-
-
A Hunyadi Református Egyházmegye templomai
04 500 FtHunyad! Nekem már másképp cseng e név. A két látványos, történelmi hátterével kiemelkedő várát évente tanítgatom diákjaimnak. Déva vára így nekik a balladai homállyal körülvett hellyé változik, míg Vajdahunyad tiszteletét a mesékből ismert, igazságos Hunyadi Mátyás nevéhez kötik. Két éve a Retyezát Bukura tavánál sátorozva még nem sejtettem, hogy Hunyad még mit rejteget magában… Akkor a természet szépségét csodáltam, most a templomait látva: az emberi kéz, hit és Isten hatalmát, egybeforrt erejét.
-
A Küküllői Református Egyházmegye templomai
04 500 FtNyár volt, napsütés és csodák. Aztán énekelni kezdett a csendben a harang is, mire végérvényesen megszületett a falusi este. A pap felállott asztala mellől, s a templom felé fordulva, megszokott imádságát mondta.” (Tamási Áron)
A Küküllői Református Egyházmegye templomai-a kulturális érték mellett-lelki táplálékot is jelentenek a magyarság számára. Amint belépünk e hajlékokba, elidőzünk bennük, érezzük a megnyugvás rejtőzik falaik között.
A templom nem csak egy épület, friss téglából felrakott alkotás, hanem a béke, a támasz és a remény helye is. A szószék magaslata, az orgona biztató hangja, a padokon lévő, díszes hímzésekkel borított énekeskönyvek sokszor átforgatott lapjai a hit erősségét bizonyítják. A templombelsők megfont búzakoszorúi, a népi díszítésű vázák, az öreg harangok, bár csak töredékei az egyetemes magyar kultúra értékeinek, részleteikben mindennél többet jelentenek a keresztyén ember számára. Úgy gondolom, ezt érezhette nagy költőnk, Reményik Sándor is, amikor a következő sorokat papírra vetette. Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek.”
Veres Tünde, Szilágysomlyó -
-
-
-
Azok a boldog békeidők Székelyudvarhelyen
01 600 Ft1867-1914 között Székelyudvarhely történelmének egyik legdinamikusabb korszakát élte. A folyamatosan növekvő népességű, rendezett tanács státusú vármegyeközpontban, székelyföldi mértékkel mérve számottevő modernizációs folyamatok indultak be. Megőrizte, sőt bővítette a térségben betöltött központi funkcióit, a fejletlen közúti infrastruktúra, a vámháború, a késői vasúti csatlakozás és a szerény gyáripar ellenére a kisiparos-kereskedő jellegű városka Székelyföld egyik meghatározó gazdasági centruma volt. Megmaradt iskolavárosnak és pezsgő kulturális-művelődési életet tudhatott magáénak. Mérsékelt anyagi helyzetéhez képest olyan infrastrukturális fejlesztéseket végeztek, amelyekkel érezhetően nőtt Székelyudvarhely urbanizációs szintje és ezáltal a város polgárainak életminősége. A korszakban lezajló jelentős építkezések döntően hozzájárultak a belváros mostani arculatának kialakulásához. Nyilván voltak hiányosságok, kihasználatlan lehetőségek is, amelyek részben a város saját hibájának, részben a kedvezőtlen körülményeknek, majd a kirobbanó világháborúnak tudhatók be.
-
Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839-1916
010 000 FtHárom évtizede is elmúlt, hogy főleg építészettörténeti kutatásaim során, a kolozsvári egyetemi könyvtár gyűjteményében „rábukkantam” Veress Ferenc 1859-ben a szamosparti város főbb nevezetességeit megörökítő kétkötetes fényképalbumára. A ritkaságszámba menő felvételek láttán, Kántor Lajos író és lapszerkesztő arra biztatott, hogy a Korunk folyóirat szerkesztőségében általa szervezett kiállítások keretébe mutassam be ezeket a felvételeket. A kiállításra 1983. februárban került sor, ahol Veress 1859-ből való fényképéit Vas Géza neves kolozsvári fényképész által azonos (vagy megközelítő) szögből felvett újkori városképeivel társítva mutattuk be. Annak ellenére, hogy már korábban is gyűjtöttem az erdélyi fotótörténetre vonatkozó adatokat, a kiállítás összeállításakor szembesültem először azzal a hiányossággal, amely az erdélyi fényképezés története terén mutatkozott. Mint kiderült. Erdélyi Lajos próbálkozását, illetve Fóris Pál egy kitűnő (rész)tanulmányát és az általa összeállított sepsiszentgyörgyi múzeum gyűjteménykatalógusát leszámítva, egyetlen átfogóbb jellegű írás sem állt akkor az érdeklődők rendelkezésére. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elkövetkező években, az újabb adatok gyűjtése mellett, sor került az 1978 óta egyre szaporodó fotótörténeti adatok rendszerezéséhez. A gyűjtés még távolról sincs befejezve. Bár Temesvárt és Nagyváradot leszámítva, a nagyobb magyar városok periodikáinak fotótörténeti adatait sikerült kigyűjteni, több olyan kisebb település van, (Pl. Nagybánya, részben Sepsiszentgyörgy, Lúgos, Gyulafehérvár), ahol ennek a munkának elvégzése, még várat magára.
-
Nyikómente az ezredvégen
05 500 FtVan valami sorsszerů, mintha még mindig Herder szelleme lengene-lebegne felettünk, becsapódásra váró robbanó aknaként, a végzet szárnyas madaraként, ahogy az erdélyi magyarság ’89 után megpróbálja felmutatni önmagát, összegyűjteni önazonosságának jegyeit, ismert és kevésbé ismert kutatók, helytörténészek, történészek végzik ezt a hatal mas munkát, többnyire önzetlenül, gyalog, mint a nagy előd Orbán Balázs, latyakos sáros utakon, haldokló vagy kihaló félben lévő falvakban, és gyűjtik, ami még begyűjthető népdalainkon, szokásrendükön át, a temetők halottainak számbavételéig, mintegy igazolva, a föld amelyen élnek és laknak, ahol őseik csontja porlad a düledező vagy gyepesedő sírhantok alatt az övék.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
