Benne: 1, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 37, 38, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 47, 48, 49, 50, 51, 52

Az irodalmi, anekdotázó szatirikus lapokat az 1860-as években felváltották a kifejezetten politikával foglalkozó humorújságok, a Bolond Miska volt az első politikai élclapunk. A humoros, képes hetilap tulajdonos-kiadója Emich Gusztáv, alapítója és szerkesztője pedig Tóth Kálmán volt. 1865 és 1868 közti időszakban a Bolond Miska volt a legnépszerűbb a hasonló lapok között. Ezt részben jelentős múltjának köszönhette, de például az ellenzéki olvasótábornál jelentősen befolyásolta ezt Tóth Kálmán korábbi börtönbüntetése. Később pont Tóth politikai nézetváltásának következtében esett vissza jelentősen a népszerűsége.1865 tavaszától a Bolond Miska az Üstökössel együtt tesztelte az enyhülő abszolutizmus eredményeként várt szabadság valóságát. Ennek a próbálkozásnak jó példája a Kakas Márton és a Bolond Miska közötti párbeszéd. Innen meredeken felfelé ívelt az út a szabadság tekintetében, hisz hamarosan már „rendszerváltozásról” nyilatkozott a lap, majd szabadon kiadta a korábban cenzúrának áldozatul esett karikatúráit.A Bolond Miska a főbb társadalmi problematikák közül kiemelten kezelte a kiegyezés utáni zsidó emancipációt. 1868 után a politizálás és az annak álcája mögé bújtatott személyeskedés vette át a főszerepet a Bolond Miskában. A kortárs írókat nem írói, inkább politikusi mivoltukban tüntette fel. Például Jókai Mór is a korszak egyik legnagyobb politikusaként jelent meg a lapban, irodalmi érdemei nem kerültek fókuszba.Előfizetői száma 1869-re harmadára csökkent (1800). Ezután a megújulási kísérletek sem mentették meg az 1875. évi, 15 évi fennállás után történt megszűnéstől.