-
Mikszáth Kálmán és a gyermekjátékok világa
0„A gyermekjátékok – játék és költészet ölelkezése” – állapította meg főművében, az Ormányság-ban találóan a kákicsi tudós tiszteletes, Kiss Géza. Vajon ez a tündéri világ – a gyermekjátékok világa – hogyan tükröződik művelődéstörténetünk egyik legnagyobb alakjának életművében? Annak a lángelmének életművében, aki – talán szabad így fogalmaznunk – maga is valósággal „játékból és költészetből” volt összegyúrva… Hogyan látta ő ezt a világot kisgyermekként a XIX. század közepén a nógrádi szülőtájakon? Hogyan élte át, hogyan szívta magába? Mit őrzött meg és mit hordozott belőle magában élete folyamán? Végül mit hagyott hátra belőle nekünk, utókornak? És túl mindezeken: vajon mivel járult az hozzá egyfelől gondolatvilága és egyénisége, másfelől nyelve és stílusa kiformálódásához? Hívjuk az olvasót, hogy mindennek feltárásában tartson velünk…
-
Művelődés a XVIII. századi Magyarországon
0Ez a nagyszabású kísérlet egy évszázad hazai kulturális fejlődését áttekinthető koordináta-rendszerbe foglalva hozza összefüggésbe a társadalom modelljének mozgásával. Két egymást követő időrendi szakaszban tekinti át a művelődés legkülönbözőbb szektorait a világnézettől az oktatáson, tudományokon, szépirodalmon, zenén át a képzőművészetig figyelemmel arra, hogy az adott társadalomban vertikálisan legalább három szintet kell megkülönböztetnünk. A második szakasz rajzolja meg részletesen azt az újat, amit a szerző a XVIII. század nagy pozitívmának tekint: a felvilágosodás kibontakozását.
-
Nagy Valláskalauz
0Ez az átfogó munka egyszerre kézikönyv és a legszélesebb olvasóközönség érdeklődésére számot tartó olvasmány. Megismertet a különböző vallások változatos és színes világával, és kérdéseikre választ találnak benne azok, akik azt szeretnék megtudni, hogy a lét alapvető problémáit miképpen válaszolták meg az egyes vallások az emberiség története során, és milyen újfajta választ tartogatnak napjainkban. A szerző az egyes vallásokat tárgyalva meghatározott rendszer szerint csoportosítja a tudnivalókat – bemutatja a vallásalapítókat, kiemelkedő személyiségeket, áttekinti a szóban forgó vallás történetét, tudosít elterejdéséről, ismerteti legfontosabb tanításait. A kötetet az időrendi áttekintéseken és az egyes vallások ismertetését követő irodalmon túlmenően összefoglaló irodalmi tájékoztató is gazdagítja, s mintegy 300 színes kép, 125 térkép- és épületvázlat, valamint ábra teszi szemléletesebbé.
-
-
Olasz – Magyar szótár / Vocabolario Italiano-Ungherese
0Az új olasz magyar kéziszótár a korábbi, Herczeg Gyula-féle nagyszótár anyagára épülve és ezt az anyagot korszerűsítve a mai nyelvállapotot tükröző legmodernebb szóállományt tartalmazza. Szótárunk elsősorban a hazai olaszul tanuló, olasz nyelvet használó, nyelvvizsgára készülő közönségnek készült. A mintegy 50 ezres címszóállományú szótárban jelentős szerephez jut a gazdasági, társadalmi és technikai változásokat követő szakszókincs, s nagy hangsúlyt fektettünk az élőnyelvi példák bemutatására. Helyet kapnak benne a mai olasz nyelvbe újonnan bekerült, gyakran használt idegen eredetű szavak is.
-
Pécs zenéje a 18. században
01686 után, a török kiűzését követően — főleg a dunántúli városokban és kastélyokban — élénk zenei élet kezd kibontakozni az európai barokk és klasszikus zene hatására. A szerző részletes levéltári kutatás és a korabeli sajtó alapján varázsolja elénk a pécsi dóm egyházi muzsikáját, a gimnáziumi hangversenyeket, a katonazenekarokat és a polgárság zenei életét. 1788-ban megnyílt Pécsett az ország harmadik zeneiskolája (a pesti és a pozsonyi után), amely mintegy kiegészítette a gimnázium által nyújtott zenei nevelést. Bárdos Kornél könyvében a város ünnepeinek, hangversenyeinek korabeli színes leírásai idézik a muzsikáló Pécs hangulatát. A dómban használt 380 korabeli kotta — köztük 50 szimfónia — tematikus jegyzéke hitelesíti a város muzsikájáról és zeneszerzőiről rajzolt képet.
-
Sopron építészete a 19. században
0Az elmúlt évszázad soproni építészetének krónikáját tartja kezében az olvasó. Sopronban 1800 és 1914 között több házat építettek, mint korábban, jó néhány évszázad leforgása alatt. A kor építészete, a historizmus alaposan megváltoztatta a város képét. A könyv hosszú évek szorgalmas kutatómunkája alapján a 19. századi Sopron képét idézi elénk: az előkelő főúri építtetők, nagykereskedők, iparosok megbízására országos hírű építészek és tehetséges helyi mesterek munkája nyomán fejlődött, alakult, gazdagodott a város. Különösen vonzóvá teszi e kort, hogy az európai építészet nagy stílusáramlatai mellett a 19. század soproni építészete soha nem vesztette el helyi ízét, jellegzetességeit. A könyv sok fényképpel és képpel, tervrajzokkal és vázlatokkal illusztrálja a város átalakulását, miközben feltárja e korszak építészetének ma még alig ismert műhelytitkait. A hazai szakirodalomban mindeddig egyedülálló vállalkozást összefoglaló táblázatok, irodalomjegyzék és nagyszámú levéltári adat teszi teljessé.
-
-
Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon
0A szerző, a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának munkatársa, 1962-ben egy Árpád-kori magyar falu tervszerű feltárását kezdte meg Tiszaeszlár határában. Az 1241. évi tatárjárás korában elpusztult falu élete a honfoglalás korában kezdődött. Az ásatás célja elsősorban az volt, hogy a megtelepedés folyamatára és a korai településviszonyokra fényt derítsen. A feltárásokon gazdagon bontakozott ki a falu képe: házak, műhelyek, gazdasági építmények, árkok stb. kerültek elő. A változatos tárgyi emlékanyag közvetlenül vallott a lakosság mindennapi életéről.
Ásatás közben derült ki, hogy a középkori falu területe évezredekkel korábban is lakott hely volt. Egy bronzkori település maradványai és egy III-IV. századi császárkori falu emlékei is feltárásra kerültek. Ez utóbbi az első nagyobb ilyen korú ismert településrészlet az Alföldön. -
Veszprémi regeszták
0Előszó: A „VESZPRÉMI REGESZTÁK” -kal – az egyetemi történeti tankönyv előmunkálatainak a keretében – XIV. századi oklevélpublikációink anyagát óhajtjuk kiegészíteni egy összefüggő okirat-csoport kivonatos közzétételével.