-
A magyar királykérdés
05 000 FtE munka kizárólagos célja a valódi magyar alkotmányos igazság keresése.
Nem tudományos mű, mert nem önálló forráskutatások alapján, hanem közkézen forgó könyvek adataiból készült; de nem is propagandairat, mert semmiféle halandó érdekében nem íródott.
Tanulmányaim mindjobban érlelték ki bennem azt a meggyőződést, hogy az iskolai tankönyvek hiperlojális történetírása az utolsó fél évszázad nemzedékét fölötte sok helytelenséggel telítette és különösen a nemzet szabadságharcaival kapcsolatos eseményeket nem a magyar géniusz szellemében ismertette.
Megbékülés volt a jelszó s ezért nem akartak sebeket fölszaggatni, melyekkel az idegen uralkodóház magyarellenes politikája évszázadokon át sűrűn borította be a nemzet testét. Ma már azonban minden, ami bennünket kapcsolatba hozott velük, a multé és igy mi sem gátol abban, hogy igyekezzünk a valóságot a lehetőséghez híven megismerni.
Polónyi Dezső -
Franciaország története
02 500 FtE könyv szerzője az olvasók szíves engedelmével vallomással kezdi. Mikor a kollégiumba járt, nem nagyon szerette a történelmet. Untatta. És mikor később megjött a kedve hozzá, megállapított magában valamit: azt, hogy irtózott az egyvégtében egymásmellé sorakoztatott tények elbeszélésétől. Sohasem mondták meg neki, vagy legalább is csak szokványos és nem kielégítő módon mondták meg, hogy miért csináltak a népek háborúkat és forradalmakat, miért verekedtek az emberek, miért ölték egymást, miért békültek ki. A történelem összefüggéstelen drámák szövevénye volt, valami egyveleg, valami káosz, amelyben az értelem semmit sem tudott megkülönböztetni.
Csakugyan igaz-e, hogy úgy kell a gyermekeket történelemre tanítani, hogy ne értsék meg, és olyan módszerrel, hogy teletömjük emlékezetüket néhány adattal és néhány eseménnyel? Ez fölöttébb kétséges. Igazán nem lehetne más módszerhez nyúlni akkor sem, ha meg akarnák ölni bennük az érdeklődést. Mindenesetre eljön a kor és hamarosan eljön, amikor az ember szükségét érzi valami vezérfonalnak, amikor felébred benne a sejtés, hogy a hajdani emberek hasonlítottak a maiakhoz és az ő cselekedeteiknek épp olyan rúgóik voltak, mint a mieinknek. -
I. Frigyes császár tettei
02 500 FtFordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Dr. Gombos F. Albin
-
-
Világ. 1948/jul-szept.
020 000 FtAz erősödő polgárság haladó szemléletű rétege 1908 táján mind kevésbé használhatta ki az egész országban befolyásos fővárosi sajtót radikális eszméi terjesztésére. Egy csatázó napilapra volt szüksége, és ez a törekvés egybefonódik a nagyközönségnek szóló, szabadkőműves eszméket terjesztő sajtó megteremtésének igényével. A szabadkőművesség alapszabályai „a közügyek körül kifejtendő hasznos munkára” serkentenek, viszont „kizárnak köréből minden politikai és vallási kérdést”. Ez a kívánt lap Világ néven indult meg 1910. március 30-án. A Világ a szabadkőműves eszméken túllépő, politikai, tudományos, művészeti radikalizmust képviselő orgánum volt, amelynek volt világnézete, azt sorsdöntő években vállalta, hitt benne és meggyőződését tanítva terjesztette. Hangja nem volt harsány, a sajtó sok más táján tapasztalható bárdolatlanságra tárgyilagos igazságkereséssel válaszolt. E vonásai révén jelentős a szerepe a publicisztika, a vezércikkírás történetében is: a szónoklat, a lírai szenvedély, a szecesszió, s másfelől az üres retorika helyébe lép — mondhatni realizmusával —, modernizálja közönségének ízlését és emeli a magyar sajtó színvonalát. Bekötve: 923-999. sz.
-
Világ. 1949/jan.-márc.
020 000 FtAz erősödő polgárság haladó szemléletű rétege 1908 táján mind kevésbé használhatta ki az egész országban befolyásos fővárosi sajtót radikális eszméi terjesztésére. Egy csatázó napilapra volt szüksége, és ez a törekvés egybefonódik a nagyközönségnek szóló, szabadkőműves eszméket terjesztő sajtó megteremtésének igényével. A szabadkőművesség alapszabályai „a közügyek körül kifejtendő hasznos munkára” serkentenek, viszont „kizárnak köréből minden politikai és vallási kérdést”. Ez a kívánt lap Világ néven indult meg 1910. március 30-án. A Világ a szabadkőműves eszméken túllépő, politikai, tudományos, művészeti radikalizmust képviselő orgánum volt, amelynek volt világnézete, azt sorsdöntő években vállalta, hitt benne és meggyőződését tanítva terjesztette. Hangja nem volt harsány, a sajtó sok más táján tapasztalható bárdolatlanságra tárgyilagos igazságkereséssel válaszolt. E vonásai révén jelentős a szerepe a publicisztika, a vezércikkírás történetében is: a szónoklat, a lírai szenvedély, a szecesszió, s másfelől az üres retorika helyébe lép — mondhatni realizmusával —, modernizálja közönségének ízlését és emeli a magyar sajtó színvonalát. Bekötve: 1077-1147. sz.