-
-
-
-
-
-
-
Attila tizenhat regében. Árpád tizenhat regében. [Gesta hungarorum. A magyar ősmondák öt könyve. 3-4.]
0A Gesta Hungarorum mitikus eredetmondájában a hun, székely és magyar kapcsolatnak mondáiban Attila világhódításában, Álmos és Árpád honfoglalásában és Emese rendre megvalósuló csodálatos álmában már benne volt a magyar nemzeti hagyományoknak ama gigantikus kerete és szerves epikai kompozíciója, amelyeknek figyelembevételével nemcsak a Gesta Hungarorum szerkezete formálódhatott ki, hanem a krónikás által ismert regösénekek eposszá tudtak alakulni.
-
-
-
Finnek, észtek
0„A népek tengerében, mint két testvérsziget él északon – szlávok és germán fajták közé ékelve – a magyarok egyetlen európai rokonsága: a finn és az észt nemzet. Kemény lelkŰ, nagy akaraterejű és tehetséges emberek.
A világháború kataklizmájából is megpróbáltatások és véráldozatok útján fel tudtak emelkedni nemzeti életük tudatára, önálló államiságuk berendezkedésére. Rokoni voltunk felderítését a nyelvbúvárlatnak köszönhetjük. Szavak és nyelvtani szerkezetek bizonyítják, hogy egy fának ágai vagyunk. Évezredek után újra egymásra találtunk, testvér és testvér egymásra ismertek. És ma a nyelvészet bizonyságai mellett egész világjukat közelállónak érezzük magunkhoz és szívesen ismerjük meg kultúrájukat, történelmüket, földrajzukat, néprajzukat, gazdasági s egyéb problémájukat. Ránk nézve csak gazdagodást jelenthet a lelki kapcsokkal megerősített magyar-finn-észt szellemi szolidaritás.
„ -
-
Pogány magyarság keresztény magyarság
0A kiváló történettudós nagyjelentőségű munkájában tömör és világos képet ad a magyarság elhelyezkedéséről és történelmi szerepéről a keresztény Európá-ban. Nem elégszik meg a történelmi tények és események száraz felsorolásával, hanem arra törekszik, hogy a maga teljességében elénk varázsolja a kereszténységben megerősödött magyar középkor világát, célkitűzéseit, életfelfogását és állami életét. Bebizonyítja, hogy a szentistváni állam nem volt merő nyugati, vagy éppenséggel germán kultúrimport eredménye és Szent István alakját akkor közelíthetjük meg legjobban, ha benne a magyar középkor megalapozóját tiszteljük, értve középkoron az antik keresztény elemeknek a népvándorlás archaikus műveltségével való találkozását. Az eredeti mondanivalókban gazdag, eddig ismeretlen szempontokat felvető könyv nem a szaktudósoknak, hanem elsősorban a művelt magyar olvasóközönség egyetemének készült, hogy egy összefoglaló munkában világítsa meg a magyarság egyik legérdekesebb és örökké aktuális kérdését, a pogányság és kereszténység viszonyának problémáját.
-
Világostól Josephstadtig. 1849-1856. Földy János naplótöredékeiből közreadta Balassa Imre
0Páratlanul érdekes történelmi dokumentum ez a rapszodikus szépségű napló. A magyar szabadságharcnak, történelmünk egyik legfájdalmasabb emlékű korszakának utolsó fejezete: a várfogság gyötrelmes világa elevenedik meg soraiban. Int, figyelmeztet s tanít; erőt ad magyarságunk megtartására, mélyebb, igazabb átélésére.
-