az élelmes kalmárok. A világtörténelmi és a hétköznapi események hátterében pedig egyéni emberi sorsok, tragédiák és örömök rejlenek, amelyekről megélőiken kívül sokszor nem is tud más. Érdekházasságok, reménytelen szerelmek, elvesztett vagyonok, kettétört életek és váratlan felemelkedések eseményei szövődnek egybe egy család, egy város, egy nemzet történetévé.

Kr. u. 1347. Bónizs Róbert A kőfaragó című regényének főhőse, Zétényfi András immár meglett, családos ember. Békében és boldogságban éli életét, míg egy nap az odvaskői Boldogasszony-kegyhely felújítása közben rá nem bukkan egy több száz éves pergamenre, amely töredékes útmutatást tartalmaz Szent László király egyik ereklyéjének, híres íjának a hollétére vonatkozóan. A szentléleki pálos szerzetesek priorja, Dénes atya megkéri, hogy egy fiatal szerzetes, Kálmán társaságában próbálja megkeresni az ereklyét. Azonban a pergamenről kisilabizálható útmutatás alapján további útitár-sakra is szükségük lesz, és Kálmánról is kiderül, hogy sokkal több, mint aminek látszik. Ráadásul minden óvatosságuk ellenére az ereklye létezésének titka kitudódik, mire a Felvidék egyik tót nagybirtokosa úgy dönt, bármi áron megszerzi azt, hogy felhasználhassa sötét céljainak elérése érdekében… Bónizs Róbert új regénye tovább szövi A kőfaragóban megismert szereplők és vidék történetét, de önállóan is élvezhető, az előzményekhez csak lazán kapcsolódó mű. A szerző kiterjedt történelmi és földrajzi kutatómunkára alapozva mutatja be az egyik legnagyobb magyar király, Szent László legendáinak fennmaradását, tovább élését mindössze néhány évszázad elmúltával, illetve az ősi magyar hitvilág és a már szinte teljesen megszilárdult kereszténység egymás mellett élését és egymásra hatását a XIV. századi Magyar Királyságban.

Bónizs Róbert A kőfaragó és a Szent László íja című kötetek után az eddig általa feldolgozott korszak két legendás történelmi szereplőjének, Nagy Lajos királynak és Toldi Miklósnak életét dolgozza fel új sorozatában. Az első kötet gyerekkorától, 1330-tól Nagy Lajos első nápolyi hadjáratáig, 1348-ig követi nyomon Toldi Miklós és a trónörökös, illetve később ifjú uralkodó életének eseményeit. Toldi menekülni kénytelen szülőházából, de egy véletlen folytán felkelti Károly Róbert király és Lajos herceg figyelmét, és az utóbbi apródjává válva a királyi udvarba kerül. A herceg mellett részt vesz az uralkodó hadjárataiban, újra és újra kitüntetve magát vitézségével. A pusztán erős ifjúból igazi lovaggá érő Toldi és az ígéretes, de atyja árnyékából még előtörni nem tudó Anjou Nagy Lajos között konfliktusoktól sem mentes, mégis bizalmi kapcsolat alakul ki, amit azonban nem mindenki néz jó szemmel, és amikor a király ellenségei szövetkeznek Toldi ellenségeivel, súlyos megpróbáltatások várnak barátságukra… A szerző a nagy elődök irodalmi alkotásai mellett kiterjedt kutatásokkal alapozza meg sorozatának hitelességét, átfogó betekintést nyújtva a korszak európai politikai és történelmi eseményeibe, s így a koráb­biaknál tágabb kontextusba helyezve szereplői történetét.