• A régi magyar festőművészet

    0
    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Kopernikusz leányához az Istenről

    0

    Egy édesapa leánya hit-kérdéseire kereste a választ – ennek köszönheti létrejöttét ez a kis könyv. Fiktív leveleiben a hit számos kérdésében olyan gyökeres szemléletváltást szorgalmaz, mint amit hozott Kopernikusz felismerése a csillagászatban. Az égboltra tekintő embert a látszatok, az Isten-hívőket vágyaik csalják meg, ezért a Napot, azaz az Istent keringetik a Föld és az ember körül – vallja a szerző. Így számos, súlyos sorskérdés maradt ősidőktől fogva megválaszolatlanul: hogyan egyeztethetők össze az isteni jósággal az ártatlanokat pusztító természeti katasztrófák, járványok, háborúk, betegségek; az egyént sújtó külső-belső tragédiák? A Kopernikusz-i szemléletváltás azonban nemcsak ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását teszi lehetővé, hanem a hit világának „isteni univerzumában” is új távlatokat nyit.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar történelem

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Vác

    0

    30 képpel és 1 térkép melléklettel.

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Vác az ujabb irodalomban

    0

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Vác katolikus intézményei és épületei a török hódítás korában

    0

    A XV. század második felében Báthori Miklós püspök (1474-1506) által átalakított és megszépített Vácot majdnem változás nélkül találja a mohácsi katasztrófa. Mohács alól felvonuló török hadak a püspöki székhelyben kárt nem tesznek, erre nem lévén idejük, Buda végleges megszállását követő utolsó nagy német hadivállalkozás alkalmával (1542) azonban Vác sokat szenvedett. Brutus ugyan a püspöki székhely teljes pusztulásáról beszél, de ennek ellentmondanak az épületek és maguk az egykorúak. A megszállók a várat teljesen lefoglalják (1543-1544), ahonnan a keresztény lakosok kiszorulnak; a hatalom birtokosai ráteszik kezüket a város minden számbajöhető épületére is. Az egyházi intézmények megszünnek, az épületek üresen maradnak, s bennök a haderő és az igazgatás helyezkedik el. csak egy-egy épület (templom) vagy hely (temető) marad a keresztények kezén, melyek használatát a török hatóságok engedélyezik. Alig múlik el 1543 után egy évtized, Vácot már számottevő török véghelyek között emlegetik, s az marad a XVI. század végéig, amikor a keresztények kezébe jutván negyedszázadon át állandó szállást tart benne a magyar vitézi virtus, őrsége pedig „végeknek tüköri, kiknek vitézségét minden föld beszéli”; az ő idejökben fordul jobbra a véghely falai között meghúzódó keresztény lakosok sorsa. Mesterkedés folytán 1620-ban Vác gazdát cserélvén, újból hangos török végvár lesz belőle és a felszabadulás végéig (1686) „ez a Magyarország testébe mélyen bevágódó mohamedán ék” oly sok változáson esik át, hogy Báthori Miklós egykori, ékes püspöki székhelyéből alig marad valami hírmondónak. Ezért szerény ez a kis csokor, melyet a mult emlékeiből kötöttünk. Jól tudjuk, hiányos és töredékes a kép, melyet nyújtottunk, de egy-egy odavetett feljegyzés pislákoló fénye mellett jártuk utunkat.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Váci végrendeletek I. 1706-1750(-1754)

    0

    A Váci Történelmi Tár III. kötetét tartja kezében a Tisztelt Olvasó. Az előző kötet megjelenése óta több minden változott e sorozat kiadása körülményeivel kapcsolatban. Az egyik a kiadó kilétét illeti. 2004. szeptember végén megszűnt a Pest Megyei Levéltár váci osztálya, a sorozat tulajdonképpeni gazdája, és ezzel egy időben, ugyanezen év október l-jével Vác városa létrehozta saját archívumát, Vác Város Levéltárát. Ezt követően kézenfekvő volt, hogy a most már önálló intézmény gondozza tovább és jelentesse meg e sorozat köteteit. A másik lényeges változás a sorozat jellegét illeti. Az 1996-ban megjelent sorozatnyitó kötet bevezetőjében csak három további kötetet terveztünk, amelyek tudományos népszerűsítő formában mutatták volna be Vác város régészeti és építészeti emlékeit, a képes ábrázolásokat és képző- és iparművészeti értékeit. Az elképzelés egy részét megvalósítottuk, amikor több mint 900 év írott dokumentumaiból helytörténeti olvasókönyvet állítottunk össze, és képeslapok segítségével mutattuk be a várost a 19-20. század fordulójától 1950-ig. Az intézményi önállósulást eredményező nyugodtan mondhatjuk – kedvezőbb helyzetben mérlegelnünk kellett, hogy folytassuk-e a korábbi elképzelést, vagy némileg módosítsuk-e a sorozat arculatát és bővítsük-e tematikáját. Az utóbbi mellett döntöttünk, fenntartva azt a lehetőséget is, hogy a nagyobb közérdeklődésre számot tartó köteteket is összeállítunk a jövőben. Nem kívántunk változtatni a sorozat jól bevált címén, megerősítve azt, hogy míg a Magyar Tudományos Akadémia által megszakításokkal 1855 és 1934 között megjelentetett Magyar Történelmi Tár, illetve Történelmi Tár, majd napjainkban az Új Történelmi Tár az országos történeti forrásokat teszi közzé, addig e nemes hagyományhoz a Váci Történelmi Tár úgy kapcsolódik, hogy publikálja a városra vonatkozó történeti forrásokat, számítva arra, hogy a sorozat nyújtotta ismeretek beépülnek az országos történetírásba is.

    800 Ft
    Kosárba teszem