-
Jack London összes novellái 1. kötet
0Jack (John Griffith) London (1876-1916) rövidebb-hosszabb műveiben három vidéket, három kultúrát mutatott be olvasóinak, de úgy, hogy a történetek alapjául szolgáló információkat, anyagokat első kézből, a helyszínen szerezte meg. Novelláinak főhősei olyan különleges, vagy éppen alapjában véve hétköznapi, de az események sodrásában különlegessé váló emberek, akik életüket a Yukon vidékén, Kaliforniában, vagy a déli tengereken élték.
Számos, az ő korában még kísérletinek minősülő műfajú és szerkezetű írást köszönhetünk neki. Foglalkozott science fictionnel, de írt szerelmi háromszögekről, emberi gyarlóságokról és hősiességről is olyan képszerűséggel és olyan művészi realitással, ahogy előtte még senki. Jelentősek továbbá haditudósításai valamint a szocialista árnyalatú politikai esszéi. A 20. század első másfél évtizedében ő volt az, aki megvalósította az „amerikai álmot”: szegény fiúból az irodalom elismert és divatos alakjává változott. Negyvenévesen távozott el ebből a világból, de örökül ránk hagyta több mint ötven regényét, számtalan novelláját, esszéjét, cikkét és színdarabját.
Kiadónk első megjelenésük sorrendjében gyűjtötte két kötetbe Jack London novelláit, jelen kiadványban az 1893–1909 között publikált írásokat nyújtja át az olvasónak. -
-
Kopjafák
0Nyirő elbeszélései, különösen, 1933-ban megjelent Kopjafák című kötetének írásai maguk is értelmetlenül elpusztult és halálba kergetett emberekről szólnak. A huszonegy novellából álló ciklus minden darabja egy-egy balladába illő szerencsétlen emberi sorsot örökít meg.
-
-
Légy hű magadhoz
0`Azt hiszem, minden, amit valaha is tettem és írtam, csupán előkészület volt ehhez a könyvhöz.` – mondta műveiről a szerző, s bár nem önéletrajzi regényt írt, hősének sorsában, világszemléletében Eric Knight életútjára, mélységes humanizmusára smerhetünk. Egy esztendővel a halála előtt fejezte be életének főművét, ezt a regényt, melynek minden sorát az igazság kimondásának felelősségérzete hatja át. Tombol a második világháború, Angliára hullanak a bombák, a brit társadalom élete fájdalmasan felbolydul. Ekkor találkozik két fiatal: Prudence, a gazdag arisztokrata lány és Clive, az alacsony sorból származó fiú. Megszeretik egymást, tervezgetik majdani életüket, amelyről a lelkük mélyén mindketten sejtik, hogy csak vágyálom, szörnyűségeket megszépítő illúzió…
-
Sport és jóga
0Ősi hindu testgyakorlatok és légzésszabályozás európaiak számára, 73 eredeti felvétellel.
Az indiai származású Selvarajan Yesudian e híres művében a tökéletes egészség megszerzésének és megőrzésének módszereit ismerteti, bizonyítva a hatha jóga testet-lelket egyaránt gyógyító erejét. -
-
-
-
-
Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez
0Amikor e munkához hozzáfogtunk csak arra gondoltunk, hogy Czímer Károlynak „A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története (1829-1929)” című munkájához névmutatót készítünk, amely a gyakran forrásul használt könyvet a kutatómunkában könnyebben kezelhetővé teszi.
Munka közben azonban hamarosan kitűnt, hogy Czímer e munkájában szereplő adatok sokszor tévesek, hiányosak, a nevek elírtak, egyes személyek nem azonosíthatók, néha egy személyt ketté bontott stb. Így egyszerű névmutatóval nem lehetne sokra menni. Ezért vált a névmutató személyi adatárrá. -
-
Tömörkény István irodalomtörténeti sorsa
0„EZ SZÉP KÖRÖSZT LÖSSZ!”
(Elöljáró szavak)
Tömörkény István írja egyik harmatos, egyszerű írásában, hogy röpül az idő, ha sok a dolog, és csak ácsorgó ember nézi lassunak folyását. Az iró halála óta eltelt huszonöt év alatt sok volt a dolgunk, nem voltunk ácsorgó emberek, így ez a negyedszázad gyorsan elröpült, gyorsabban, mint a magyar történelem egyéb, tengödő évtizedei. A sok magyar munkában arra is alit értünk rá, hogy Tömörkény egyéniségét, legbelsőbb lényegét kellőképpen felmérjük és értékeljük.
A huszonöt esztendő alatt a magyarság társadalmi, irodalmi és irodalomtörténeti munkája nem volt összeforrottan egységes, nem haladt mindig a magyar összesség érdekét jelentő helyes uton. Az ösvények többfelé szakadtak. Az ilyen helynek pedig, – hogy Tömörkénynek adjam át a szót, – „mindig van egy kis közepe, a hol a kocsi nem jár, s rajta apránkint pusztai virág terem. Kék buzavirágnak, sárga ökörfarkkórónak, szép halovány rózsaszín bogáncsnak a magvát oda hordja a szél”. A többfeléágazó irodalmi és irodalomtörténeti utaknak megkimélt, de kissé elhanyagolt szigete volt Tömörkény sugárzó, majdnem teljesen elfogyott sorozata. Ezen az „utközépen” üdén nyiltak Tömörkény népi rajzainak kék, sárga, rózsaszín virágokat hajtó magyar „gyógynövényei”, amelyek magukba zárják a magyar élet földbőlszitt, igazi orvosságát: „Ismerjed meg, szeressed meg minden életmegnyilvánulásában a valódi mélymagyarságot, a magyar földmivelő réteget, a célszerű, munkás szegény embereket, az eleveneszű, önnálósulni tudó és szerető, kétkezi munkásokat”. Erre mondják, hogy Tömörkény csak ábrázolni akart, tendenciátlan volt. -
Történetfilozófiai írások
0A kötetet összeállította, az utószót és a jegyzeteket írta Mesterházi Miklós
-
-
Túró a sütés-főzéshez
0A túrót kedvelők kis könyve tele van fortélyos, finom receptekkel, amelyek mindig sikerülnek is.
Négy fejezetben ismerteti a túróból készített ínyenc-falatokat, könnyű önteteket, ebédre készíthető fogásokat, az édes és pikáns süteményeket.
Aki sütés-főzéshez még nem használt túrót, örülni fog ennek a receptgyűjteménynek. -
Uz Bence
0A regény valamennyi fejezete egy-egy epizód Uz Bence mulatságos vagy megindító, hétköznapiságukban is különös kalandjaiból. Folyton ő méretik meg: emberségből, helytállásból, kitartásból, becsületből, észjárásból. A nép egyszerű, ám góbésan csavaros eszű gyermeke csendőrrel és turistákkal, városi vadász urakkal és adóvégrehajtóval megesett nevettető esetei vagy övéivel való könnyes-érzelmes történetei mind-mind adalékok a székelység népkarakterológiai képéhez.
-
Vadásznapló 1935-1936
0Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növénykertet is. Az általa szerkesztett Természet című lapban az állatkertet népszerűsítő és a korabeli természettudományos eredményekről szóló publikációk mellett például állat- és növénytani érdekességekről vagy vadászati kiállításokról is tudósított a lap, melyben maga Nadler is sok önálló cikket közölt.