• Észak nomádjai

    0
    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Európa születése

    0

    Ez ​a könyv a középkor kialakulásával foglalkozik, azzal a korral, amelyet általában „sötét előidők”-nek szokás nevezni. Könyvemet nem tartom feleslegesnek. A középkorral és annak kultúrájával egyre sűrűbben foglalkozó tanulmányok ellenére a tárgy távolról sincs kimerítve s a nagyközönség előtt úgyszólván ismeretlen. A későbbi századok mindegyikének – például a XI-iknek, vagy a XIII-iknak – megvan a maga sajátlagos jellege.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Freisingi Ottó Krónikája ; I. Frigyes császár tettei [két mű két kötetben]

    0

    A szerző (1114–1158), eredeti német nevén Otto von Freising, latin nyelven író középkori német krónikás, a középkor egyik leghíresebb történetírója.

    16 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Futaki gróf Hadik András tábornagy

    0
    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Herceg, hátha megjön a tél is!

    0

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Itália története. A birodalom bukásától a birodalom megalapításáig

    0

    Részlet: Az V. század második felében a nyugatrómai birodalom majdnem egészen a barbárok kezén volt; bár fennállt még a nyugati birodalom neve, a császár már csak az itáliai félszigeten, Dél-Gallia egy részén, s néhány dunamelléki területen uralkodott.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Jézus élete

    0

    A Nobel-díjas Mauriac (1885-1970) a XX. századi katolikus irodalom kiemelkedő képviselője. A francia irodalom halhatatlanjai közé számító szerző művei szinte mind az emberi esendőség és a kegyelem különös találkozásairól, küzdelméről, sokszor paradox győzelméről vagy bukásáról ír. Senkihez nem hasonlítható látásmódja új értelmet adott a „katolikus irodalom” megnevezésnek.

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • József főherceg

    0

    5 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Kártya-kódex.

    0

    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Kaszinózó táblabírák. (Korfestő történeti tréfák) 1-2.

    0

    Előszó: A gondatlan életet élt táblabírák derűs óráinak megörökítésével oltárt emelek szívemhez nőtt anyai nagyapám, Eitner József emlékének. Az ezeréves multú Sümeg belvárosában tanyázott nemesurak barátja, négyévtized év előtt vert örökös tanyát városunk lankás temetőjének családi sírboltjában. Porladozó testéből elszállt nemes lelke azóta újra összeölelkezett táblaíró kortársaival. A túlvilági élet örök birodalmában talán most is együtt álmodoznak a letűnt nagy idők emlékeiről. A Fehérkövek mögül feltányérozó nap fényverése rávilágjt Kisfaludy Sándor sírszobrára.

    3 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Két Andrássy és két Tisza

    0
    4 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Kossuth Lajos iratai. 9.

    0
    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Kossuth lajos, legendák hőse

    0

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Kossuth Lajos, legendák hőse

    0

    Gróf Széchenyi István életének és éjszakájának regényét írva, bejelentettem, hogy Trilógiát tervezek, melynek második kötete: Kossuth. Ezt a Kossuth-könyvet itt adom át az olvasónak. Hogy aránylag ily rövid idő alatt – két évnek munkája után – már a nyilvánosság elé merek lépni hősöm legendás életével, annak oka az, hogy részben a hosszú Széchenyi-kutatások útján, részben Kossuth című színjátékomhoz, melyet 1927-ben mutatott be a Nemzeti Színház, sok Kossuth-anyagot gyűjtöttem s rostáltam át. Ám még így is sokkal, de sokkal nagyobb nehézségekkel kellett megbirkóznom, mintsem vállalkozásom elején elképzeltem. A Kossuth-kutató nemcsak azzal a nehézséggel küszködik, hogy egy majdnem százesztendős élet óriási anyaga szét van szórva három világrészben s így nemcsak a hazai, a bécsi s a turini levéltárakban kellett szemlét tartanom, de Amerikából s a Balkánról is beszereznem az ő útjának benyomásait. Nemcsak az a szörnyű akadály mered előttünk, hogy míg Széchenyi István gróf iratai most megjelenő (nagyszerű Élet naplójával s még kiadásra váró mintegy ezer levelével teljesen át lesznek adva a nyilvánosságnak, addig annak amit Kossuth Lajos írt, mondott, gondolt még csak csekély töredékei ismeretesek a közönség előtt a kiadatlan anyag szint áttekinthetetlen a maga emberfölötti méreteiben…

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Krisztus története

    0

    „…ama sok ezer könyv közül, amelyek Jézusról szólnak, hiányzik egy olyan, amely ki tudná elégíteni azt, aki nem dogmatikai tételekre és tudós fölfedezésekre szomjazik, hanem a lelkének jóleső s a század és minden ember szükségleteihez szabott táplálékra. Magától értetődik: egy eleven könyv, amely elmélyedő élénkségével még jobban megeleveníti Krisztust, az örökké élőt, az élők szemében. Amely megérezteti, hogy ő jelen van a jelenvalók között, örök jelenvalóságában. Amely őt egész élő és jelenvaló ― örök s éppen ezért aktuális ― nagyságában megmutatja azoknak, akik őt ócsárolták s eltaszították maguktól, azoknak, akik nem szeretik, mert nem látták soha igazi arculatját. Amely világossá teszi, mennyi a természetfölötti s a szimbolikus az ő emberi tanításaiban, az ő nagyon homályos, nagyon egyszerű és nagyon népies tanításaiban, s mennyi meleg emberiesség, mennyi népies egyszerűség ragyogja be az ő égi megváltói működését, kínszenvedéses halálát, isteni feltámadását. Végül amely megmutassa, hogy ebből a tragikus eposzból ― amelyen valóban »ég és föld munkálkodott« ― mennyi nekünk szóló, korunkra s életünkre illő okulást lehet elvonni, mégpedig nemcsak a nyilatkozatok betűiből, hanem magából az eseményeknek az egymásra következéséből, amely a betlehemi istállótól a betániai felhőig felsorakozik. Olyan könyv, amelyet laikus írt laikusoknak, akik vagy egyáltalán nem, vagy csak éppen tessék-lássék keresztények. Olyan könyv, amelyben nyoma sincs a sekrestyei szenteskedés mesterkéltségének és érzelgősségének s nyoma sincs amaz irodalom merevségének, amely csak azért nevezgeti magát »tudományos«-nak, mert örökösen retteg attól, hogy állítania kelljen valamit. Végül: olyan könyv, amelyet modern ember írt, aki némileg ismeri és megbecsüli a művészetét s érti a módját, hogyan kösse le még ellenségeinek a figyelmét is…”

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt

    0

    2 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar Minerva

    0
    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar történelem. Művelődés és államtörténet. 1-2.

    0

    Részlet: A történetírás célja a szép, jó, igaz, t. i. a gyönyörködtető, a tanulságos és a genetikus történetek egyre tökéletesedő fokain keresztül. A pragmatikus vagy praktikus nemcsak oknyomozó, – hiszen minden tudomány okaiban érteti meg a tapasztalati tényt – hanem egyszersmind okuláskereső, tanulságos, gyakorlati, államférfiak és állampolgárok, társadalmi életet élők nevelésére alkalmas tudomány, amelyet éppen a politika vagyis államtudomány és a szociológia vagyis társadalomtudomány aknáz ki legjobban. Valamint a természeti okságot kifejezhetjük általánosító induktív törvény alakjában egyetlen jól megfigyelt eset alapján is : úgy lehet a történeti okságot is általános pragmatikus tételben kifejezni, pl. Thuróczy krónikás Hunyadi szebeni csatájánál kimondja a tanulságot: nagyon helyes, ha a vezér személyét ruhacserével is elleplezik az ellenség dühe elől; vagy az első keresztesek és Dózsa lázadása esetéből levonjuk a történeti törvényt: a legszentebb célra egybegyűlt tömeg is, ha elfogyott az elesége, rabló, gyilkos, lázadó lesz.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar-zsidó szemle

    0

    A Magyar-Zsidó Szemle, a magyarországi „haladó” („neológ” vagy „kongresszusi”) zsidóság legfontosabb tudományos és közéleti folyóirata, 1884-től 1948-ig jelent meg, változó gyakorisággal. A zsidósággal foglalkozó tudomány minden ágát felölelő, zömében a korabeli nemzetközi tudományosság magas szintjén mozgó folyóirat ma különösen a magyar zsidó történelem, vallás- és felekezettörténet számára szolgáltat felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot.A hazai zsidóság – a külföldi példák nyomán – már a kiegyezés óta szükségét érezte egy magyar nyelvű zsidó tudományos folyóirat megindításának azzal a céllal, hogy az erősen magyarosodó zsidóságnak magyar nyelven adjon komoly tudományt, elsősorban a zsidó teológia, azután a zsidó nyelvészet, néprajz, szociológia és történelem területéről.Az 1884-ben megindult Magyar Zsidó Szemle nem az első magyar nyelvű zsidó periodika, azonban tudományos súlyát és élettartamát tekintve hosszú pályafutása alatt nem akadt vetélytársa.A Magyar Zsidó Szemle szerkesztői és munkatársai a hazai zsidó tudomány legjelesebb képviselői közül kerültek ki. 1884-től 1891-ig Bacher Vilmos és Bánóczi József voltak a szerkesztők, 1891-től 1930-ig Blau Lajos,a kitűnő hebraista volt a folyóirat szellemi irányítója. 1891-től 1896-ig Dr. Mezey Ferenccel együtt, 1896-tól 1923-ig egyedül, 1923-tól Hevesi Simon, 1927-től Hevesi Simon és Friedman Dénes, 1930-ban pedig Hevesi Simon, Friedman Dénes és Weisz Miksa támogatásával.1931-ben Hevesi Simon és Weisz Miksa támogatásával Hevesi Ferenc és Löwinger Sámuel látták el a lap szerkesztését. 1932-ben Weisz Miksa kimaradt a szerkesztők közül, 1933-ban pedig Friedman Dénes ismét helyet foglalt a szerkesztőségben. 1934-től 1941-ig Dr. Hevesi Simon támogatásával Guttmann Henrik, Hevesi Ferenc, Löwinger Sámuel és Friedman Dénes irányították a folyóiratot. Az 1942-1945. összevont évfolyamokat Guttmann Henrik és Hevesi Ferenc támogatásával Löwinger Sámuel szerkesztette. Az 1946-1948. évi három utolsó évfolyam szellemi irányítója Hahn István és Scheiber Sándor támogatásásával Lőwinger Sámuel volt.A Magyar Zsidó Szemle történetén lemérhető a magyar zsidóság mindenkori helyzete. 1884-től 1895-ig a folyóirat évi 10, illetve (1891-1895) 12 számban jelent meg. 1896-tól 1926-ig pedig évi 4 számban, anélkül azonban, hogy az oldalszám – kivéve az 1919-től 1926-ig terjedő éveket – csökkent volna. 1927-ben 6 szám, 1923-ban 10 szám, 1929-től 1937-ig évi 12 szám jelent meg, persze sokszor összevont füzetekben. 1938-ban 4 szám 1 füzetben, 1940-ben pedig, és ettől fogva egészen a megszűnésig egy-egy füzetből állott egy évfolyam.A Magyar Zsidó Szemle tudományos eredményeit az egész világ hebraista irodalma nyilvántartja.A lapelőd szellemi hagyományait a változatlan címmel, az Országos Rabbiképző Intézet – Zsidó Egyetem gondozásában 2004. óta megjelenő „új folyam” viszi tovább.

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899

    0

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Mátyás király

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Mendemondák. A világtörténet furcsaságai

    0

    Ez a munka mintegy összetartozik Szájrul szájra könyvemmel. A szálló ige és a mendemonda «két atyafi gyermekek». Mert rokon a nyelv kincsévé lett idézet és a köztudattá vált históriai pletyka. Mind a kettő szájrul szájra jár, mind a kettő nemzetek lelkének megnyilatkozása. Hasonlatosak a kelendőség dolgában is. A világ legmélyebb elméinek gondolatai, a legnagyobb művészek remekei nem repülnek szét olyan gyakran a szálló ige szárnyán, mint az olcsó, hétköznapi portéka.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Művészeti hetek – Kolozsvár

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Nagy magyarok élete

    0
    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Nagy magyarok élete II.

    0

    Bocskay István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János/Zrinyi Miklós (a költő és hadvezér), Thököly Imre/II. Rákóczi Ferenc, Zágoni Mikes Kelemen

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Nagy magyarok élete III.

    0

    Werbőczi István/Zrinyi Miklós, a szigetvári hős/Tinódi Lantos Sebestyén/Balassa Bálint/Báthory István

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Napoleon

    0

    „Mikor 1768-ban XV. Lajos Korzikát egyesítette a királysággal, sejthette-e, hogy a következő esztendőben új dinasztia alapítója jő a világra új szerzeményében? Hát ha a bekebeleztetés nem történik meg? Nagy számmal voltak Franciaországban, akiknek Korzika nem kellett, mert fölöslegesnek és terhesnek tartották. Ha az ő álláspontjuk érvényesül, a sziget az angolok kezére jut. Vagy pedig Paolival az élén független Korzika jön létre. Vájjon mi lett volna ebben az esetben Napoleon sorsa?

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Nero

    0

    Részlet: „Krisztus után 64-ben tűzvész dühöngött Rómában, melynek a város jelentékeny része martalékul esett. A gyujtogatással a keresztények kicsi felekezetét vádolták. Az eseményt rövid ideig tartó keresztényüldözés követte, melynek valószínűleg Pál apostol is áldozata lett. A megpróbáltatást a túlélők az 54-től 68-ig uralkodó Nero császárt tekintették a keresztény vallás első nagy ellenségének. 68-ban megfosztották a császárt trónjától.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Okos ember naptára 1929

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Oroszország története

    0

    Részlet: Az orosz tájat rendszerint mint egyhangú sík rónát szokták ábrázolni, amely két sávra oszlik: a déli sztyepvidékre és az északi erdős vidékre. Azonban nem szabad azt hinni, hogy ezek a síkságok egyhangú rónavidékek. Több magaslati vonal húzódik át rajtuk, hatalmas folyamok völgyeivel átszelve és Oroszország egyes vidékeit festői jellegűvé teszik, ami gyakran a középnémet tájra emlékeztet.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Paedagogiai Encyclopaedia

    0

    8 000 Ft
    Kosárba teszem