-
A Krivántól a Kamcsatkáig
05 000 FtTöbb mint húsz éve járok a hegyekbe. A Tátrában kezdtem a zord csúcsokkal ismerkedni, amit hamarosan alpesi túrák követtek. E könyvben először ezekről a kiruccanásokról írok pár epizódot, majd a barlangok mélyére hívom az Olvasót. Nem sokáig maradunk azonban a denevérek közt, egy nagy ugrással az Ararát környékére és a Kaukázusba látogatunk el. Még nagyobb ugrással a füstölgő Kamcsatka-félszigetre repülünk, ami jóllehet a címadó legtávolabbi, ám korántsem az utolsó általam felkeresett vidék. Ezután Közép-Ázsia mesés városaiban és a Pamírban, majd ismét az Alpokban barangolhatunk. Végül a kuriózumnak számító Iránba invitálom az érdeklődőket. Noha ez az utolsó helyszín, de csupán a könyv ér véget 1995-ben, az élmények azóta is szépen gyarapodnak… A kötet lapjain elmesélem, miképp kezdtem ismerkedni az alpinizmussal. Nem hagytam ki a néha csak jókora adag szerencsének köszönhetően átvészelt, meleg helyzetek említését sem. Bízom abban, hogy a belőlük levont tanulságok mások számára is hasznosak lehetnek. Gondolataimnak szintén nem szabtam határt, cserébe viszont olykor háttérbe szorult a túrahelyszínek részletes bemutatása. Önmagamhoz hűen egy kis túrakalauz jelleget is beleszőttem a könyvbe. Bár e tényezőknek is köszönhetően a szokásos formájú útikönyvektől némileg eltér, de mindez remélem nem zavarja majd az Olvasót!
-
A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945
02 000 FtA „bujdosó-pohár” rigmusa — Szendrei J. 19. századi gyűjtésében — Miskolc szimbólumának, az Avasnak, s az itteni középkori eredetű pincékbeli poharazgatásoknak hangulatát idézi. Az Avas borpincéi évszázadokon át nem csak a helyi és környékbeli jó minőségű bor tárolását, érlelését szolgálták, hanem — a jelentős borkereskedelem és a kapcsolódó iparágak kifejlődése mellett — a vendégvárás—vendéglátás szimbólumává is váltak. A pincesorokat — még az 1950—60-as években is — esténként a „régi bortermelők” hagyomá nyos fogadásai jellemezték, s a környéket a borozgató társaságok jó hangulata töltötte be. Talán a rigmusban is megénekelt bujdosó-pohár szokása táplálta és terjesztette a miskolci vendégszeretet kiemelkedő hírét, s ösztönözte mara dásra, vagy visszatérésre annak olyan jeles híveit mint pl. Móra Ferenc, Lévay József és Móricz Zsigmond. Ők alapították – többek között – azt az irodalmi asztaltársaságot az Avason, ahol* a tagoknak névre szóló gravírozott feliratú borospoharai voltak. A pincetulajdonos ezekben a poharakban tette eléjük — természetesen a helyi ételspecialitások mellett — az „édes nedű”-t, amely bora és vendéglátása jól hírének terjesztésére kötelezte a kedves
-
-
-
Borsod vármegye leírása 1864-ben
01 800 FtPesty Frigyes 1823. március 3-án született Temesvárott. Fiatalkoráról, neveltetéséről nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy 26 éves korában, 1849. áprilisától a debrecenei kormány hadügyminisztréiumában dolgozott, s ezért a szabadságharc bukása után előbb menekülnie kellett, majd miután hazatért, rövid fogságot szenvedett. 1850 és 1864 között a temesvári iparkamara titkára volt, s e munkája mellett 1857-től a helyi gazdasági egyesület titkári teendőit is ellátta. Ebben az esztendőben – 1857-ben – indította meg a Delejtű című lapot, amelyben elsősorban természettudományos és gazdasági jellegű cikkeknek adott helyet. És ezekben az években alapozta meg anyagilag is az életét, ami elengedhetetlen volt a későbbiekben tudományos munkássága folytatásához.
Az 1860-as évek elején még két fontos esemény történt életében: 1860-ban újabb osztrák fogságot szenvedett. 1861-ben pedig megtartotta akadémiai székfoglaló beszédét – 1859. december 16-án választották levelező taggá – A templáriusok Magyarországon címmel. A következő években kezd hozzá ahhoz a nagy szervezési vállalkozásához, amely nevét igazán ismertté tette: 1863. február 2-án kelt levelében tárja a Helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét, majd kinyomtatja a kérdőíveket, rendezi a beérkezett anyagot, kiegészítéseket és új gyűjtéseket kér, stb. Életének hátralévő részét – 1889. november 23-án halt meg – a gyűjtés megszervezése mellett történeti tárgyú munkák írása töltötte be, de természetesen gondolt az óriási gyűjtött anyag felhasználására is. Amikor 1877. május 24-én az Akadémia rendes tagjává választották, széfoglaló beszédjét például a helyneveknek a történettudományban való felhasználásáról tartotta A helynevek és a történelem címmel. -
Borsod vármegye leírása 1864-ben
02 400 FtHogy Pesty Frigyes munkájának valódi jelentőségét lássuk, röviden és vázlatosan át kell tekintenténünk, hogyan állt, milyen eredményeket tudott felmutatni a földrajzi nevek gyűjtésében a tudomány akkor, amikor ő belefogott nagy vállalkozásába. – A helynevek iránti érdeklődésnek a XIX. század elejéről ismerjük az első nyomait. Virág Benedek 1804. július 30-án kelt levelében arra buzdította Kazinczy Ferencet, hogy jegyezze fel azon vidékek legkisebb tavainak, folyóinak, stb. a neveit, a~ hol megfordul. Nincs azonban bizonyítékunk;arra, hogy Virág Benedek ilyen irányú érdeklődése egy általánosabb érdeklődés megnyilvánulása lett volna. De a század első negyedében már ilyen nyomok is mutatkoznak: a Thaisz Endre szerkesztésében megjelenő Tudományos Gyűjtemény 1819-ben közölte Perecseni Nagy László kis cikkét az Arad vármegye régiségei közé számitható halmokról, s mivel a cikkben csak néhány halom nevét tüntette fel a szerző, egy szerkesztői megjegyzés hangsúlyozta, hogy milyen fontos lenne a többi halom nevét is összegyűjteni, hiszen a nevek történeti következtetések levonására adnának lehetőséget.
-
Boszorkányság, mágia és alkímia
010 000 FtEnnek a könyvnek nincs szüksége magyarázkodó bevezetésre. Elegendő annyi, hogy a jelen könyvhöz hasonló ezidáig nem született. Grillot de Givry az okkult-mágikus tudományokhoz és tanításokhoz nyújt átfogó bevezetést, bemutatva: a boszorkányságot, a boszorkányszombatok rítusait, a démonok megidézését, a nekromancia mágikus tudományát, az asztrológia titkos nyelvezetét, a fiziognómia karaktereit, a kézelemzés tudományát, a tarot jóslehetőségeit, a tisztánlátás misztériumait, a talizmánok hatását, az alkímia, a mágia titkos tanítását, és természetesen számtalan okkult jelenség magyarázatát. Mindezt tudományos, olvasmányos és szórakoztató stílusban, közel 400 illusztrációval kiegészítve.
-
Felvidéki séták
02 400 FtUtazni vasúton, kocsin, hajón vagy akár gyalogszerrel mindenkor nagyon szerettem. Ebben lehet valami családi örökség is. Ahány ősömről tudok, mind sokat utazott, holott mindig városlakók voltunk. S régi városaink hajdani lakóinak ma is az a hirük, hogy legfeljebb sátoros ünnnepkor lépték át a város kapuját friss levegőt szívni. Mint minden általánosításban, ebben sincs sok igazság. A régi városi polgár, akár mesterember, akár kereskedő vagy litteratus volt, pályáján, szűkebb hazája közéletében alig vihette valamire, ha világot nem látott Amíg le nem rótta vándorútját, céhbeli mester sem lehetett. A kereskedelmi utazó csak korunk gazdasági versenyének kivirágzása. Régi kereskedőink áruért, mesterembereink nyersanyagért maguk jártak be nem egyszer messze földet; az esküdt polgárokat pedig a város ügyes-bajos dolgaiban sűrűn küldték ki követségbe Budára, majd a bécsi udvarhoz, de nem egyszer más külföldi városokba is. Régi világjáró diákjainkról mindenki tud.
-
Kabbala
02 400 FtA kabbalisták titkos tudományuk használatát öt részre osztották. A természetes kabbalát a természet misztériumainak tanulmányozására használták. Az analogikus kabbalát azért alapították meg, hogy segítségével azt a kapcsolatot mutassák be, mely a Természetben található összes dolog között fennáll, és a bölcseknek megmutattatott, hogy minden teremtmény és szubsztancia lényege egy, és hogy az ember – a Kis Univerzum – Isten kicsinyített mása – aki a Hatalmas Univerzum. Az elmélkedő kabbala azon okból lett kifejlesztve, hogy feltáruljanak általa a magasabb szellemi képességek, a mennyei szférák misztériumai. Az absztrakt ítélőképességek általa segítenek megérteni a végtelenség mérhetetlenségét, és megismerni azokat a teremtményeket, amik a végtelenségben léteznek. A asztrológiai kabbalát azok ismerték meg, akik az erőben és a nagyságban tanulmányozták tanait, valamint a valós testek szubsztanciáját, és a bolygók misztikus szervezetét. Az ötödik, vagy mágikus kabbalát azok tanulták, akik uralkodni akartak a démonok, és az embernél alacsonyabb szellemek felett, melyek a láthatatlan világhoz tartoznak. A talizmánok, amulettek, varázslatok és könyörgések által történő gyógymódok is nagyon becsesek voltak. Adolph Franck szerint a Széfer Jecirá abban különbözik más szent könyvektől, hogy az nem magyarázza meg a világot, és azt a csodát, ami Isten gondolatán nyugszik, vagyis nem akar az Isteni akarat lefordítója lenni. Az ősi művek Istent színes alkotásai alapján mutatják be. A kabbala azt tanítja, hogy a világegyetem szervesen és meghatározott rend szerint fejlődött, követve a Lángoló Kard útját. Így szimbolikus magyarázattal szolgál a világegyetem eredetére, az ember és Isten kapcsolatára, magát a teremtést emanációként fogva fel, amelyben a Végtelen Fény az Élet Fáján ke-resztül manifesztálódik.
-
-
-
Magyar Decretum
08 000 FtA Debrecenben 1565-ben Hoffhalter Rafael által nyomtatott Magyar decretum, amelynek szövegét Weres Balázs váradi főbíró, Bihar vármegye íródeákja állított össze és fordított latinról magyarra, a XVI. századi magyar művelődéstörténet különleges értéke. Korszakos jelentősége elvitathatatlan, akár a magyar nyomdászattörténet, akár a jogtörténet, akár a nyelvészet szempontjából vesszük figyelembe.
-
-
Miskolc írásban és képekben
02 000 FtA város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben 2.
02 000 FtA város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Miskolc írásban és képekben 4.
02 000 FtA város eltelt egy-másfél évszázadáról inkább a képek, illusztrációk beszélnek, s ezeket kiegészíti a szöveg, mely azokra az apróságokra, finomságokra irányítja a figyelmet, amiért érdemes ismerni és lehet szeretni ezt a várost.
Így kap értelmet a cím is: Miskolc írásban és képekben. -
Nagybánya
02 400 FtElőszó:
Ez a könyv a nagybányai művésztelep centenáriumi kiadványai közé illeszkedik. Életrajzi lexikonnak tekinthető, azzal a kevés eltéréssel, hogy nem követi a lexikonok, kézikönyvek száraz tárgyiasságát. Létrejöttében az a szándék is munkált, hogy az olvasó a pályákon és sorsokon át a kolónia történetében is eligazodjék. Az adatokat, tényeket, pontos életrajzi fogódzókat kiegészíti tehát, ahol csak lehetséges volt, az alkotók személyiségének, jellemének megidézése, a közösségen belüli helyzetüknek és kapcsolataiknak megvilágítása. Ezek a bemutatások szociográfiai vizsgálatokra is támpontot nyújtanak, azáltal, hogy művészeink társadalmi eredetére, a tanulmányaikat meghatározó tényezőkre, létfönntartási viszonyaikra is fényt derítenek. Hetvenkét pályaképet tár föl a művész-életrajzoknak ez a füzére. -
Raziel angyal könyve
02 000 FtRaziel angyal könyve a középkori mágia jeles könyvei közé tartozik, akárcsak a Ckaviculae Salamonis, a Necronomicon, a Grimoire Armadel, az Abramelin szent mágiája, a Salamon Testamentuma, vagy a Salamon Kis Kulcsai. Története szerint „Amikor Ádám a Paradicsomban tartózkodott, az Úr Raziel angyal által egy könyvet küldött neki, amely a szent bölcsesség tíz részét tartalmazta.” A Sefer Jecira az alábbiakat írja erről a könyvről: „Láttam Ádám Könyvét, amely a jövőről tudósít.” A könyv által tárgyalt teurgia és misztikus kabbala az Istenséghez közel álló szellemi lényekkel misztikus-mágikus utakon való kapcsolatteremtés lehetőségét mutatja meg.
-
Református templom és temető a miskolci Avason
01 500 FtMiskolc város jelképéről, az „Avas-hegy” történetéről és településünk életében betöltött szerepéről egy évtizede, 1993-ban jelent meg monográfia. Negyedszáz szerző az Avas geológiájáról, növény- és állatvilágáról, műemlékeiről, az irodalmi és képzőművészeti életben történő megjelenéséről, vagy egykori vendéglátásáról éppúgy rögzítette ismereteit, mint az építész a lakótelepről, a pedagógus az iskoláról, vagy a szociológus a lakótelepi életről. A mindmáig alapmunkának tekinthető kiadványban összefoglaló írások jelentek meg a református, a zsidó, valamint a mindszenti római katolikus és evangélikus temetőkről. E kiadvány az akkor elkezdett munka kiteljesedett változatának, egy konkrét téma elmélyültebb kutatásának, az eredmények összegezésének is tekinthető. Az avasi templom és temetője, majd a későbbi korszakok templomai és felekezeti temetői – a szakmai szerkesztési szempontok adta szűk terjedelemben, de minden esetben – megjelennek az új Miskolc monográfiái köteteiben. Erezzük, hogy a temetők mindenkori világa és a mindenkori várostársadalom között szorosabb, mélyebb a kapcsolat, mint amit sikerül érzékeltetni. A monográfia is megfogalmazza annak igényét, hogy „gyökereinket” keresve, a mind mélyebbre ásás és látás nélkülözhetetlen (egyben kimeríthetetlen) forrásanyagát kínálják a kutatók számára a temetők, az érdeklődő olvasók számára pedig az ún. temetőkönyvek. Miskolc város temetőinek feldolgozását célul tűzve, 1999-ben sorozatot indítottunk. Az alkalmat a leégése utáni állapotából helyreállított Deszkatemplom felszentelése adta. A szerzők írtak a miskolci reformátusság XVI-XX. századi történetéről, a tetemvári „deszkatemplomok”-ról, s mások mellett a temetőről. A kötet szakmai arányai itt is megkívánták, hogy a város történetében kiemelkedő szerepet vállalt személyek életútját, síremlékét mutathassuk be, tehát a teljes temető áttekintésére nem volt lehetőség. 2000-ben és 2001-ben is megjelent – e sorozat második köteteként – a miskolci orthodox templomról és temetőiről, az itt nyugvó egykori jeles családok történetéről szóló kiadvány. Ez már temetőkönyvnek nevezhető abból a szemszögből, hogy minden emléket dokumentál (rajzban, fényképen, vagy írásban) és minden személyt bemutat, akinek sírkövét őrzi a templomkert.
-
Szentpéteri üres fészek II.
02 400 FtKrúdy Gyula írta egykor: „Lévay József, a miskolci aggastyán, Magyarország elmúlt fél századának élő memoárja.” Ezért is meglepő, hogy legfeljebb néhány filológus és helytörténeti kutató tud a tényről: a költő 1892-től szinte egészen a haláláig naplót vezetett. Különös, hogy ezek a költő által – Szentpéteri üres fészek, illetve Fürdői naplók címen – kötetekbe rendezett kéziratos feljegyzések mind a borsodi régió irodalmi topográfusainak és monográfusainak, mind a Lévay-pályaképek és -biográfiák szerzőinek a figyelmét elkerülték. Lévay rendszerint „a Mikes költőjeként”, Borsod, illetve a „Sajóvölgy poétájaként”, az emlékbeszédek és alkalmi ódák mestereként, „a Nagyok (azaz Arany János, Tompa Mihály, Gyulai Pál) barátjaként”, „a népies nemzeti irány kisebb lírikusaként” kap helyet az irodalomtörténeti áttekintésekben. Horatiusi életelveivel, modernségellenes gesztusaival, kedélyes konzervativizmusával, szentimentális-biedermeier poétikájával – úgy tűnik fel – nem tartozik korának izgalmasabb literátori közé. talán éppen ezzel magyarázható, hogy költeményeinek nincs szövegkritikai-filológiai igénnyel készült újabb kiadása, és hogy naplófeljegyzései – néhány részletet leszámítva – egészen mostanáig kiadatlanok voltak. az 1990-es évek végéig a fürdői naplóknak egyetlen sora sem látott nyomdafestéket, és a szentpéteri üres fészek három kötetéből is csupán kis példányszámú, nehezen hozzáférhető, ráadásul inkább a költő (miskolci-borsodi) kultuszát építő, semmint a Lévay-szövegkorpuszt a szövegkritikai igényeinek megfelelően bővítő válogatások jelentek meg.
-
Történelmi keresztutak
0400 FtBenkő Zoltán könyve nagymértékben hozzájárul az elmúlt történelmi időszak igazabb megismeréséhez. A könyv tulajdonképpen emlékirat, amely azonban nem tekinti át szerzőjének teljes élettörténetét, csupán azokat az életszakaszokat, amelyek összeszövődtek a magyar történelem huszadik századi „vészkorszakaival”, s ilyen módon ad igen gazdag és árnyalt képet a második világháborús évekről, az 1944-es nemzeti ellenállásról, s nyilas uralomról, az 1945-ös történelmi fordulatról, a szovjet katonai megszállás kezdeteiről, a többpártrendszerű demokrácia kialakulásáról és megszűnéséről, a Rákosi-féle diktatúra berendezkedéséről, a hírhedt recski kényszermunkatáborról, a szabadulásról, az ötvenhatos forradalomról, majd a szerző meneküléséről és a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében szerzett, kedvezőnek aligha mondható tapasztalatairól. Benkő Zoltán személyes történelmi és politikai tapasztalat birtokában írta meg munkáját. Történelmi adatai és folyamatrajzai mindig hitelesek, az apró „filológiai” jellegű részletekre is figyel.
-
Vérrel pecsételve
04 500 FtA korábban vélt legközelebbi nyelvrokonainknál, a manysiknál – a legutóbbi időkig meglévő sámánhit szerint -, amikor az öreg sámán meghal, akkor az őt követő ifjú sámán a temetési szertartás alatt elregöli az elődjéhez köthető, az ő idejében történt eseményeket. Az ifjú sámán ilyenkor csak igazat beszélhet, mert egyébként az elhunyt sámán lelke panaszt tehet ellene az égieknél. A siratóének, amely egyben a múlt megidézése is, maga az Arvisura, vagy Igazszólás. A hun törzsszövetség életében, amelyhez valamikor a manysik is tartoztak, a törzsszövetség fősámánjai hasonló módon regölték el a törzsszövetség egészére vonatkozó eseményeket. A törzsszövetség esetében azonban már meg is kellett örökíteni, azaz le kellett róni az előző időszak történelmét.. Ez a rovósámán feladata volt. Az idők folyamán már 347 rovósámán tett eleget ennek a kötelezettségének. Ebből alakult ki az Arvisurák hatezer évet átívelő krónika – gyűjteménye. Ennek a hatalmas örökségnek az őrzése, a tudás birtoklása mindig egy-egy törzs kiváltságos feladata volt. A világhónapok váltásakor, tehát nagyjából kétezer évente kellett egy újabb törzs képviselőjének átadni a felhalmozott tudást, meghatározott szertartás keretében. Utoljára a manysiknál őrizték ezt az örökséget. A halak világhónapjából a vízöntő világhónapjába történő átmenet idején Szalaváré Tura manysi sámán kapta azt a feladatot, hogy a rokon úz törzsnek átadja a hagyatékot. Szalaváré Tura Paál Zoltán palóc (palúz) emberben találta meg azt a kiválasztottat, akit minden szempontból alkalmasnak tartott a féltve őrzött titkok átadására. PAÁL ZOLTÁN tehát kettős feladatot kapott. Le kellett rónia a teljes, hatezer éves történelmet, az Arvisurák gyűjteményét, és meg kellett írnia elődjének, Szalaváré Turának az idejében történt eseményeket. Paál Zoltán beavatott rovósámán mindkét feladatának eleget tett. Arvisura gyűjteményét hivatalosan 1996-ban adták ki először. A 348. Arvisura Vérrel pecsételve címmel viszont csak most lát először napvilágot. A Vérrel pecsételve felfogható tehát egy önéletrajzi ihletettségű regénynek, de a szerzője beleszőtte az Arvisura gyűjtemény legfontosabb részleteit is. Részben azért, mert Paál Zoltán számára az Arvisurák megismerése elválaszthatatlan volt az éppen zajló eseményektől, másrészt mert a szerzőnek volt egy olyan indíttatása, hogy azokkal is megismertesse az őstörténeti eseményeket, akik egyébként nem biztos, hogy az Arvisura gyűjteményt végigolvasnák. Egyébként ha valaki átugorja ezeket a részeket, maga a regény önmagában is sajátos élményt nyújt az olvasójának. Ám aki mégis belemélyed az Arvisura részletekbe, olyan ismereteket fog szerezni, amelyeket sehonnan máshonnan nem fog tudni összegyűjteni. És ebben nem az a döntő, hogy igazak-e ezek a történetek, hanem az, hogy milyen egységes rendszerré áll össze a magyar őstörténet, s ezen keresztül szinte az egész emberiség történelme. Ha semmi nem lenne igaz belőle, akkor is csodálattal adózhatnánk Paál Zoltán előtt, mert akkor ő volna a világ legnagyobb mesemondója. Ám az olvasót (a felkészült olvasót is) érik majd meglepetések. Sok-sok örök érvényű, vagy legalábbis megszívlelendő tanulsága van a műnek. A legalapvetőbb sajátossága mégis az, hogy nem irányul senki ellen. Bár végig a hun törzsszövetségről és a magyarság gyökereiről van benne szó, ugyanúgy megtaláljuk ezeknek az embereknek az erényeit és hibáit, mint más népek, nemzetek eredendő jó vagy rossz tulajdonságait. Mintha a szerzője valóban felülről szemlélné a világot. A mű olvasója azt is tapasztalhatja, hogy bizonyos események, összefüggések értelmezése több szinten lehetséges. Ezért bárki nyugodtan kézbe veheti, ki-ki megtalálja benne a saját világának megfelelő olvasatot. A Vérrel pecsételve nem versenyezhet a ma oly divatos sci-fikkel vagy thrillerekkel. Nem is ez a célja. De remélhető, hogy eljut ahhoz az olvasóközönséghez, amelyet ez a téma méltán megérdemel.