-
-
-
A hang és a téboly
0Mindannyian kudarcot vallottunk abban, hogy a tökéletességről szőtt álmunkhoz méltót alkossunk. Én ezért a lehetetlen megvalósításának ragyogó kudarcai alapján rangsorolom magunkat. W. Faulkner
-
-
-
Anyám könnyű álmot ígér
0Sütő András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak – az ötvenes és hatvanas évek – társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban.
-
-
-
Az esedékes napló
0Korábban elkezdett írói kísérletet folytat Lászlóffy Csaba új kötete írásaiban. Szívesen ölti magára különböző történelmi korszakok, gondolkodásmódok jelmezét, ám minden esetben máig érvényes kérdésekre keres választ, s problémákra talál, nem egyetlen és kizárólagos, megoldást. A vállalkozás érdekességét fokozza, hogy nemcsak változó korok, de oly eltérő sorsok, életpályák, jellemek érdeklik a szerzőt. Pergessük csak végig az elbeszélések, kisregények hőseinek névsorát: Verlaine, Vasile Alecsandri, George Sand, Talma; vagy a fiktív naplóíró, Kiss Károly alhadnagy. Látható: elhivatott személyiségek, művészek vagy egyszerű, s nem feltétlenül életük valamely fordulópontján levő emberek a szereplők. Lászlóffy Csaba erénye a helyzetben-gondolkodás, s ilyen értelemben latolgatja az egyén mozgáslehetőségeit a történelemben.
-
-
Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból
0A magyar ízek rajongói azonban megnyugodhatnak: az új szakácskönyv ugyan tartalmaz német, olasz, spanyol, francia, cseh, lengyel fogásokat is, de a „magyar módon”, „a magyar urak így szeretik” megjegyzések gyakoribbak, mint az összes többi. A magyar konyha akkor már Európa-szerte ismert volt, hatott a többi nép gasztronómiájára annyira, hogy maga Rumpolt is „ein geborner Ungernek” vallotta magát.
-
-
Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete
0Az először 1886-ban megjelent Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete – a három évvel korábban publikált ifjúsági kalandregény, A kincses sziget mellett – Robert Louis Stevenson (1850-1894) legismertebb műve. Az önmagán kísérletező orvosról és az általa létrehozott második – gonosz – énjéről szóló rémtörténet azon túl, hogy rendkívül izgalmas olvasmány, nagyon fontos és érdekes kérdéseket is felvet az orvosok – vagy általánosabban a tudósok és feltalálók – felelősségével, illetve az ember kettős természetével kapcsolatban.
-
-
-
-
-
-
Indiai útinapló
0Ez a könyv egy rendhagyó utazás történetét meséli el. Mert ki is nevezné „rendes” dolognak azt, hogy 1972-ben egy európai fiatalember nekivág Indiának, és nem repülőgéppel utazik, hanem másod-harmadosztályú vonattal, hajóval, autóstoppal, képtelenül zsúfolt autóbuszokon, nem luxusszállókban lakik, hanem eldugott falvakban, külvárosi szegénynegyedekben élő levelezőpartnereinél – a jobb módúak úgyszólván kivételek – nem európai-fajta vendéglőkben étkezik, hanem útszéli fogadókban, és nem tömött erszénnyel indul a kilenchónapos útra, hanem mindössze öt dollárral? Jakobos Ödön azonban mintha nem is arra az Indiára lenne kíváncsi, amelyet vastag pénztárcájú nyugati turistáknak mutogatnak. Ha jártában-keltében ilyenekkel találkozik, olyan leplezetlen lekicsinyléssel ír az összkomfortos társasautóbuszok utasairól, hogy már-már azt kell hinnünk: ha nem 5, hanem 500 vagy akár 5000 dollárral indult volna el, talán azt is visszahozta volna. Az ő tőkéjét ugyanis semmilyen valutára nem lehet átváltani: az emberi bizalomnak és megértésnek, a baráti segítőkészségnek nincs árfolyama.
Jakabos Ödön útinaplójában nem a művészettörténeti kézikönyvekből vagy lexikonokból úgy-ahogy ismert India képe bontakozik ki, hanem a hétköznapok, az utca emberének világa, és pedig nem a vonat vagy autó (netán a könyvtárszoba) ablakából szemlélve, hanem a szolidaritásvállaló részvétel közvetlen élményével hitelesítve. A háromszéki szülőföld nagy fia, Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi síremlékénél is ezért telhet meg tartalommal mindaz, amit eddig az elvontságok szintjén a tudós nélkülözéseiről hallottunk: Jakobos mindenkinél jobban megérthette, mit jelenthetett másfél száz évvel ezelőtt Indiában szegény idegennek lenni. Naplója nemcsak az indiai valóság, hanem a céltudatos küzdelem, a kitartás lélektani hitelű dokumentuma is. -
Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet
0Dr. Kós Károly Szentimrei Judit és dr. Nagy Jenő – Kászon és Szilágyság népművészetét tárgyaló műveiket követően – immár harmadik közös népművészeti tájmonográfiákkal jelentkeznek. Az eddig ismeretlen néprajzi tájunkat, a Kis-Küküllő vidékét elsőnek feltérképező és sajátos népművészeti dialektusát feltáró és bemutató munka népismeretünk újabb jelentős eredményének számít. E tájunk népművészete természetesen nem „magától” lett: a helyi természeti és gazdasági, társadalmi és történeti feltételek mellett a környező néprajzi tájakkal való kapcsolatok alkotják azt a koordináta-rendszert, amelyben kialakult és amelyben értelmezhető. A népi alkotást itt is alapvetően meghatározó célszerűség, valamint a helyi anyagok és öröklött technikai ismeretek megszabta lehetőség mellett az elemző munka kimutatja az egykori vidéki kisnemesi és értelmiségi családok példája, illetve a sokszázados rendszeres iskolai oktatás szerepét is a nemesi és városi kultúra egyes elemeinek közvetítésében. A különböző kapcsolatok, példák, hatások kimutatása azonban korántsem gyengíti a helyi jelleg erejét. Itt is érvényes, hogy minden átvétel sajátosan más lesz, mint eredetije volt, és hogy még az azonos elemek, egyazon mester termékei is más-más kapcsolatrendszerben egymástól különböző értelmet, sajátos jelentést nyernek. A vidék népművészetének kutatóit is az egyes elemek, motívumok számbavételén túl a belőlük összeálló együttesek érdekelték, mindenekfölött pedig a nagy kompozíció, Kis-Küküllő vidék népművészete. Ezt mutatja be olvasóinak, a népművészet barátainak a három szerző legújabb munkája.
-
-
Magellán-felhő
0A XXXII. század embere, a hatalmassá növekedett emberiség új nagy hőstettre készül. Óriás-rakétát készítenek, azaz készítettetnek automatáikkal a világűrben, ahol a nehézségi erő ugyszólván semmivé csökken, hogy kitörjenek a naprendszerből a legközelebbi galaxis felé. Az expedició fiatal orvosa a krónikás, az ő izgalmas, naplószerű beszámolójából értesülünk az expedíció sok száz tagjának megható és lélekemelő emberi hősiességéről, küszködéséről a világűr ezer veszedelmével a szinte két évtizedes úton., Milyen a XXXII. század embere, hogyan harcolja meg a maga nagy forradalmi harcát a tudományokban az emberért, hogyan sikerül az emberi értelemnek és akaratnak idegen naprendszer lakóival találkoznia – erről szól ez az izgalmas utópisztikus – fantasztikus regény.
-
Néprajzi és nyelvjárási tanulmányok
0E tanulmánykötet első dolgozatai az olvasóval egy havasalji kalotaszegi falu, Magyarvalkó életformájának, szokásvilágának egyes jelenségeit, valamint nyelvjárásának főbb sajátságait ismertetik meg. Az ösztönzést és elméleti előkészítést a nyelvjárások tanulmányozásához még debreceni egyetemi hallgató koromban a rendszeres magyar nyelvjáráskutatás megindítójától, kedves tanáromtól, Csűry Bálinttól kapta. Vizsgálódásaim – figyelmeztetése révén – nem álltak meg csak a nyelvi kép megrajzolásánál, hanem arra is törekedtem, hogy megismerjem és feltárjam a nyelvjárást beszélők mindennapi életének főbb mozzanatait, életformájának egyes megnyilatkozásait. A nyelvet tehát a mögötte rejlő tárgyi világ összefüggésében tanulmányoztam, és a nyelvtudománynak eg a néprajztudománynak egyaránt igyekeztem használni. E célkitűzés megvalósításában Magyarvalkó népe nagy segítségemre volt: lehetővé tette tudományos munkálkodásom elindulását.
Az idők folyamán érdeklődési köröm bővülésével megismerkedhettem a külföldi – német – nyelvatlasz- és tájszótármunkálatokkal, és itthon a Szabó T. Attila irányítása alatt folyó nyelvatlaszmunkálatokba való bekapcsolódás, valamint levéltári kutatások révén sikerült az egyes magyar, román és szász nyelvjárások közti nyelvi kapcsolatok néhány jelenségét, valamint a szász nyelvtudománynak a nyelvjárás-, az eredet- és a helynévkutatás terén elért eredményeit rögzíteni és a magyar nyelvtudomány számára feltárni. idevágó tanulmányaimmal az volt a célom, hogy a több évszázados nyelvi érintkezés következtében végbement kölcsönhatások bemutatásával szerény adalékokkal szolgáljam a kölcsönös megismerés és megértés ügyét. -
Stílusok, művek, mesterek
0Kötetünk tanulmányai a XVIII-XIX. század fordulójának stílusait, műveit és mestereinek tevékenységét elemzik, a barokk és klasszicizmus közötti átmeneti korszak bonyolult kérdéseit kutatják, majd kissé előre lépve az időben, a klasszicizmus és romantika egymáshoz való viszonyát vizsgálják. A vállalkozás nem könnyű, hiszen a kutató előtt nincsenek kitaposott utak. Nem mintha az említett stílusokat szerte a világon mind ez ideig nem tanulmányozták volna elég aprólékosan, s az utóbbi évtizedek tudományossága nem próbálkozott volna az elméleti alapvetéssel is, de a középkelet-európai fejlődés sajátosság e stílusok helyi alakulásának is egyéni utat szabott. Ennek a sajátosságnak a megragadását tartjuk elsődleges feladatunknak, s ezért vállaltuk a minden kezdettel velejáró kockázatot.
Kutatói módszerünk, mellyel az említett stílusokat megközelítettük, a megelőző két kötet óta lényegében nem változott: a meglevő emlékanyag és a levéltári források együttes elemzésén alapul. -
Szerelemeső
0Ötödik könyvében Sigmond István mintha csak a szépségről és a förtelemről alkotott fogalmainkat akarná átértelmezni, összebékítve, sőt felcserélve a kettőt. közben mindvégig (jó)ízlésünket provokálja, teherbírását próbálgatja: vajon nem álszenteskedés, ujjunk mögé bújás-e? A köznapi erkölcs általában csak a szerelem és a nemiség körül keresi példáit és alkalmait a szent borzadozásra; Sigmond is ehhez a „kényes kérdéshez” nyúl, ha nem is mentséget, de magyarázatot találva hősnője „félrelépésére” furcsa költészetet sejtve az utca erkölcse szerint alantas és elítélendő tettében és alakjában. Nem a szép családi látszat alatt rejtetten kavargó förtelmet tárja fel, hanem, ellenkezőleg, a „csúnyaság” önigazoló szépségeit. Fordított helyzetében késélen táncol hát minden igazsága, hőse és költőisége. Próbáljuk becsülni a mutatványt.
-
Vadon nőtt gyöngyvirág
0Tizenkét év telt el azóta, hogy megjelent tamási Gáspár emlékezéseinek első könyve. Aki papírra vetette, kétkezi munkához érdesedett kézzel azóta újra tollat vett a kezébe, s elkészült egy újabb füzettel, emlékei második könyvével, amelyet most az elsővel együtt kap kézbe az olvasó.
-
-